A darab librettóját Radnóti Miklós személye mellett az a Guillaume Apollinaire-vers ihlette, melyet Vas István a tragikusan elhunyt költő naplójában talált:
„Letéptem ezt a hangaszálat
Már tudhatod az ősz halott
E földön többé sose látlak
Ó idő szaga hangaszálak
És várlak téged tudhatod”
A darab alkotógárdáját Ungvári Tamás irodalomtörténész, dramaturg fogta össze. Hubay Miklós a Nemzeti Színház elismert drámaírójaként nagy szakértelemmel látott hozzá a musical alapjául szolgáló színmű megírásához. Nem volt könnyű dolga, ugyanis az amerikai zenés színpadok népszerű műfaját a magyar közönség legfeljebb hírből ismerhette, hiszen a valaha volt legjobb musicalnek tartott My Fair Ladyt csak alig pár évvel korábban mutatták be a Magyarországról akkor elérhetetlennek tűnő Broadwayn, az 1957-es nagy sikerű West Side Story filmváltozata pedig csak az Egy szerelem három éjszakája bemutatójának évében készült el.
Maradt tehát előtanulmánynak Gershwin dzsesszoperája, a Porgy & Bess, valamint az oly nagy sikerrel játszott operettek és daljátékok.
Ránki György zeneszerző és Vas István költő, műfordító, a darab dalszövegírója a lehető legnagyobb precizitással rakták össze a musical zenei anyagát.
Bálint, a fiatal költő alakja egyértelműen Radnótit idézi, ám sorsa nem azonosítható vele. Három képben – három éjszakában – elmesélve elevenedik meg a friss házasok reményteljes összeköltözése, az elválás fájdalma és a kedves utáni vágyakozás, ami a háború borzalmait és a levert forradalmat átélt közönség számára nagyon is valóságosnak hatott a premier idején.
A korabeli filmhíradó nagy sikerként számolt be a Margitai Ági, Bodrogi Gyula, Sennyei Vera, Agárdy Gábor, Miklósy György és Horváth Tivadar főszereplésével bemutatott musicalről, hamarosan pedig már a filmvásznon is láthatta a közönség: Révész György 1967-es alkotásának főszerepét Tóth Benedek és Venczel Vera játszotta. Somló Tamás megkapta érte a magyar filmkritikusok díját a legjobb operatőri munkáért, de a film nemzetközi szinten is sikeres lett, Buenos Airesben és Mar del Platán is díjazták.
A Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére 2012 óta az eredeti színházi ősbemutató évfordulóján ünnepeljük a Magyar Musical Napját.
Fejléckép: Margitai Ági és Bodrogi Gyula az előadásban (fotó: Kotnyek Antal / Fortepan)