Zenés színház

Hatalmas technikai bravúr volt a szegedi Aida

2019.08.11. 11:45
Ajánlom
Futurisztikus Aidát ünnepelt 8000 néző a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A Nílus hullámzását ledek idézték meg, az énekesek mozgását pedig nyomkövető szimulálta a minél pontosabb hangzásért. A Dóm téri fesztivál nyaranta a hazai operajátszás meghatározó helyszínévé válik, idén sem volt másképp.

A Szegedi Szabadtéri Játékok idei operaattrakciója az Aida volt, amelyet Kesselyák Gergely formabontó rendezésében láthatták a nézők július utolsó hétvégéjén, többek közt Ádám Zsuzsanna, László Boldizsár, Kálmándy Mihály és Kovács István főszereplésével. Két teltházas estét produkált a darab, márpedig ez a Szegedi Szabadtéri esetében összesen 8000 fő nézőt jelent.

L1250973-105641.jpg

László Boldizsár a szegedi Aidában (Fotó/Forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok)

Harangozó Gyula, a fesztivál művészeti igazgatója szerint a nézőszám ebben a műfajban ki-magasló teljesítmény. „Kesselyák Gergely rendezése a megszokottakhoz képest új, izgalmas megvilágításba helyezte a darabot. Ebben az előadásban nem léptek színre elefántok és tevék, a rendező az egyiptomi közeg egészen másfajta misztikumából indult ki.”

A koncepció valamint a látvány arra koncentrált, hogyan tudta az ókori nép megépíteni a máig titkokkal övezett, földöntúli jelentőséggel bíró piramisokat. Ehhez pedig látványos, ledekkel megvilágított, aszketikus, egyben futurisztikus környezet szolgált. Az előadás egy pontján a Nílus hullámzása nyújtott festői látványt a díszlet hátterében.

8F1A7307-105635.jpg

Aida (Fotó/Forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok)

„Büszke vagyok arra, amit az elmúlt hét évben a Dóm téri operajátszásért tettünk” – mondta Ha-rangozó Gyula a korábbi évadok előadásaira is utalva. – „Ma elmondhatjuk, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok az ország meghatározó operajátszóhelye, második operaháza. Mi népszínház vagyunk, ennek értelmében pedig az operairodalom megkerülhetetlen, klasszikus nagy műveit tűzzük műsorra. Tudatosan fordítunk figyelmet arra, hogy magyar énekeseket kérjünk fel, és ha a koncepció engedi, magyar nyelven játsszuk az operákat. Missziónak tekintjük, hogy az egyre kevesebb fellépési lehetőséggel bíró hazai, világszínvonalon teljesítő művészeknek lehetőséget biztosítsunk.” Az Aidában Ádám Zsuzsannát emeli ki: a fiatal szoprán első nagy kiugrása volt az etióp hercegnő szerepe, a művészeti igazgató nagyívű karriert jósol neki.

L1260130-110140.jpg

Ádám Zsuzsanna és Gál Erika a szegedi Aidában (Fotó/Forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok)

Speciális hangtechnika: nyomkövető szimulálta az énekesek mozgását

Hazánkban egyedülálló, a Dóm téren is újdonságnak számító módon élvezhette a közönség Verdi csodálatos dallamait és az énekesek bravúros szólamait. Az újító megoldás lényege, hogy minden egyes hang oda lokalizálható a nézőközönség számára is, ahonnan egyébként fizikai valójában megszólal a színpadon. Ha például az énekes mozog a térben, a hang is követi ezt a mozgást, és ez érzékelhető a 4000 fős nézőtér minden pontján. A különleges technikához speciális hangprocesszort és hangsugárzókat használtak, az énekesek mozgását pedig nyomkövető szimulálta a rendszerben.

