Zenés színház

Három szín – trilógia

2014.01.18. 06:59
Ajánlom
Bármilyen különös, a Müpa és az Opera hagyományosan szoros partneri viszonyának „alaphangját” Cecilia Bartoli adta meg még 2009-ben – idézi fel Zsoldos Dávid a hazai intézményi együttműködésekről írt sorozatának első részében. MAGAZIN

A világklasszis szoprán három budapesti koncertje a két intézmény között kialakult együttműködésnek köszönhetően jöhetett létre: az első hangverseny helyszíne az Operaház volt, ennek műsorát Haydn és Mozart kompozícióiból állította össze a művésznő, akinek partnere a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, az Opera együttese volt Fischer Ádám vezényletével. A következő két koncerten - immár a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben - Bartoli az elsőben Händelnek, a másodikban pedig a mindössze huszonhat évesen elhunyt, mégis ikonikussá vált 19. századi énekesnőnek, Maria Malibrannak állított emléket.

A következő évi együttműködés apropóját a Müpa talán legkiemelkedőbb sorozata, a Budapesti Wagner-napok Trisztán és Izolda-előadása adta, amelyről László Ferenc kritikájában így írt: „az ötödik MüPa-beli Wagner-sorozat nyitánya egyszersmind az Opera idei utolsó premierje volt, az árokban Fischer Ádámmal és a Magyar Állami Operaház Zenekarával. S ezzel máris az est egyik legfontosabb, legüdvösebb mozzanatához értünk: az együttes nem önmagához képest, s nem is valamiféle más, megengedően rugalmas mércéhez mérten nyújtott pompás produkciót, hanem jószerint a legszigorúbb elvárásokhoz képest is."

 2011 októberében a Müpa évadnyitó sajtóeseményén Káel Csaba fontosnak tartotta kiemelni: „Az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata a koprodukciók létrehozása; a hazai és nemzetközi intézményekkel közös előadásokban összeadódik a résztvevők kulturális tőkéje és tapasztalata, míg a költségek és a bevételek megoszlanak". Az eseményre meghívott Ókovács Szilveszter - akkori kormánybiztos -egy példaértékű gesztussal erősítette a vezérigazgató mondatait: „a 2011/12-es évadba korábban beállított Ring-produkciójának első darabját az Opera visszavonja addig, amíg a Művészetek Palotája műsorán tartja a Tetralógiát, hiszen ugyanakkor a Müpa Wagner-produkcióiba addig is meghívják a legjobb magyar énekeseket, és e tekintetben bírjuk Káel Csaba ígéretét".

Alig pár héttel később, 2011. november 21-én a Zeneakadémia Baráti Köre az Operaházban tartotta meg A Liszt-családfa ágai című gálaestjét, amelyen Marton Éva Kossuth-díjas énekművész mellett a Zeneakadémia zongoratanárai: Baranyay László, Dráfi Kálmán, Falvai Sándor, Farkas Gábor, Lantos István, valamint Vigh Andrea és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara lépett pódiumra. Az est két házigazdája Batta András, az ekkor már felújítás alatt álló Zeneakadémia rektora és Ókovács Szilveszter volt. A rendezvény bemutatta, hogy a liszti örökség idehaza a tanítványokon keresztül ma is élő, elérhető hagyomány, hiszen a fellépő zongoristák valamennyien olyan mesterektől tanultak, akik maguk is egyenes ágon Lisztig - sőt rajta és Czernyn keresztül Beethovenig - egyenes ági leszármazottai ennek az iskolának. A koncert teljes bevételét a Zeneakadémia - az egyetlen Liszt nevét viselő és általa alapított intézmény - nagytermi orgonájának helyreállítására ajánlották fel a szervezők.

