Zenés színház

Háromgarasos, koldus, filléres

2010.12.03. 07:37
Ajánlom
A Budapesti Operettszínház Koldusopera-premierje kapcsán tekintsünk vissza a darab keletkezésére és előadás-történetére! VIDEÓVAL

A Csőcseléktől a Filléres operáig

Az 1920-as évek végén a veimari Németországban egy gyárigazgató fiából lett író is felfigyelt John Gay 1728-as Koldusoperájára, és Csőcselék címmel hozzálátott az átdolgozásához. Bertolt Brecht ekkor már egyre ismertebb volt a német színházi-irodalmi körökben: több darabját bemutatták, versei, tanulmányai jelentek meg, de még mindig szűkösen, kiadók előlegeiből éldegélt berlini albérletében. A polgári rendszerrel en bloc elégedetlen Brecht számára - aki az alábbi mondatokat ezekben az években jegyezte fel - Gay "alvilági" témája éppen jókor jött: "Az igazság ábrázolása nehéz feladat. Maguk az írószolgák is felismerték, hogy a viszonyok tarthatatlanok, hogy a rendszer kimerült és csődöt mondott. De milyen a rendszer? Nehéz ezt ábrázolni. A puszta rokonszenvtüntetés nem elegendő." (Bertolt Brecht és Kurt Weill)

Így készült

1928-ban Ernst Josef Aufricht, a berlini Theater am Schiffbauerdamm igazgatója új darabot keresett a színház megnyitására, s több próbálkozás után eljutott Brechthez, aki hét jelenetet mutatott meg neki készülő Gay-átiratából. Aufricht szerint már a Brecht által elmondott történet is "színpadért kiáltott", s amikor megkapta a kéziratot, az írás "szemtelenségében és száraz vicceiben" egy új stílus jelentkezését látta, ezért elhatározta, hogy a Csőcselékkel fogja megnyitni a színházat. Brecht közölte vele, hogy a darab zeneszerzője Kurt Weill lenne, aki már az 1927-ben bemutatott Mahagonny című daljátékban is alkotótársa volt. Miután Brecht és Weill megegyeztek a színházzal, a francia riviérára utaztak, hogy befejezzék a darabot. Mire elkészültek, a cím Csőcselékről Die Dreigroschenoperre, vagyis Háromgarasos operára változott. (Brecht darabja Magyarországon leginkább Koldusoperaként ismert, de játszották Háromgarasos operaként is, a legújabb fordításban pedig Filléres opera lett a címe, Miskolcon is ezzel a címmel játszották).

Az 1928-as ősbemutató

1928 augusztus elején megkezdődött az egy hónapos, meglehetősen zaklatott, problémákkal teli próbaidőszak - a Koldusopera ősbemutatójáról Aufricht is részletesen beszámol visszaemlékezésében -, majd eljött a bemutató napja. A szereposztásnál egyébként a magánéletnek is jutott némi szerep: Weill felesége, Lotte Lenya kapta Kocsma Jenny szerepét, Brecht leendő feleségének, Helene Weigelnek pedig a bordélyház madámját kellett volna játszania, de betegsége miatt végül nem lépett színpadra.

A premierközönség kezdetben meglehetősen fagyosan fogadta a színpadi eseményeket, de a bemutató végül viharos siker lett, s hamarosan mind Brecht, mind Weill számára meghozta a nemzetközi elismerést is. A Filléres operát azóta a világ minden színpadán játsszák, Brecht szövegeiből szállóigék, Weill songjaiból slágerek lettek. Egy 18. századi színházi sikertörténet tehát új hangszerelésben kétszáz év múlva is sikertörténetként folytatódott.

Brecht - aki mindig is szívesen használt forrásként más műveket - Gay Koldusoperájának cselekményvázát, a főbb karaktereket, sok esetben még a neveket is megtartotta, a szöveget azonban szinte teljesen "brechtizálta", és egy friss, kortárs adaptációt hozott létre.

Brecht "ideológiát romboló parabolatípusnak" nevezte, így a Filléres operát egy példázat színpadi hangszerelésének is tekinthetjük: a bűnözők nyílt és a meggazdagodott "tisztességes" polgárok leplezett rablása között legfeljebb módszerbeli különbség van, a lényeg ugyanaz. Ha piti bűnöző vagy, a törvény szigora lecsap rád, ha nagyban játszol, a hatalom nemcsak szemet huny ügyeid felett, de még támogatni is fog...