L1260391-110139.jpg

Ádám Zsuzsanna és László Boldizsár a szegedi Aidában (Fotó/Forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok)

A produkció karmestere Pál Tamás volt. A momus.hu kritikusa, Z. Tóth Antal így írt róla: „Pál Tamás 1977-ben vezényelte először a Szegedi Szabadtérin az Aidát, most egy életpálya tapasztalatával bölcsebben és letisztultabban fogalmazta újra Verdi örökbecsű melódiáit.”

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Három nagyszabású kiállítással ünnepel a 250 éves Albertina

Az Albertina-ról már sokat írtak, és mégis messze nem mondtak el még mindent. Mit nem ismerünk még a múzeum történetéből? Merre tart az Albertina? Ezek a kérdések vezetik végig a látogatókat az idei évfordulós programon.
Színház

Léner Péter: „Nem szigeten csinál az ember színházat, hanem konkrét helyen”

90. születésnapja alkalmából kérdezte a Hír13 a kerületi díszpolgárt, Léner Pétert. A Kossuth-díjas rendezőnek, színházigazgatónak pár napon belül megjelenik az ötödik kötete, amelyet Esztergályos Cecíliáról, Galambos Erzsiről, Halász Juditról írt.
Vizuál

Berlinben most a valóság a főszereplő

A berlini filmfesztivál idén többet árul el a világ állapotáról, mint bármely esti híradó. A 76. Berlinale filmes programját végignézve elég hamar kiderült, hogy a szemle 2026-ban sem csillogni szeretne, sokkal inkább a szerzői filmekre és az alkotások mondanivalójára helyezi a hangsúlyt.
Színház

A Tovább című előadással zárul Márfi Márk önvallomásos sorozata, a Telik-trilógia

Február 18. és 22. között, egy bemutató hétvége keretében debütál Márfi Márk harmadik drámája a Lóvasúton. A Telik-trilógia befejező része a Tovább címet kapta.
Színház

Sötétben mindent látni – Black Comedy a Thália Színházban

A vaksötét ellenére látványos belépővel érkezett meg a Thália Színház utolsó nagyszínpadi bemutatója, a Black Comedy a nagyközönség elé. A vígjáték már az első estén bebizonyította, hogy garantáltan sodró lendületű színházi élményt kínál.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Közkívánatra újra játssza a Csoportterápiát a Veres 1 Színház

A nézői nyomásnak engedve, a Veres 1 Színház felújított formában tűzi ismét műsorra a kortárs magyar musicalirodalom egyik legsikeresebb darabját. A Csoportterápia március 18-tól, parádés szereposztással várja mindazokat, akik készen állnak egy sírva nevetős közös analízisre.
Zenés színház hír

Több mint tízezer oldalnyi Erkel-forrás vált online hozzáférhetővé

Szakmai együttműködést jelentett be az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Állami Operaház, egyúttal bemutatták Erkel Ferenc István király című operájának több mint tízezer oldalnyi online publikációját, amely szabadon hozzáférhetővé vált.
Zenés színház hír

Vörös Szilvia és Pasztircsák Polina is szerepel a Scala Ringjében

A két énekesnő koncerten énekelt már Milánó világhírű operaházában, ám színpadi szerepben mindketten A nibelung gyűrűje tetralógiában láthatók először a Scalában.
Zenés színház magazin

A jövőt ki ismeri? – Erkel István királyát rögzíti az OPERA

Ünnepi nyitódarabnak szánták, ám a reméltnél jóval huzamosabb keletkezéstörténet és küzdelmesebb sors jutott osztályrészül Erkel Ferenc utolsó operájának, az István királynak, amellyel hamarosan felfedezésértékű találkozásunk lehet.
Zenés színház magazin

Főnix a hóesésben

Nomen est omen – tartja a régi mondás, amelyre keresve sem találhatunk jobb példát, mint Velence operaháza. A Teatro La Fenice színpadára, azaz a Főnix névre keresztelt, és szó szerint hamvaiból – nem is egyszer – újjáépült dalszínházba érkezik 2026 elején a Magyar Nemzeti Balett, hogy A diótörő című produkcióval kápráztassa el a kifinomult közönséget.