Zenés színház

Heine számára vicces volt, Wagnernek halálosan komoly. Mi az?

2018.01.02. 12:21
Ajánlom
1843. január 2-án mutatták be Drezdában Richard Wagner első jelentős operáját, A bolygó hollandit, amely ma is világszerte az operarepertoár kedvelt darabja.

Az operairodalomban korszakos jelentőségű német komponista 1813. május 22-én született. Viharos ifjúsága során sokat nyomorgott, megjárta az adósok börtönét is, az 1848-as német forradalom után menekülnie kellett, és 1862-ig svájci emigrációban élt. Leghíresebb operái között van a Tannhäuser, a Lohengrin, a Trisztán és Izolda, A nürnbergi mesterdalnokok, a Nibelung-tetralógia és a Parsifal. Műveinek előadására hozta létre a Bayreuthi Ünnepi Játékokat, amelynek első, 1876-os bemutatóján a magyar Richter János vezényelte A Nibelung gyűrűjét.

Miért nagyszerű Wagner tetralógiája, a Ring?

Kapcsolódó

Miért nagyszerű Wagner tetralógiája, a Ring?

Négy este az operában, több mint 15 órányi zene, melyen 26 éven át dolgozott Wagner. Istenek, emberek, zene, színház és költészet – ez a Ring-tetralógia. Akár szeretjük, akár nem, csak túlzó jelzőkkel lehet róla beszélni.

Wagner

Wagner (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Műveire jellemző az ellenpontozásos szerkesztés, a gazdag harmóniavilág, a dús hangszerelés és a vezérmotívum alkalmazása – ez az egyes szereplőkhöz vagy helyzetekhez kapcsolódó, olykor módosult formában visszatérő téma. A zene és az általa írt szöveg szerves egységet alkot a szintén általa tervezett díszlettel és jelmezekkel, a zenekar és az énekesek egyenrangúak, a dallam énekbeszéddé alakult át - mindez az összművészetre (Gesamtkunstwerk) törekvés érdekében.

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Kapcsolódó

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Ha nem, akkor is biztos vagyok benne, hogy hallotta már. Születésnapján ezzel a híres hangzattal emlékezünk Wagnerre.

A bolygó hollandi kéziratos partitúrája

A bolygó hollandi kéziratos partitúrája (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

A rigai karmesteri állásából elbocsátott, hitelezői elől menekülő, útlevelétől is megfosztott muzsikus 1839. július 19-én nagy titokban szállt fel egy Londonba induló hajóra. A nyolcnaposra tervezett út végül három hétig tartott, mert a hajó viharba keveredett, és egészen a norvég fjordokig sodródott, végül egy kis halászfaluban talált menedékre. Wagner visszaemlékezései szerint

a vihar, a hideg, a norvég tengerészek hangos kiáltozása lenyűgöző hatást gyakorolt képzeletére, felidézve benne a bolygó hollandi legendáját.

A korban rendkívül népszerű, hátborzongató történet szerint a 17. században egy Hendrik van der Decken nevű holland kapitány a vihar miatt nem tudta megkerülni az Afrika déli csücskén fekvő Jóreménység fokát, és végül dühében megesküdött: akkor sem hátrál, ha ítéletnapig kell próbálkoznia. A Sátán szaván fogta, és arra kárhoztatta, hogy immár halottakból álló legénységével az idők végezetéig a tengert járja, s balszerencsét hozzon mindenkire, aki csak meglátja.

A legendának számtalan feldolgozása született, Wagner Heinrich Heine 1834-ben megjelent Schnabelewopski úr emlékiratai című töredékét vette alapul. Ebben a változatban a bolygó hollandi minden hetedik évben partra szállhat, és megváltásra lelhet, ha olyan feleséget talál, aki holtig hűséges hozzá. Heine szatirikus, komikumot sem nélkülöző történetében a tengerész mindig boldog, amikor visszamehet a tengerre. Wagner azonban halálos komolysággal kezelte a témát, melynek összetett jelentést is adott.

Nehéz dolog ez a Wagner, ugye?

Kapcsolódó

Nehéz dolog ez a Wagner, ugye?

Most, hogy véget ért a Wagner-napok, már csak az a kérdés marad hátra: most akkor hogy is van? A zene gyönyörű volt, de ki kinek a kije? És mi minek a mije? Tótfalusi István új könyve szerencsére segít. Azt is megvizsgáljuk, milyen hatással volt Wagner műve a popkultúrára.

Nála az Isten előtt tett esküjüket megtörő asszonyok átkozottak lesznek, a hollandi pedig, ha nem talál hű asszonyra, az utolsó ítélet napján testével-lelkével együtt elkárhozik. A zenedráma a kapitány (akinek neve nem derül ki a darab folyamán) utolsó partraszállását regéli el, amikor is egy norvég kereskedő Senta nevű lánya igaz szerelemmel szereti, s hiszi, hogy megszabadíthatja kedvesét az átoktól. A lány kikosarazott szerelme azonban azt állítja, hogy Senta neki ígérte szerelmét, s a bolygó hollandi csalódottan vitorlát bont. A lány kétségbeesésében a tengerbe veti magát, s áldozatával megtöri az átkot, a bolygó hollandi hajója a rajta lévőkkel együtt elsüllyed.

A bolygó hollandi korabeli kiadásának címlapja

A bolygó hollandi korabeli kiadásának címlapja (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Wagner a librettó első változatát 1840-ben vetette papírra Párizsban, az általa "költeménynek" nevezett végső változat 1841 májusára készült el. A muzsikát is 1840-ben kezdte komponálni, s még abban az évben bemutatta a párizsi Operának a cselekmény vázlatát, valamint több zenei részletét.

