Zenés színház

Hazád, hazám! - Egy koncerten figyelt fel Ninh Duc Hoang Long énekére Simándy József lánya

2018.07.31. 09:30
Ajánlom
Amióta Ninh Duc Hoang Long elénekelte a Hazám, hazám kezdetű áriát, a magyar operarajongók rendszeresen Simándy Józsefhez hasonlítják. Összehoztunk hát egy találkozást a vietnámi énekesnek a legendás magyar tenor lányával, Simándi Katalinnal.

P1024134-112342.jpg

Simándi Katalin és Ninh Duc Hoang Long (Fotó/Forrás: Sárvári Géza Zsolt)

A legendás magyar tenor 27 éves volt, amikor első nagy operaszerepében debütált, Ninh Duc Hoang Longot pedig a Virtuózokkal ismerte meg az ország ugyanennyi idősen. A vietnámi tenor öt éve érkezett hozzánk, elsajátította a nyelvet, és az emberek szívébe lopta magát a Hazám, hazám kezdetű áriával. Simándi Katalinnal és Longgal beszélgettünk arról, mit jelent egy ilyen fiatal énekes számára a siker.

Simándy József még Schulder József volt, amikor a Szürketaxi autószerelőjéből az Operaház énekkarába került, ott figyelt fel rá Sámy Zoltán igazgató, aki Wagner-tenort keresett a személyében. Hogyan élte meg annak idején a hirtelen jött népszerűséget az édesapja?

Simándi Katalin: Nagyon nehéz volt neki. Édesapa mélyszegénységből jött, nem voltak iskolái, csak jó adottságai. Autószerelő lett, hogy eltarthassa magát és még munka közben is állandóan énekelt. Így, mások rábeszélésére,  munka mellett kezdte el képezni magát Posszert Emíliánál. Amikor bekerült az Operaház kórusába, akkor tanulta meg az alapokat a híres elődöktől, későbbi kollegáitól, mint például Székely Mihálytól. Aztán lekerült a Szegedi Nemzeti Színházhoz, ahol a Carmen Don José-jaként mutatkozott be először szólótenorként 1946-ban, amellyel tulajdonképpen elindult a több évtizedes sikeres pálya.

SimandyKatalin_es_Edesapja-112346.png

Simándy József és kislánya, Katalin (Fotó/Forrás: A Simándy-család engedélyével.)

Hogyan figyelt fel a Simándy-család Long tehetségére?

SK: Két éve a szegedi Simándy József Énekversenyen édesanyám hívta fel rá a figyelmem, hogy itt van ez a fiú, aki töri a magyart, de amikor a színpadon áll, akkor mégis így énekli a Hazám, hazám-ot. Léleksimogató, hatalmas megdöbbenés, nagy élmény volt hallani.

Long: Emlékszem, volt a közönség között egy idős hölgy, aki nagyon lelkesen tapsolt, drukkolt és utána gratulált is nekem. És utána tudtam meg, hogy ő a nagy énekes özvegye.

P1024036-112238.jpg

Ninh Duc Hoang Long és Simándi Katalin (Fotó/Forrás: Sárvári Géza Zsolt)

Önök szerint mire kell egy ilyen fiatal művésznek odafigyelnie a siker kapujában?

SK: Tudnia kell, hogy egy kincs van a torkában, amit óvni kell, képeznie kell. Édesanyám is ezt mondta, hogy egy művészre hirtelen “ráömlő” siker veszélyes tud lenni.

Long: Így van! Vigyázni kell a hangomra, mert nincs másik. (Nevet.)

SK: A hirtelen nagy népszerűség biztosan nagy kihívás lelkileg és az idegrendszer szempontjából is. Meg kell tanulni ezt, hogy milyen sikeresnek lenni. Ezért nagyszerű, hogy Kiss B. Atilla ott van Long-nak, segíti, istápolja és vigyáz rá. Longnak meg kell tanulni vigyázni a hangjára és meg kell tanulni alkalmasint a saját érdekében nemet mondani.

P1024022-112341.jpg

Ninh Duc Hoang Long (Fotó/Forrás: Sárvári Géza Zsolt)

Mitől különleges a magyar opera számára Long?

