Zenés színház

Heine számára vicces volt, Wagnernek halálosan komoly. Mi az?

2018.01.02. 12:21
Ajánlom
1843. január 2-án mutatták be Drezdában Richard Wagner első jelentős operáját, A bolygó hollandit, amely ma is világszerte az operarepertoár kedvelt darabja.

Az operairodalomban korszakos jelentőségű német komponista 1813. május 22-én született. Viharos ifjúsága során sokat nyomorgott, megjárta az adósok börtönét is, az 1848-as német forradalom után menekülnie kellett, és 1862-ig svájci emigrációban élt. Leghíresebb operái között van a Tannhäuser, a Lohengrin, a Trisztán és Izolda, A nürnbergi mesterdalnokok, a Nibelung-tetralógia és a Parsifal. Műveinek előadására hozta létre a Bayreuthi Ünnepi Játékokat, amelynek első, 1876-os bemutatóján a magyar Richter János vezényelte A Nibelung gyűrűjét.

Miért nagyszerű Wagner tetralógiája, a Ring?

Kapcsolódó

Miért nagyszerű Wagner tetralógiája, a Ring?

Négy este az operában, több mint 15 órányi zene, melyen 26 éven át dolgozott Wagner. Istenek, emberek, zene, színház és költészet – ez a Ring-tetralógia. Akár szeretjük, akár nem, csak túlzó jelzőkkel lehet róla beszélni.

Wagner

Wagner (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Műveire jellemző az ellenpontozásos szerkesztés, a gazdag harmóniavilág, a dús hangszerelés és a vezérmotívum alkalmazása – ez az egyes szereplőkhöz vagy helyzetekhez kapcsolódó, olykor módosult formában visszatérő téma. A zene és az általa írt szöveg szerves egységet alkot a szintén általa tervezett díszlettel és jelmezekkel, a zenekar és az énekesek egyenrangúak, a dallam énekbeszéddé alakult át - mindez az összművészetre (Gesamtkunstwerk) törekvés érdekében.

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Kapcsolódó

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Ha nem, akkor is biztos vagyok benne, hogy hallotta már. Születésnapján ezzel a híres hangzattal emlékezünk Wagnerre.

A bolygó hollandi kéziratos partitúrája

A bolygó hollandi kéziratos partitúrája (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

A rigai karmesteri állásából elbocsátott, hitelezői elől menekülő, útlevelétől is megfosztott muzsikus 1839. július 19-én nagy titokban szállt fel egy Londonba induló hajóra. A nyolcnaposra tervezett út végül három hétig tartott, mert a hajó viharba keveredett, és egészen a norvég fjordokig sodródott, végül egy kis halászfaluban talált menedékre. Wagner visszaemlékezései szerint

a vihar, a hideg, a norvég tengerészek hangos kiáltozása lenyűgöző hatást gyakorolt képzeletére, felidézve benne a bolygó hollandi legendáját.

A korban rendkívül népszerű, hátborzongató történet szerint a 17. században egy Hendrik van der Decken nevű holland kapitány a vihar miatt nem tudta megkerülni az Afrika déli csücskén fekvő Jóreménység fokát, és végül dühében megesküdött: akkor sem hátrál, ha ítéletnapig kell próbálkoznia. A Sátán szaván fogta, és arra kárhoztatta, hogy immár halottakból álló legénységével az idők végezetéig a tengert járja, s balszerencsét hozzon mindenkire, aki csak meglátja.

A legendának számtalan feldolgozása született, Wagner Heinrich Heine 1834-ben megjelent Schnabelewopski úr emlékiratai című töredékét vette alapul. Ebben a változatban a bolygó hollandi minden hetedik évben partra szállhat, és megváltásra lelhet, ha olyan feleséget talál, aki holtig hűséges hozzá. Heine szatirikus, komikumot sem nélkülöző történetében a tengerész mindig boldog, amikor visszamehet a tengerre. Wagner azonban halálos komolysággal kezelte a témát, melynek összetett jelentést is adott.

Nehéz dolog ez a Wagner, ugye?

Kapcsolódó

Nehéz dolog ez a Wagner, ugye?

Most, hogy véget ért a Wagner-napok, már csak az a kérdés marad hátra: most akkor hogy is van? A zene gyönyörű volt, de ki kinek a kije? És mi minek a mije? Tótfalusi István új könyve szerencsére segít. Azt is megvizsgáljuk, milyen hatással volt Wagner műve a popkultúrára.

Nála az Isten előtt tett esküjüket megtörő asszonyok átkozottak lesznek, a hollandi pedig, ha nem talál hű asszonyra, az utolsó ítélet napján testével-lelkével együtt elkárhozik. A zenedráma a kapitány (akinek neve nem derül ki a darab folyamán) utolsó partraszállását regéli el, amikor is egy norvég kereskedő Senta nevű lánya igaz szerelemmel szereti, s hiszi, hogy megszabadíthatja kedvesét az átoktól. A lány kikosarazott szerelme azonban azt állítja, hogy Senta neki ígérte szerelmét, s a bolygó hollandi csalódottan vitorlát bont. A lány kétségbeesésében a tengerbe veti magát, s áldozatával megtöri az átkot, a bolygó hollandi hajója a rajta lévőkkel együtt elsüllyed.

A bolygó hollandi korabeli kiadásának címlapja

A bolygó hollandi korabeli kiadásának címlapja (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Wagner a librettó első változatát 1840-ben vetette papírra Párizsban, az általa "költeménynek" nevezett végső változat 1841 májusára készült el. A muzsikát is 1840-ben kezdte komponálni, s még abban az évben bemutatta a párizsi Operának a cselekmény vázlatát, valamint több zenei részletét.