Hamarosan újabb koprodukció körvonalazódott: 2012 márciusában a Magyar Állami Operaház huszonhat énekkari és negyvenkét zenekari művésze az ománi fővárosba, Maszkatba utazott, hogy két alkalommal bemutassa Mozart Szöktetés a szerájból című daljátékát a nemrégátadott, lenyűgöző kivitelű Királyi Operaházban. Miközben tizenhat, a színpadi technikáért felelős operaházi munkatárs irányítja a Csikós Attila által 2002-ben tervezett díszlet építését és a világítást, az előadás rendezője, Káel Csaba a sajtóbeszélgetésen elmondta: „Egy nemzetközi tanácskozáson váltottunk szót Ahmed Abouzahra művészeti tanácsadóval a még megnyitás előtt álló maszkati operaházzal való együttműködés jövőjéről. Nyolc nemzetközi ajánlat közül döntöttek végül az Opera Szöktetés a szerájból című produkciója mellett".

Nemcsak a Zeneakadémia, hanem a hazai operajátszás történetében is mérföldkő volt a 2012-es operavizsga. Hosszú idő után ismét az Andrássy úti palotában vizsgáztak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem opera tanszakának hallgatói, akik a kiváló fiatal zeneszerző, Bella Máté A tavasz ébredése című egyfelvonásos operáját, valamint - igazi kuriózumként -Janáček A ravasz rókácska című, ritkán játszott dalművének részleteit mutatták be az Operaház zenekarának közreműködésével. A vizsgaprodukciót megnyitó beszédében Marton Éva külön kiemelte az Operaház és a Zeneakadémia együttműködésének nélkülözhetetlenségét.

2012 októberében az egész zenei világ Solti György, azaz Sir George Solti születésének századik évfordulójára emlékezett, aki a Zeneakadémia falai között tanult, már világszerte ünnepelt maestróként tért vissza az Operaházba vezényelni, hagyatékának jelentős részét a fiatal magyar muzsikusokra hagyta, s végakaratának megfelelően ma ott pihen Bartók mellett a Farkasréti temetőben. Az Operaház egy egész napos programsorozatot szentelt október 26-án az évfordulónak, amelyben a Hazatért című kerekasztal-beszélgetést Bogyay Katalin, Marton Éva, Alexandru Agache, Daróczi Tamás, Héja Domonkos és Kováts Kolos részvételével Batta András vezette.

2013 tavaszán egy rendhagyó közös programon kalauzolták a Magyar Turizmus Zrt., az Opera, a Müpa és a Zeneakadémia vezetői a sajtó és a kulturális turizmus képviselőit: Liszt útjai címmel. „A Liszt-év eseményei messze túlmutatnak az évfordulón, hiszen Liszt Budapesten vett rész a Zeneakadémia létrehozásában, első elnöke volt, öröksége a jelen és jövő nagy ereje lehet itthon és a nemzetközi színtéren" - fogalmazott Káel Csaba. Batta András, a Zeneakadémia rektoramég korábban kiemelte: „A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - a Zeneakadémia - a magyar zenei élet tudásbázisa. A Müpa pódiumára, az Opera színpadára képez énekeseket és hangszeres muzsikusokat, zenetanárokat minden szintre, zeneszerzőket, akik a magyar zeneszerzés jeles hagyományát vihetik tovább. (...) Történelmi jelentőségű összefogásunkkal azt akarjuk kifejezni, hogy a zene szellemében ebben a széthúzó országban is megteremthető a harmónia."És valóban: alig pár hónappal később Marton Éva, a Zeneakadémia tanszékvezető egyetemi tanára, Corvin-lánc, Kossuth- és Bartók-Pásztory-díjas énekművész hetvenedik születésnapja alkalmából nemzetközi sztárok és tanítványai részvételével tartottak nagyszabású gálakoncertet a Dalszínházban. Az est rendezője Káel Csaba, műsorvezetője Batta András, a program életre hívója pedig Ókovács Szilveszter volt.