Kurt Weill zenéje, mely a kabarék és a jazz dallamvilágát, ritmikáját ötvözte, nagyon jól illeszkedett Brecht ironikus, groteszk humorú, olykor elég durva szövegeihez. A színpadi beszédet megszakító szólószámok, duettek, tercettek és kórusok minduntalan emlékeztették a nézőket arra, hogy ezúttal nem a megszokott operai varázsvilág elevenedik meg előttük. Ha John Gay és Pepusch kora "operaüzemét" gúnyolta ki, akkor Brecht és Weill leginkább a romantikus nagyopera elé tartott görbe tükröt - nem véletlen, hogy az "új" Koldusoperában sokan a Wagner-kultusszal való leszámolást látják.

A Filléres opera témája később is foglalkoztatta Brechtet: előbb egy filmforgatókönyvet írt belőle, melyet a filmgyártó céggel folytatott hosszas pereskedés után 1931-ben be is mutattak, majd 1934-ben megjelentette a Háromgarasos regényt. A történetet - melybe rengeteg új szereplőt vont be - ezúttal a viktoriánus Angliába helyezte.

A mű magyarországi ősbemutatója 1930-ban volt a Vígszínházban, A koldus operája címmel. Rendhagyó volt ez az előadás, mert Heltai Jenő összevonta-átdolgozta John Gay eredetijét és Brecht adaptációját, a zenében pedig egyaránt felhasználták Pepusch és Weill szerzeményeit. Heltai magyarításában Jeremiah Peachum, a Koldusok barátja cég tulajdonosa például "Fékom Jónás Jeremiás, koldusvajda", Bicska Maxi pedig "Captn Johnny, haramiavezér" lett, akit Jávor Pál alakított.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lemondott Lőrinczy György az NKA alelnöki posztjáról

Az Origo értesülései szerint Kásler Miklós miniszter elfogadta Lőrinczy György indokait a lemondást illetően.
Klasszikus

Bencze Máté döntős a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyében

A Magyarországot képviselő fiatal szaxofonos az öt döntős közé jutott a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén Edinburghben.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Klasszikus

Jelenleg ez a tizenkilenc éves fiú a világ legtöbbet hallgatott csellistája

Már ami a lemezeladási adatokat illeti. Sheku Kanneh-Mason fellépett a brit királyi esküvőn, és 100 ezer példányban adták el a debütáló lemezét. Még nem töltötte be a huszadik életévét.
Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Kálmán Yvonne: Nem támogatom Kerényi Miklós Gábort

Közösségi oldalán jelentette be a Budapesti Operettszínház korábbi művészeti vezetője, hogy megpályázza a Nagymező utcai teátrum főigazgatói székét. Bejegyzésében Kálmán Imre lányának öt évvel ezelőtti ajánlására hivatkozik, Kálmán Yvonne azonban visszautasítja, hogy támogatná a rendező pályázatát.
Zenés színház hír

Rost Andrea az otthonában fogadja a Pető-módszert alkalmazó országok nagyköveteit

A világszerte alkalmazott, hungarikummá nyilvánított Pető-módszerért dolgozik az intézet jószolgálati nagykövete, Rost Andrea. Az énekesnő szeretné, ha a zenei képzés még eredményesebben járulna hozzá a sérült gyerekek testi és szellemi fejlődéséhez.
Zenés színház nekrológ

Ódivatú búcsúztató – Mátyus Zsuzsa emlékére

Életének 85. évében elhunyt Mátyus Zsuzsa, az Operaház legendás sajtótitkára, akinek karrierje egybeforrott az Opera úgynevezett aranykorával. Albert Mária emlékezett meg róla.
Zenés színház tévé

Nézze meg a Budavári Palotakoncertet a tévében!

Ahogy minden évben, idén is volt operettgála a budai Vár Oroszlános Udvarában. Az Operettszínház sztárjai léptek színpadra Lőcsei Jenő rendezésében. Ha lemaradt róla, vagy szeretné újraélni a pillanatait, augusztus 20-án megnézheti a tévében.
Zenés színház hír

Decemberig nem lesz opera az Operában, de azért vannak jó híreink is

Szeptemberben Billy Elliotot játszanak az Erkel Színházban, a társulat vidéken, Székelyföldön, New Yorkban turnézik. Kihirdették a 2019/20-as évadot. Alighanem az Erkel Színház is be fog zárni két évre. Mutatunk néhány fotót az Eiffel Műhelyház és az Ybl-palota felújításáról is.