Zenés színház

Házy Erzsébet, aki olyan szenvedélyesen élt, mint az operahősnők

2019.09.29. 23:35
Ajánlom
"Művészetet kis ambícióval nem érdemes csinálni" - vallotta az 1929. szeptember 30-án született Házy Erzsébet operaénekesnő.

Pozsonyban született egy mészáros négy lánya közül legidősebbként, egyik húga Telessy Györgyi színésznő volt, aki anyja vezetéknevét vette fel. (Születésének időpontja körül több bizonytalanság van, egyes források október 1-jére teszik, az anyakönyvi kivonat szerint szeptember 30-án jött a világra.) Pozsonyban tanult meg magyarul, németül, szlovákul és csehül. Tízéves korában települtek Budapestre, ahol zenei gimnáziumba járt és a Nemzeti Zenedében vett zongoraórákat. Először az újpesti leányiskola kórusában énekelt, 1950-ben alapító tagja volt a Magyar Rádió énekkarának, alig egy év múlva pedig a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa lett. A meghallgatáson az Éj királynője áriáját énekelte Mozart A Varázsfuvola című operájából.

fortepan_18475-135121.jpg

Belgrád rakpart. Házy Erzsébet operaénekes, 1960 (Fotó/Forrás: Fortepan / adományozó: Kotnyek Antal)

1952 márciusában lépett először színpadra a Figaró házassága című Mozart-opera egy kisebb szerepében, néhány hét múlva Verdi Álarcosbáljában az apródot énekelte.

Már ekkor feltűnt gyönyörű hangja, attraktív megjelenése, kulturált mozgása, kiváló színészi készsége és muzikalitása. A következő években az operarepertoár csaknem valamennyi jelentős szoprán főszerepét elénekelte, a legemlékezetesebb alakításait Mozart, Verdi és Puccini operáiban nyújtotta, kedvencének Puccinit tartotta.

fortepan_39214-133613.jpg

jelenet az MTV 1963. szilveszteri műsorában sugározott, Slágermúzeum című revüfilmből. Házy Erzsébet operaénekesnő és Darvas Iván színművész. (Fotó/Forrás: Fortepan / adományozó: Hangosfilm)

A kritika által "egyedülálló és utánozhatatlan" Puccini-hősnőként ünnepelt énekesnő 1957-ben a Bohémélet Mimijeként bűvölte el a közönséget. Pályája csúcsára 1961-ben a Manon Lescaut címszerepében ért, amelyet aztán száznál többször énekelt el. A bemutatón Lamberto Gardelli vezényelt, partnere Ilosfalvy Róbert volt. Sikert aratott A Nyugat lánya és a Pillangókisasszony címszerepében is - utóbbi gyermekkora egyik meghatározó élménye volt, ezt hallgatva születtek első színpadi álmai.

Az 1960-as évektől külföldön is szerepelt, a moszkvai Bolsoj színpadán Csajkovszkij Anyeginjében Tatjanát oroszul énekelte, a helyes kiejtés elsajátításában akkori férje, Darvas Iván segítette.

A "szocialista tábor" országai mellett fellépett német nyelvterületen és eljutott a tengerentúlra is. Jelentős szerepet vállalt a kortárs külföldi és az új magyar operák bemutatásában, a magyar komponisták közül Szokolay Sándor (Vérnász, Hamlet, Sámson), Petrovics Emil (Bűn és bűnhődés), Ránki György (Az ember tragédia) és Mihály András (Együtt és egyedül) is főszerepet bízott rá.

Házy Erzsébet, akit kollégái, barátai és rokonai Böbének hívtak, igazi operadíva volt: Maria Callas színvonalát akarta megközelíteni. A könnyedebb műfajokba kirándulva is hatalmas sikert aratott, operettprimadonnaként kiderült róla, hogy humora is van, remekelt Johann Strauss és Lehár Ferenc műveiben. Alkalmi fellépésein az áriák mellett repertoáron tartotta Fényes Szabolcs és Ábrahám Pál dalait is.

A szép és tehetséges művésznő a filmvásznat is meghódította,

legemlékezetesebb alakításai a Felfelé a lejtőn (1957), az Új Gilgames (1963), a Gerolsteini kaland (1957), az És akkora pasas (1966) című filmekhez fűződnek. Amikor 1962-ben Magyarországon is vetíteni kezdték a Hófehérke és a hét törpe című Disney-rajzfilmet, ő volt Hófehérke énekhangja, a mesehősnő Váradi Hédi hangján szólalt meg.

