Zenés színház

Hát pukkadjanak!

Interjú Mester Dávd zeneszerzővel
2019.02.24. 23:15
Ajánlom
A huszonötödik évében járó Mester Dávid zenéjét halljuk a Vígszínház két új darabjában, a Liliomban és a Kozmikus magányban. Hogy miért szereti ezt a műfajt, és miért képes szinte minden estéjét színpadon tölteni? Erről beszélgettünk a fiatal zeneszerzővel.

Könnyebb vagy nehezebb alkalmazott zenét szerezni, mint koncerttermi zenét?

Én éveken keresztül alkalmazott zeneszerzést tanultam az egyetemen, immár öt éve jelen van az életemben ez a műfaj, ezért a magam részéről könnyebbnek ítélem meg ezt a fajta zeneszerzést. Diplomamunkaként operát írtam Örkény Macskajátékából, szeretném, ha ez még színpadra kerülne. Persze szívesen írnék a koncertteremnek, de össze kellene szednem hozzá a bátorságomat. Ha látok egy-két ilyen versenykiírást, akkor megbeszélem magammal, hogy ebből már kifutottam.

Már? Hiszen huszonöt éves vagy! Hogyan kötöttél ki a színháznál?

Voltak próbálkozásaim a filmes műfajjal, de a színház egyre jobban kezdett vonzani. Ebben a közegben sokkal hangsúlyosabbak az emberi kapcsolatok, az alkotók közötti kommunikáció.

822-201444.jpg

A Liliom c. előadás (Fotó/Forrás: Vígszínház)

Hogyan zajlottak a Liliom munkálatai ifjabb Vidnyánszky Attilával?

Attila egészen hétköznapi módon kért fel ennek a darabnak a zenéjére: egy Hamlet-előadás után beköszöntem hozzá, és miközben átöltözött, egyszerűen megkérdezte: „Figyelj, nem akarod megírni a Liliom zenéjét?” Mondtam, hogy persze. Baráti viszony van köztünk, ami sokszor meg is nehezíti a közös munkát. Nehéz pontosan elválasztani, hogy mikor vagyunk barátok és mikor kollégák.

Erőskezű rendező ifjabb Vidnyánszky?

Iszonyatosan inspirálja, hogy egy zene milyen hangulatot rak a színpadra. Már nyáron mutatott nekem zenéket, hogy mit képzel el egy-egy jelenetben. Abban én hallottam valamit, így jött létre az előadás zenei világa. Ez persze vissza is hat: Attilát is befolyásolja, hogy milyen hangulatot tesz a színpadra a zene.

Te is megjelensz a színpadon az előadásban. Szeretsz „látható” lenni?

Végül is klasszikus zenész vagyok, megszoktam már a színpadot. Most különösen volt alkalmam, mert januárban például 26 előadáson léptem fel.

Mennyi improvizációs teret adsz a zenészeknek?

A Liliom esetében semmit. Úgy látszik, túlságosan szeretem irányítani a dolgokat. (nevet) A sok előadás alatt úgyis beállna valami, akkor már miért ne írjam meg pontosan, hogy mi.

Zongorázni tanulsz a Zeneakadémián. Mégsem terved, hogy zongoraművész legyél?

Soha! Zongoraművésznek lenni magányos szakma, szállodáról szállodára költözöl, hogy ismeretlen városokban lépj fel. Én szeretem olyan emberekkel körülvenni magam, akiket szeretek, és akikre számíthatok. Másrészt nincs belém kódolva a napi sok-sok óra gyakorlás, ami ehhez kéne. Lehet, hogy egy színházi dalt jól lekísérni nekem könnyebben megy, mint egy nálam virtuózabb zongoristának. Egyébként inkább vonz a tanítás, jelenleg Vecsei H. Miklós Sztalker-sulijában is tanítok.

mester_david-202710.jpg

Mester Dávid (Fotó/Forrás: Csányi István)

Zeneszerzőnek nem magányos lenni?

Amit én csinálok, az nem. Minden embernek szüksége van a pozitív megerősítésre, de ez nálam hatványozottan igaz. Amikor egy színpadi zenét írok, állandóan mutogatom a rendezőnek, a színészeknek, a többi zenésznek, mert kíváncsi vagyok a véleményükre. Elég kegyetlen vagyok magammal, ha kell, négy órákat alszom, szívesség-alapon is beszállok projektekbe.

Hogyan fogalmazódott meg benned az igény arra, hogy zeneszerző legyél?

