Zenés színház

Hát pukkadjanak!

Interjú Mester Dávd zeneszerzővel
2019.02.24. 23:15
Ajánlom
A huszonötödik évében járó Mester Dávid zenéjét halljuk a Vígszínház két új darabjában, a Liliomban és a Kozmikus magányban. Hogy miért szereti ezt a műfajt, és miért képes szinte minden estéjét színpadon tölteni? Erről beszélgettünk a fiatal zeneszerzővel.

Könnyebb vagy nehezebb alkalmazott zenét szerezni, mint koncerttermi zenét?

Én éveken keresztül alkalmazott zeneszerzést tanultam az egyetemen, immár öt éve jelen van az életemben ez a műfaj, ezért a magam részéről könnyebbnek ítélem meg ezt a fajta zeneszerzést. Diplomamunkaként operát írtam Örkény Macskajátékából, szeretném, ha ez még színpadra kerülne. Persze szívesen írnék a koncertteremnek, de össze kellene szednem hozzá a bátorságomat. Ha látok egy-két ilyen versenykiírást, akkor megbeszélem magammal, hogy ebből már kifutottam.

Már? Hiszen huszonöt éves vagy! Hogyan kötöttél ki a színháznál?

Voltak próbálkozásaim a filmes műfajjal, de a színház egyre jobban kezdett vonzani. Ebben a közegben sokkal hangsúlyosabbak az emberi kapcsolatok, az alkotók közötti kommunikáció.

822-201444.jpg

A Liliom c. előadás (Fotó/Forrás: Vígszínház)

Hogyan zajlottak a Liliom munkálatai ifjabb Vidnyánszky Attilával?

Attila egészen hétköznapi módon kért fel ennek a darabnak a zenéjére: egy Hamlet-előadás után beköszöntem hozzá, és miközben átöltözött, egyszerűen megkérdezte: „Figyelj, nem akarod megírni a Liliom zenéjét?” Mondtam, hogy persze. Baráti viszony van köztünk, ami sokszor meg is nehezíti a közös munkát. Nehéz pontosan elválasztani, hogy mikor vagyunk barátok és mikor kollégák.

Erőskezű rendező ifjabb Vidnyánszky?

Iszonyatosan inspirálja, hogy egy zene milyen hangulatot rak a színpadra. Már nyáron mutatott nekem zenéket, hogy mit képzel el egy-egy jelenetben. Abban én hallottam valamit, így jött létre az előadás zenei világa. Ez persze vissza is hat: Attilát is befolyásolja, hogy milyen hangulatot tesz a színpadra a zene.

Te is megjelensz a színpadon az előadásban. Szeretsz „látható” lenni?

Végül is klasszikus zenész vagyok, megszoktam már a színpadot. Most különösen volt alkalmam, mert januárban például 26 előadáson léptem fel.

Mennyi improvizációs teret adsz a zenészeknek?

A Liliom esetében semmit. Úgy látszik, túlságosan szeretem irányítani a dolgokat. (nevet) A sok előadás alatt úgyis beállna valami, akkor már miért ne írjam meg pontosan, hogy mi.

Zongorázni tanulsz a Zeneakadémián. Mégsem terved, hogy zongoraművész legyél?

Soha! Zongoraművésznek lenni magányos szakma, szállodáról szállodára költözöl, hogy ismeretlen városokban lépj fel. Én szeretem olyan emberekkel körülvenni magam, akiket szeretek, és akikre számíthatok. Másrészt nincs belém kódolva a napi sok-sok óra gyakorlás, ami ehhez kéne. Lehet, hogy egy színházi dalt jól lekísérni nekem könnyebben megy, mint egy nálam virtuózabb zongoristának. Egyébként inkább vonz a tanítás, jelenleg Vecsei H. Miklós Sztalker-sulijában is tanítok.

mester_david-202710.jpg

Mester Dávid (Fotó/Forrás: Csányi István)

Zeneszerzőnek nem magányos lenni?

Amit én csinálok, az nem. Minden embernek szüksége van a pozitív megerősítésre, de ez nálam hatványozottan igaz. Amikor egy színpadi zenét írok, állandóan mutogatom a rendezőnek, a színészeknek, a többi zenésznek, mert kíváncsi vagyok a véleményükre. Elég kegyetlen vagyok magammal, ha kell, négy órákat alszom, szívesség-alapon is beszállok projektekbe.

Hogyan fogalmazódott meg benned az igény arra, hogy zeneszerző legyél?

Nagyon utáltam zongorát gyakorolni, és sokszor csak improvizáltam helyette. Így születtek az első szerzeményeim tizenhat évesen. Nem akartam beskatulyázódni, se koncertező zongorista, se zongoratanár lenni, de szerencsére megkaptam a konzis tanáraimtól a támogatást. Kodály Zoltántól jött első fontos hatás, aztán Robert Muczynski hatott rám, akinél egyszerre figyelhetők meg a jazz és Bartók jellegzetességei. Az ember az én életkoromban még keresi a saját hangját. Persze lehet, hogy az alkalmazott zeneszerzésben nincs is olyan, hogy saját hang.

Valami mégis van…

Szokták nekem mondani, hogy mindig van egy-két dolog, amiről meg lehet ismerni, amit én írtam.

Igyekszem beletenni magam a darabokba, igyekszem zeneszerzőként magam lenni a megtestesült fegyelem: minden hangról tudni kell számot adni. Szeretem azt a zenét, ami tükröt tart.

Ez mit jelent?

Ha tehetném, csak szarkasztikus zenéket írnék, szerintem ez a Liliomban is hallatszik. A romantikus jeleneteknek például jót tesz – igaz, ez a rendezőtől is függ –, ha visszahúzza a zene. Egy jó fricskát soha nem lehet kihagyni. Ez még inkább hallatszik a Kozmikus magányban és a Háború és békében.

Szokták mondani, hogy polgárpukkasztó a zeném, és ahogy zongorázom. Bármennyire is szeretném, nem jön mindig velem a testem, hogy megfeleljek a „normálisnak”. De hát… pukkadjanak.

Névjegy

Mester Dávid 1994-ben született. A Zeneakadémia alkalmazott zeneszerzés szakán szerzett diplomát, jelenleg az egyetemen zongorát tanul. 2018-ban a Vígszínház két előadásához, a Kozmikus magányhoz és a Liliomhoz komponált zenét, illetve decemberben az ő zenéjével mutatta a Recirquel Újcirkusz Kristály c. darabját.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Színház

Herczeg Tamás leköszön a Szegedi Szabadtéri Játékok éléről

Harangozó Gyula művészeti igazgató szintén elköszön a Fesztivál vezetésétől.
Színház

Független alkotóműhelyt hoz létre az SZFE polgársága

A Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása ellen tiltakozó oktatók és hallgatók Freeszfe Egyesület néven autonóm alkotóműhelyt hoztak létre, melynek elsődleges célja demokratikus keretek közé menteni az egyetem 155 éves szellemiségét.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.
Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Zenés színház ajánló

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?
Zenés színház videó

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.