1968-ban ő énekelte az Operaházban az óriási sikerrel bemutatott Monteverdi-opera, a Poppea megkoronázása címszerepét. Többször dolgozott együtt az akkor még pályafutása elején álló José Carreras spanyol tenorral, a többi közt a Bohéméletben, 1973-ban főszereplőként lépett színpadra a szegedi Dóm téren Gershwin Porgy és Bess című operájában, Mikó András rendezésében.

fortepan_146845-135516.jpg

VIII. a Magyar Rádió stúdiója a Csárdáskirálynő rádióváltozatának felvételekor. Korondi György és Házy Erzsébet operaénekesek, jobbra Feleki Kamill színművész, 1968 (Fotó/Forrás: Fortepan / adományozó: Szalay Zoltán)

Énekesi pályája a hetvenes évek közepén szakmai és magánéleti okokból megbicsaklott. Az énekesnő négyszer ment férjhez, három házastársa - Gál Gábor, Ilosfalvy Róbert és Ötvös Csaba, akivel utolsó éveit töltötte - operaénekes volt.

Nem csak a színpadon volt a végzet asszonya, a valóságban is az általa megformált hősnőkhöz hasonló szenvedélyes életet élt.

Élete végén már néha hangja és emlékezete is cserben hagyta, a mellőzöttséget nehezen viselte, súlyos depresszióval küszködött, alkalmi fellépéseket azonban még akkor is vállalt, amikor már nagyon beteg volt.

fortepan_147578-135312.jpg

VIII. a Magyar Rádió stúdiója, Tordon Ákos - Sebestyén András Macskabolt című mesejátékának felvétele. Márton András és Bodnár Erika színművészek, középen Házy Erzsébet operaénekes, 1973. (Fotó/Forrás: Fortepan / adományozó: Szalay Zoltán)

Budapesten halt meg 1982. november 24-én, 53 évesen.

Neveztek el róla rózsafajtát, Szlovákiában nemzetközi tehetségkutató énekversenyt.

Reliefjét 2004-ben avatták fel az operaház falán, 2012-ben emlékalbum jelent meg Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében címmel. Tiszteletére 2012-ben Budapest III. kerületében, 2016-ban pedig Újpesten, egykori lakóháza falán avattak emléktáblát. A IV. kerületben emlékét három éve a Házy Erzsébet sétány őrzi.

Művészete elismeréseként megkapta a Liszt Ferenc-díjat (1962), a Székely Mihály-emlékplakettet (1965), az Érdemes Művész címet (1968), 1970-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 1976-ban Kiváló Művész, 1991-ben az Operaház posztumusz örökös tagja lett.

fortepan_84695-135159.jpg

Kasza Katalin, Ferencsik János, Melis György és Házy Erzsébet, az Operaház művészei, háttérben a General Post Office épülete, 1982., Edinburgh (Fotó/Forrás: Fortepan / adományozó: Magyar Hírek Folyóirat)

Hallgassa meg a Hungaroton válogatáslemezét!

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Vizuál

Antonio Banderas abszurdnak tartja, hogy szexszimbólumnak bélyegezték

A talán legsikeresebb hollywoodi karriert befutó spanyol filmszínész, Antonio Banderas augusztus 10-én ünnepli hatvanadik születésnapját. 
Vizuál

A Pilátus is versenybe szállhat a Golden Globe-ért

Dombrovszky Linda filmjét beválogatták a legjobb idegennyelvű filmnek járó Golden Globe-díjért versenybe szálló alkotások közé, a Foreign Language Film Series 2021 elnevezésű programba.
Vizuál

Raffaello nem szerette az orrát, ezért retusálta azt önarcképein

A reneszánsz olasz festő valószínűleg saját orrának "idealizált" változatát festette meg önarcképein, vélik olasz kutatók.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Ősanya és végzetasszony – Interjú Gál Erika operaénekessel

Gál Erika mindkét karaktert elsőrendűen hozza, azonban az egyik sokkal közelebb áll hozzá. Beszélgetésünkben azt is elmondta, melyik. Az operaénekes azt is bevallotta, hogy keveset ácsingózik az újságírók figyelmére. Ezt azonban egyáltalán nem bánja.
Zenés színház interjú

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház magazin

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.
Zenés színház képek

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Zenés színház interjú

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.