Néhány nappal később futurisztikus látványvilág, „bolygóközi" vizuális hatások uralták el az Opera színpadát: a korszak- és műfajteremtő Rameau-mű bemutatását egy hagyomány első jelentős lépéseként aposztrofálta a főigazgató: „Ezentúl minden évadunk végén szeretnénk műsorra tűzni egy barokk művet (...) remélve, hogy ez a varázslatos zenei világ, igazi szakértők tolmácsolásában megtalálja az útját a hazai nézőkhöz. Bár a műfaj régi, a mondanivaló és a hangzás nagyon is modern, a rendezés pedig különösen friss kontextusba helyezi a művet".

2013 decemberében ismét rendhagyó eseményre került sor: a budafoki Borváros pincéjében a Verdi-Wagner kettős bicentenárium jegyében állítottak emléket a két szerzőóriásnak. Káel Csaba Verdire emlékezve elmondta: „A Verdi-életmű egyik kevésbé ismert gyöngyszemét, az Attilát a Sanghaji Nagyszínházzal két éve tartó szoros együttműködés eredményeképp áprilisban a budapesti közönségnek, novemberben pedig a kínai publikumnak mutattuk be. "Ókovács Szilveszter a Wagner-szobor leleplezése előtt utalt arra, hogy a két szerző - noha sosem találkozott „megférnek ők békésen az Opera ormán, illő magasan - s most már a Borváros pincéjében, a megértés illő mélységében is. Az Opera pedig nem tett mást a hosszú, kétszezonos, dupla bicentenáriumot hozó jubileumi esztendőben, semmint mindkét oszlopára támaszkodott".

Aki már állt életében többedmagával színpadon, tudja: az előadó-művészet egyben az együttműködés művészete is, legyen szó akár egy Mahler-szimfóniáról, egy Mozart-kvartettről, vagy az Álarcosbál fináléjáról. Egy színpadon szerepek vannak, ott mindenki tudja, hogy mi a saját feladata-felelőssége, ahogy azt is, hogy a saját sikere nagyrészt pont azon múlik, hogy mennyiben tudja segíteni a többiek munkáját. A hazai zenei élet színpadán az Opera, a Müpa és a Zeneakadémia tercettje csak akkor fog jól szólni, ha továbbra is legalább annyira odafigyelnek egymásra és sokszínűségükre, mint saját magukra - a szereptévesztés itt éppúgy azonnal megbosszulná magát, mintha a tubás akarna felugrani az árokból és átvenni a balerina szerepét. A három intézmény önálló karaktere - és körülöttük a hazai zenei élet sokszínű forgataga, a szimfonikus zenekaroktól a kamarakórusokig - ugyanannak a múzsának szolgál, pódiumaikon minden tekintetben kinyílik a világ: hiszen világra szólnak - értünk, zenerajongókért.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Színház

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.
Jazz/World

Zenészlegendák ünneplik a 75 éves Joni Mitchellt

Március 23-án egyetlen alkalommal az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatjuk a legendás énekes-dalszerző hetvenötödik születésnapjára rendezett Los Angeles-i koncert felvételét, Joni 75 – Sztárok köszöntik Joni Mitchellt címmel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Szente Vajk rendezésében jön a zenés Liliomfi

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának március 23-i adásában beszélgetünk a Madách Színház új bemutatójáról a rendezővel, Szente Vajkkal, és vendégünk lesz továbbá Dobod Dániel zeneszerző, Simon Kornél színművész és G. Horváth László hegedűművész.
Zenés színház varázsfuvola

Papagenóból Csubakka lesz ebben a Varázsfuvola-rendezésben

A legtöbbet fecsegő operahős szőrbundát és rózsaszín melllbimbókat kapott a Norvég Nemzeti Opera előadásában. Nézze meg a teljes előadást!
Zenés színház magazin

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Zenés színház opera

Edita Gruberová visszavonul

Utolsó operaelőadására készül a neves szlovák szopránénekesnő, aki a közelmúltban az Erkel Színházban is fellépett.
Zenés színház hír

101 éves korában elhunyt Bán Elemér operaénekes

A művészt a debreceni Csokonai Színház – melynek örökös tagja volt – saját halottjának tekinti.