Nagyon utáltam zongorát gyakorolni, és sokszor csak improvizáltam helyette. Így születtek az első szerzeményeim tizenhat évesen. Nem akartam beskatulyázódni, se koncertező zongorista, se zongoratanár lenni, de szerencsére megkaptam a konzis tanáraimtól a támogatást. Kodály Zoltántól jött első fontos hatás, aztán Robert Muczynski hatott rám, akinél egyszerre figyelhetők meg a jazz és Bartók jellegzetességei. Az ember az én életkoromban még keresi a saját hangját. Persze lehet, hogy az alkalmazott zeneszerzésben nincs is olyan, hogy saját hang.

Valami mégis van…

Szokták nekem mondani, hogy mindig van egy-két dolog, amiről meg lehet ismerni, amit én írtam.

Igyekszem beletenni magam a darabokba, igyekszem zeneszerzőként magam lenni a megtestesült fegyelem: minden hangról tudni kell számot adni. Szeretem azt a zenét, ami tükröt tart.

Ez mit jelent?

Ha tehetném, csak szarkasztikus zenéket írnék, szerintem ez a Liliomban is hallatszik. A romantikus jeleneteknek például jót tesz – igaz, ez a rendezőtől is függ –, ha visszahúzza a zene. Egy jó fricskát soha nem lehet kihagyni. Ez még inkább hallatszik a Kozmikus magányban és a Háború és békében.

Szokták mondani, hogy polgárpukkasztó a zeném, és ahogy zongorázom. Bármennyire is szeretném, nem jön mindig velem a testem, hogy megfeleljek a „normálisnak”. De hát… pukkadjanak.

Névjegy

Mester Dávid 1994-ben született. A Zeneakadémia alkalmazott zeneszerzés szakán szerzett diplomát, jelenleg az egyetemen zongorát tanul. 2018-ban a Vígszínház két előadásához, a Kozmikus magányhoz és a Liliomhoz komponált zenét, illetve decemberben az ő zenéjével mutatta a Recirquel Újcirkusz Kristály c. darabját.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Vizuál

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Klasszikus

Országszerte ingyenes koncerteket adnak a Magyar Rádió Művészeti Együttesei

Június 24-én Budapesten, 25-26-án pedig számos vidéki helyszínen hallgathatja meg a közönség a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának művészeit. A Zenélő Magyarország keretében tartott hangversenyeken barokk darabok, vonós kamarazene, rézfúvósegyüttes és énekszó is szerepel majd.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Julien király színpadra lép a Pesti Magyar Színházban

A Pesti Magyar Színház új évadának első premierjét, a Madagaszkárt Gémes Antos rendezi, zenei vezetője pedig Szemenyei János.
Zenés színház interjú

„Ez lesz a mi Képzelt riportunk” – Csorba Lóránt, a 80 nap alatt a Föld körül zenei munkálatairól

Verne Gyula klasszikusából, a 80 nap alatt a Föld körül című regényből készül a TRIP legújabb koncertszínházi előadása, melynek premierjét a Városmajori Szabadtéri Színpadon augusztus 18-án tartják. Csorba Lóránttal a színházi zeneszerzés kihívásairól és a „Make Love, Not War” eszményéről is beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Mozart, a zseni élete musicalben elmesélve

Mozart, a meg nem értett zseni zeneszerző élete musicalben kel életre a Margitszigeti Színházban. Michael Kunze és Sylvester Levay művében a zeneszerző fenegyerek története pazar dallamokkal és látvánnyal kerül színre június 24-én és 25-én. A produkció két különböző szereposztásban látható a Margitszigeten.
Zenés színház interjú

Fehér köpeny, kék szakáll – Beszélgetés Kovács Istvánnal

Akár Don Giovanni, Golaud vagy Kékszakállú szerepét, esetleg a június 24-ig látható A kairói lúd, avagy a rászedett vőlegény Don Pippóját énekli Kovács István az OPERA színpadán, karakterformálásában mindig érződik egy olyan analitikus elmélyültség, amely operaénekesi jártasságán túl eredeti, orvosi hivatásának látásmódjából is fakad. De mi módon valósul meg a gyógyítás a színpadon?
Zenés színház hír

Idén is élőben közvetíti a Wagner-napokat a Bartók Rádió

Élőben, egyenesen a Müpából követhetjük az egyik legjelentősebb komolyzenei rendezvény, a Budapesti Wagner-napok programját a Bartók Rádióban. Június 16. és 19. között A Nibelung gyűrűje, 22-én pedig a záró előadás, a Rienzi is hallható lesz.