Zenés színház

Három küzdelmes év

2016.05.05. 09:03
Ajánlom
Amikor egy hétfő esti órában az irodájában találkoztam Virág Péterrel, az Opera újonnan kinevezett műszaki igazgatójával, kicsit meg voltam lepve, hogy egy fiatalember fogadott – aki mögött máris jelentős tapasztalatok állnak.

2000-ben gépészmérnökként végzett, 2010-ben közgazdász szakmérnökként másoddiplomát szerzett, csaknem egy évtizedig volt a Duna TV-nél üzemeltetési osztályvezető, de dolgozott kivitelező cégnél is. A pályázata beadásakor mit várt az új munkától?

– Azt hittem, nem esik messze a televíziózástól, de azóta rá kellett jönnöm, hogy tévedtem. A műszaki igazgató az Opera egyik legnagyobb létszámú területének vezetője, jelenleg 407 fő dolgozik a kezem alatt: a sminkesek, fodrászok, kellékesek, díszletkészítők és -építők, világosítók, a jelmezkészítő-műhelyek, a biztonsági szolgálat, az informatika, a gondnokság, a teljes üzemeltetés hozzám tartozik.

Virág Péter

Virág Péter (Fotó/Forrás: Emmer László)

Ezek a területek fognak kiköltözni az Eiffel-házba.

– Nemcsak az a kihívás, hogy egy telephellyel bővülünk, hanem a műszaki igazgatóság gerincét adó nagy tárak kiköltöztetése is komoly erőpróba lesz. Gondolok itt a díszletkészítőkre, az asztalos-, lakatos-, festő-, jelmezkészítő- műhelyekre, az összes varrodára, amiből jelenleg kettő van, egy itt, az Operaházban, a másik az Erkelhez közel, a Kenyérmező utcában.

Valamiféle ügyeleti rendszer marad majd a játszóhelyeken?

– Az Opera felújítás előtti felmérése során dől el, melyek azok a funkciók, amelyeket nem tudunk százszázalékosan áttelepíteni. Díszletkarbantartásra, kisebb, helyi javításokra például kell hagynunk helyet, de a műhelyek 98%-a kivonul az Operaházból, mert jelenleg az épület méreteit tekintve a lehetőségek határát feszegetjük. Csoda, hogy a pincében lévő asztalosműhelyünkből hatalmas méretű eszközök kerülnek ki, és a lakatosműhely sincs olyan magas, mint amekkora elemeket gyártunk, így a színpadon kívül nincs hely ezeket kipróbálni. Az Eiffel Műhelyházban azonban erre meglesz a lehetőség, mert ott egymás mellett helyezkedik majd el a festő-, asztalos- és lakatosműhely, valamint egy összeszerelőtér.

Eiffel-csarnok

Eiffel-csarnok (Fotó/Forrás: Nagy Attila)

Így lehet majd a díszletek közt próbálni.

– Ez az Eiffel Műhelyház nagy lehetősége: a próbacentrum. Az Operaház színpadával megegyező méretű színpadon, a 300 néző befogadására alkalmas óriási teremben majdnem teljes díszletben tudunk „kísérletezni”. A teljes technológiát ugyan nem tudjuk egy az egyben odaépíteni, de a díszletjelzéses próbák nagyon sokat fognak jelenteni. A zenekar egy helyiséggel odébb dolgozhat, közben elkezdődhetnek a lejáró- és rend-, majd a díszletek közt a próbák, és elég lesz egy héttel a premier előtt bevinni a díszleteket a színpadra. A műszak már tudni fogja, melyik elem mihez fog csatlakozni, rövidebb lesz az itteni építési idő is.

Kicsit olyan érzése van, mintha ismét egy külső vállalatot, kiszolgáló céget vezetne?

– Mintha a cégen belül is több vállalat lenne. Az egyik egy háttértámogató, a másik minden infrastruktúra működtetését végző intézmény.

Mi a nagyobb kihívás: az új rendszert megszervezni vagy az átmeneti állapotot kitalálni, üzemeltetni?

– Nem lehet a kettőt szétválasztani. Az új rendszert úgy kell kitalálni, hogy a jelenlegit is tudjuk működtetni. A költöztetés is nagy kihívás, illetve maga a felújítás sem jelent kisebb fejtörést.

Eiffel-csarnok

Eiffel-csarnok (Fotó/Forrás: Nagy Attila)

– A felújítást külső cég végzi.  Mennyire kell a műszaki igazgatóságnak részt vennie benne?

– Napi szinten, hiszen nem hagyhatjuk magukra a munkatársainkat. Az Eiffel-projekt kapcsán van egy tervezőiroda, egy műszaki tanácsadó iroda, amely az időzítésben, az anyagi tervezésben segít, a harmadik a lebonyolító és projektmérnöki iroda, aki összefogja az egészet, elvégzi az ellenőrzéseket, előkészíti a döntéseket, de a döntéshozatal főigazgató úrral közösen nálunk van. Év elején egyébként elkezdtük az Operaház felújításának felmérését is, készül a megvalósítási tanulmányterv. A kettő azért függ össze, mert ami az Operaházból ki-, az az Eiffel Műhelyházba bekerül. Egy másik szempont, hogy konténeres díszlettárolásra kívánunk átállni, de ennek a logisztikáját is meg kell tervezni.

Lehet-e valamit tudni az ütemezésről?

– Léteznek rajtunk kívül álló dolgok is. Tavaly december végére elkészültek a tervek, az építési engedélyhez egy dolog hiányzik: a terület rendezettsége. A telket az MNV Zrt.-nek meg kell osztania, erre kormányrendelet van. A bontások most fognak kezdődni, ami szintén a vagyonkezelő dolga. De hogy ne essünk késedelembe, kormányrendelet-módosítást kezdeményeztünk, hogy addig is megkaphassuk az építési engedélyt. Jó esetben április végére elkészülnek a kiviteli tervek, amikkel meg fogjuk pályáztatni a kivitelezőket is. Erre azért van szükség, mert az építési engedély alapján nem egyértelmű, hogy ki mit hogy értelmez, a kiviteli tervekkel azonban pontosan fogjuk tudni előkészíteni a részleteket, az anyagiakat is beleértve. Jó esetben június végére lesz kivitelezőnk, júliusban kezdődhet a munka, 2017. április 1-jén pedig sor kerülhetne az átadásra. A belakás, a költözés bizonyos elemei már hamarabb elkezdődhetnek, áprilistól már próbákat tervezünk, májusban már közönség előtti események is lesznek. Most neveztek ki egy olyan három évre, amiben annyi minden fog történni, mint amennyire az elmúlt három évtizedben sem került sor. Ez óriási kihívás számomra, aminek maradéktalanul szeretnék megfelelni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.
Zenés színház magazin

Gúnyt űz az Operaház a feketékből, vagy a kultúrájukat népszerűsíti?

A Porgy és Bess előadását kezdettől fogva botrány kísérte, pedig csak egy közepesen előadott kiváló operáról van szó, ami soha nem lesz olyan, mint fekete hangokkal.