A vázlatért 500 frankot ki is fizettek neki, de a zenét nem tőle, hanem egy franciától rendelték meg.

A megalázott Wagner 1841 végére elkészült művét német operáknak küldte meg, ebben az életében soha elő nem adott, egyfelvonásos, három jelenetből álló ősváltozatban (Urfassung) a szereplők közül többen angol nevet viselnek, a darab Skóciában játszódik. Az opera ősbemutatója végül 1843. január 2-án Drezdában volt, a komponista vezényletével. A művön az utolsó pillanatig dolgozott, így többek között Norvégiába tette át a helyszínt, és (főként szcenikai megfontolásokból) három felvonásra osztotta az operát.

Wagner művének nagysága abban rejlik, hogy túllép magán a történeten, amelyet metafizikai és szimbolikus jelentéssel ruházott fel.

A hollandi egyszerre vágyakozik a megváltás és a megsemmisülés után,

sehol nem tud hosszabb időre megmaradni, örökké sodorja a vihar. A kompromisszumokra képtelen Senta az örök hűséget, a megváltás lehetőségét jelképezi, de ők ketten együtt nem lehetnek boldogok. Wagner operái közül ez az első, amelyben a cselekmény, a színpadkép és a zene szerves egységet alkot, utóbbi két alaptémából fejlődik ki. A bolygó hollandi már nem "hagyományos" opera áriákkal, hanem egyetlen összefüggő zenedráma.

Hallgassuk meg az opera nyitányát!

A bolygó hollandit néhány éven belül több német városban adták elő, a weimari előadást 1853-ban Liszt Ferenc dirigálta, a Bayreuthi Ünnepi Játékokon 1901-ben játszották először. Bayreuth történetében 2009-ben készült először előadás a gyermekek számára; A bolygó hollandit játszották. A két és félórás művet alig egyórásra rövidítették, a kosztümöket gyerekek tervezték, s a szereplők egyike sem halt meg az opera végén. Wagner születésének 200. évfordulóján, 2013-ban a Bayreuthi Fesztivál nyitóelőadása szintén a német komponista első sikeres műve volt. Az opera magyarországi ősbemutatóját 1873-ban a pesti Nemzeti Színházban tartották. 2013-ban a Magyar Állami Operaházban az 1841-es, úgynevezett ősváltozatot mutatták be, 2015-ben a Müpában pedig félig szcenírozott előadáson tűzték először műsorra a Wagner-napok keretében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Új kezdet – a Hungarian Quartet első koncertje Perényi Miklós közreműködésével

Keller András - világhírű hegedűművész, a Keller Quartet alapítója és a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója által frissen életre hívott, egész pontosan újjáalakított Hungarian Quartet első koncertjét hallhatja a közönség 2019. január 4-én a Zeneakadémia nagytermében.
Klasszikus

Rabul ejtette a franciák szívét, most Carreras partnere: Pasztircsák Polina

Violetta szerepében óriási sikert aratott a Toulouse-i Operaház szezonnyitó Traviata előadásában Pasztircsák Polina. A fiatal szopránnal beszélgettünk, aki titkos álmát és zenei idolját is elárulta nekünk.
Zenés színház

Amikor a közönség elé lépek, csak a zene marad

A fiatal magyar drámai szoprán második helyet érdemelt a III. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen, és elnyerte a Fidelio különdíját is. Ádám Zsuzsannával az eddigi pályájáról, a kecskeméti Kodály-hatásról beszélgettünk, illetve arról, hogy honnan tudja, hogy neki operát kell énekelnie.
Vizuál

Ezeket nézze meg a gyerekkel decemberben!

Mutatjuk milyen gyerekfilmek érkeznek a magyar mozikba decemberben, akár az ünnepekre készülésként, akár arra, hogy lekösse a kicsiket az iskolai szünetben.
Klasszikus

Baráth Emőke női zeneszerző műveiből készített új lemezt

A 17. velencei énekes-zeneszerzőnő művei szerepelnek Baráth Emőke és az Il Pomo d’Oro új lemezén, amely az Erato kiadásában jelenik meg.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Zenés boldogságkeresés, minden korosztálynak - A kék madár az Operettszínházban

A kék madár új zenés változatát mutatta be az Operettszínház a Kálmán Imre Teátrumban. Az új változatról a rendezővel, Szenteczki Zitával, a zeneszerzőkkel Ádám Ritával és Darvas Benedekkel, valamint a szövegíróval, Závada Péterrel beszélgettünk. 
Zenés színház lemez

„Volt bennem nosztalgia” – Musicalt énekel új lemezén Dolhai Attila

A rajongók és Dolhai Attila kedvenceiből állt össze az a dupla album, amellyel az énekes négy év után visszatér a musical műfajához.
Zenés színház interjú

Amikor a közönség elé lépek, csak a zene marad

A fiatal magyar drámai szoprán második helyet érdemelt a III. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen, és elnyerte a Fidelio különdíját is. Ádám Zsuzsannával az eddigi pályájáról, a kecskeméti Kodály-hatásról beszélgettünk, illetve arról, hogy honnan tudja, hogy neki operát kell énekelnie.
Zenés színház vidék

A Budavári Palotakoncertek műsorával köszöntik az új évet Szolnokon

A Szolnoki Szimfonikus Zenekar január 12-én a Budavári Palotakoncertek műsorával szórakoztatja a szolnoki publikumot.
Zenés színház operett

Fischl Mónika a Mayáról: „Ezen a zenén nőttünk fel!”

Több mint negyven évvel az utolsó bemutató után látható a Budapesti Operettszínház Fényes Szabolcs népszerű revüoperettje, a Maya. Fischl Mónika és Bordás Barbara beszél az új produkcióról.