A vázlatért 500 frankot ki is fizettek neki, de a zenét nem tőle, hanem egy franciától rendelték meg.

A megalázott Wagner 1841 végére elkészült művét német operáknak küldte meg, ebben az életében soha elő nem adott, egyfelvonásos, három jelenetből álló ősváltozatban (Urfassung) a szereplők közül többen angol nevet viselnek, a darab Skóciában játszódik. Az opera ősbemutatója végül 1843. január 2-án Drezdában volt, a komponista vezényletével. A művön az utolsó pillanatig dolgozott, így többek között Norvégiába tette át a helyszínt, és (főként szcenikai megfontolásokból) három felvonásra osztotta az operát.

Wagner művének nagysága abban rejlik, hogy túllép magán a történeten, amelyet metafizikai és szimbolikus jelentéssel ruházott fel.

A hollandi egyszerre vágyakozik a megváltás és a megsemmisülés után,

sehol nem tud hosszabb időre megmaradni, örökké sodorja a vihar. A kompromisszumokra képtelen Senta az örök hűséget, a megváltás lehetőségét jelképezi, de ők ketten együtt nem lehetnek boldogok. Wagner operái közül ez az első, amelyben a cselekmény, a színpadkép és a zene szerves egységet alkot, utóbbi két alaptémából fejlődik ki. A bolygó hollandi már nem "hagyományos" opera áriákkal, hanem egyetlen összefüggő zenedráma.

Hallgassuk meg az opera nyitányát!

A bolygó hollandit néhány éven belül több német városban adták elő, a weimari előadást 1853-ban Liszt Ferenc dirigálta, a Bayreuthi Ünnepi Játékokon 1901-ben játszották először. Bayreuth történetében 2009-ben készült először előadás a gyermekek számára; A bolygó hollandit játszották. A két és félórás művet alig egyórásra rövidítették, a kosztümöket gyerekek tervezték, s a szereplők egyike sem halt meg az opera végén. Wagner születésének 200. évfordulóján, 2013-ban a Bayreuthi Fesztivál nyitóelőadása szintén a német komponista első sikeres műve volt. Az opera magyarországi ősbemutatóját 1873-ban a pesti Nemzeti Színházban tartották. 2013-ban a Magyar Állami Operaházban az 1841-es, úgynevezett ősváltozatot mutatták be, 2015-ben a Müpában pedig félig szcenírozott előadáson tűzték először műsorra a Wagner-napok keretében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Gothár Péter a nyilvánosság elé lépett a Katona zaklatási ügyében

A budapesti Katona József Színház közösségi oldalán jelent meg a színházból kitiltott rendező közleménye.
Színház

Egy ideje már szóbeszéd tárgya volt a zaklató kolléga a Katonában

A Katona József Színház tegnap közleményben tudatta, hogy egyik munkatársát kitiltották a teátrumból, mert "erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett". Többen úgy tudják, a Katona egyik ismert tagjáról van szó, akivel máshol is akadtak problémák.
Színház

Schilling Árpád: „Csak az áldozatok tudják leleplezni a tettest”

A budapesti Katona József Színház zaklatási ügye kapcsán tette közzé véleményét Schilling Árpád rendező közösségi oldalán.
Klasszikus

„Az ember csak játszik és játszik” – interjú Lakatos Györggyel

A Partiúra kalocsai adásában vendégeskedett Lakatos György fagottművész, aki szülővárosában alapította meg a beteg gyerekek gyógyulását segítő jótékonysági Kék Madár Fesztivált. Kortárs zenéről, fagottról és Vivaldiról is beszélgettünk.
Színház

Lekerült Gothár Péter rendezése a Katona műsoráról

A 2017 márciusában bemutatott Hóhérok című rendezés meghirdetett előadásairól van szó. Mint megtudtuk, egyelőre nem került sor a felújítópróbára.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Szinetár Dóra személyes történetei

Szép mesék – Rossz mesék címmel különleges múltidézésre hívja a nézőket Szinetár Dóra november 26-án a Benczúr Házba, ahol musicaleken, sanzonokon, és filmzenéken át lehetünk tanúi a zenés felnőtté válásnak.
Zenés színház hír

Magyar operaénekes az egyik Grammy-jelölt lemezen

Orendt Gyula bariton énekel George Benjamin Lessons In Love & Violence című operájában, amelyet idén Grammy-díjra jelöltek.
Zenés színház hír

Hogy lehet szépen elbúcsúzni a színpadtól? – Kincses Veronika válaszolt

A Nagy Négyes – Vihar egy színészotthonban című új bemutató kapcsán a József Attila Színház beszélgetést szervezett Kincses Veronika operaénekessel és Farkas Zoltánnal, a Bartók Béla Emlékház igazgatójával.
Zenés színház opera

Egy igazi díva – Komlósi Ildikó ünnepel

Operaházi tagságának 35 éves jubileuma alkalmából gálakoncerten lép fel Komlósi Ildikó Kossuth-díjas mezzoszoprán 2019. december 9-én az Erkel Színházban.
Zenés színház magazin

Különös, mágikus rituálé Philip Glass egyiptomi operája

Ehnaton, Gandhi és Einstein. Mi köti össze ezt a három személyiséget? Mindannyian megváltoztatták a világot, legalábbis Philip Glass szerint, akinek az egyiptomi fáraóról készült operáját a hazai közönség is láthatja a Metropolitan élő közvetítésében, november 23-án az Urániában és a Müpában.