Zenés színház

Havas Ágnes: "Különös, de a törökök a svájciaknál is pontosabbak"

2013.05.18. 11:09
Ajánlom
Ez a benyomás, persze, nem általános megfigyelés, csupán az Armel Operafesztivál szervezésének tapasztalatai közé tartozó érdekesség. A rendezvénysorozat idei második fordulójára május 25-26-án kerül sor Szegeden. Az átfogó elképzelésekről és személyes élményekről a fesztivál igazgatónőjét kérdeztük. INTERJÚ

- Az Armel-fesztivál egyik fő jellegzetessége, hogy nem híres európai színházi műhelyekre koncentrál. Milyen szempontok alapján választják ki a partnereket?

- A nagynevű játszóhelyek sokszor valóban szóba sem jöhetnek. Fontos ugyanis, hogy egy színháznak, amellyel együtt dolgozunk, ne legyen túl nagy a költségvetése, illszekedjen a profilja az elképzeléseinkhez, megfelelő legyen a mérete, a működési mechanizmusa. Nagy operaházzakkal többnyire már csak logisztikai szempotból sem tudnánk együttműködni: egészen hétköznapi technikai részletek akadályozhatják ezt meg, például az, hogy időben nem férne bele az évadtervükbe a rendezvény, vagy hogy zenekarok utaztatására nincs pénzünk, de ha egy társulatnál a zenekari tagok állományban vannak, nekik is jönniük kell. Emellett lényeges, hogy olyan kortárs produkciót tűzzenek műsorra, ami tükörzi az opera jelenlegi helyzetét, és - természetesen - az előadás minősége is megfelelő legyen, mivel az Artén nyoma marad mindennek.

- A társulatok listája mindig rendkívül sokszínű: az Egyesült Államoktól Grúziáig a világ minden tájáról érkeznek a résztvevők.

- Hogyne, és ez szándékos. Célunk, hogy ne csak a verseny kifutása, hanem maga a munka is izgalmas, érdekes legyen. Így más-más megvilágításba kerül az opera. Rengeteg tanuvnivalóval szembesülünk, tanulsággal és tapasztalattal gazdagodunk a szervezés során, mivel mindenhol más színházi struktúrával találkozunk. Hamar kiderült például, hogy a bürökrácia máshol sem jobb, mint nálunk. A francia hivatali procedúra legendás, de a lengyel rendszert sem könnyű kezelni, ők ugyanis nem évadban gondolkoznak elsősorban: a fő nehézség náluk rendszerint az, hogy előzetesen minden produkciójukat jóvá kell hagyatniuk a financiális forrásukkal. De a cseheknél, szerbeknél is ezerféle közgyűlési problémával szembesülünk a szerződéskötéseknél. Az egyik legérdekesebb szisztéma a törököké: az ottani operaházak csak az ankarai direktorátuson keresztül elérhetők. Nekik kell megadni minden feltételt (nagyon alaposan kikérdeznek a legapróbb részletekről is), és aztán ők ajánlanak operaházat. Az Armelnek kettőt javasoltak, az isztambuli és az izmiri együttest, és végül a Britten-darab döntött Isztambul mellett. Egyébként meghökkentő, milyen pontosak és megbízhatóak a törökök. Szereplők, zenekari problémák esetében egyaránt rendkívül rugalmasak és gyorsak - hihetetlen, de jobbak a svájciaknál is.

- A legtöbb színház kortárs darabbal nevez, klasszikus előadással többnyire Szeged jelentkezik.

- Igen, bár jövőre ők is változtatni készülnek ezen. Az opera helyzete igazság szerint mindenhol nehéz, minden színház maga neveli a közönségét. Van, aki klasszikusokkal, van, aki kortárs művekkel, mindenhol más a stratégia. Teljesen újításoktól mentesen egyébként sem létezhet már egyetlen játszóhely sem, még a MET is frissíti a szemléletmódját, pedig az egyik legkonzervatívabb operaház a világon. Egyszerűen kell az a plusz élmény, ami maivá teszi a produkciót.

- Ez kissé úgy hangzik, mintha a kortárs operajátszás valamilyen módon kényszer volna.

- Pedig valójában nem az. Szegeden ráadásul hálás a közönség, nyitottak, szeretik a fesztivált, mindig jó a hangulat. Persze nagy viták is vannak néha, és a kritikusok sem kímélik feltétlenül a produkciókat, de az érdeklődés nyilvánvaló. Most egyetemi díjat is osztanak majd az oktatók, és lesz szegedi zsűri is. Érdekes lesz látni a figyelem, az ítéletalkotás különbségeit a nemzetközi zsűri és a többi csoport között.

- Ez a sokféle díjazási lehetőség nem relativizálja a versenyzők teljesítményének elismerését?

- Nem, mert ezen a versenyen valóban nem a győzelem jelenti a belépőt a világba, hanem maga a részvétel, a folyamat. Aki itt szerepet kapott, már nyert, függetlenül attól, melyik produkciót ítélik legjobbnak majd az ősszel. A szereplők már együtt dolgozhatnak nemzetközi színházi szakemberekkel, külföldi fellépési lehetőséget kapnak, és ez szakmailag hatalmas lépés, olyan, amit az iskola rendszerint nem tud megadni nekik. Ez az, ami a portfóliójukban, az önéletrjazukban elsősorban számít. Ráadásul ez egy nagyon sok tényezős verseny, a helyszín és a zenekar szegedi, a főszereplők idegenek, ott a televízió is - összetett rendszer, ami sokféleképpen buktathat meg egy előadást, de Szeged remekül szolgálja a produkciókat, a műszak egy éjszaka és egy nap alatt (ennyi idejük van rá) tökéletesen képes átállni egyik darabról a másikra. Avignonban például, ahol a fesztiválon újabban műsorra tűzik az Armel győztes előadásait, ezt egyelőre nem lehetne megcsinálni, bár törekszünk rá, hogy idővel dupla fesztivált rendezhessünk: előbb a franciáknál, aztán itthon. De Avignonban is profik dolgoznak, és kedvelnek is minket. Kezességet vállalnak például arra, hogy amíg a produkciónk náluk színre kerül, nem lesz sztrájk. Franciaországról lévén szó ez komoly dolog.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház hír

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház ajánló

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház interjú

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.
Zenés színház interjú

"Science fictionszerű fantáziatúra" – Dömötör András a Figaro³ című előadásról

Tematikus évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja címmel, amelynek záró darabja a Beaumarchais Figaro-trilógiájának (A sevillai borbély, a Figaro házassága és A bűnös anya) operaváltozataiból készült, Figaro³ című előadás. A produkció rendezőjét, Dömötör Andrást kérdeztük.