SK: Szerintem ha bárhol feltűnik egy tenor hang, aki fel tud énekelni a magas C-ig, az egy különleges dolog, nemzetközileg is igen kevés a jó tenor, nagyon nagy kincs. Longnak kifejeztten "hősies" hangja van, gyönyörű szerepek állnak előtte.

Long, milyen megkereséseket, felkéréseket kaptál a Virtuózok műsornak köszönhetően?

Long: Az egyik nagyszerű lehetőség, amelyet a Virtuózok után kaptam meg, az volt, hogy Budapesti Operettszínház igazgatója, Lőrinczy György meghívott engem Rosillon szerepét énekelni magyarul Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjébe a következő évadra. És a Pentaton Művész- és Koncertügynökség ügyvezető igazgatója, Szentpéteri András hívott az előadás német verziójába jövő februárra Dubaiba. Ez egy nagyszerű lehetőség, de új kihívás számomra is, nem énekeltem még magyarul végig egy egész előadást. Szeptember 7-én pedig egy különleges és nagyszabású Virtuózok-produkcióban fogok szerepelni – Boros Misi és mestere, Bogányi Gergely koncertjére, amely a Budapest Arénában lesz, felkértek vendégművésznek. Szeptember 28-án pedig Sumi Jo-val fogok énekelni Vietnámban, aki a leghíresebb ázsiai operaénekesnő. Nagyon izgulok és örülök, hogy ilyen felkéréseket kapok, a Virtuózoknak köszönhetően nagyon sokan megismertek.

Névjegy

Ninh Đức Hoàng Long 1991-ben született a vietnámi Ninh Binh városában, művészcsaládban. Apja író, drámaíró, édesanyjának szép énekhangja van. Longot kezdetben a színjátszás érdekelte, soha nem gondolt komolyan az éneklésre. Egy helyi tanár fedezte fel tehetségét és énektanulásra biztatta. 2007-ben megkezdte tanulmányait a Vietnámi Nemzeti Zeneakadémián, Hanoiban, ahol 2011-ben klasszikus énekművészetből diplomázott. Magyarországra, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre állami ösztöndíjjal került, az egyetlen külföldi diák volt az opera tanszakon. Számos színpadon énekelt már Magyarországon és Vietnámban. 2017-ben debütált a Müpa és a Pécsi Nemzeti Színház színpadán Bellini A puritánok c. darabjában. Szabadidejében a magyarországi vietnámi televízió szerkesztő-riportere.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!
Klasszikus

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Klasszikus

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Zenés színház interjú

„Szeretem az életem úgy, ahogy van”

Mozgalmasan kezdődik az évad Jónás Andrea számára. Próbál a Furcsa pár női változatásban és mindemellett önálló esttel készül. Október 3-án várja a közönséget Élek! címmel a Gaál Erzsébet Stúdióban.
Zenés színház hír

Tapssal tüntettek a nem biztonságos körülmények ellen a madridi operaházban

A Teatro Real közönsége úgy vélte, túl közel ültették őket egymáshoz, tapssal jelezték elégedetlenségüket. Addig-addig, hogy az előadást el sem lehetett kezdeni.
Zenés színház ajánló

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Vállaltan szubjektív beszámoló a „Színház” tollából. Sokszor leírtuk mi magunk is, ahogy mesélik is rólunk: nem csupán egy színház vagyunk, hanem A JASZ-Család. Nem túlzó a jelző, hisz szeretjük egymást, de néha őrületbe kergetjük a másikat.
Zenés színház ajánló

Szerelem, féltékenység és rengeteg humor - látványos revü-operettel indul az évad a Miskolci Nemzeti Színházban

A Bál a Savoyban Ábrahám Pál egyik legnépszerűbb, napjainkban is Európa szerte játszott operettje. A bohózati fordulatokban bővelkedő mulatságos féltékenységi történet helyszínét Szőcs Artur rendezése Nizzából Londonba teszi át. A mediterrán – olasz és spanyol – motívumokból építkező zenei anyagban számos népszerű sláger is felcsendül.