Zenés színház

Heine számára vicces volt, Wagnernek halálosan komoly. Mi az?

2018.01.02. 12:21
Ajánlom
1843. január 2-án mutatták be Drezdában Richard Wagner első jelentős operáját, A bolygó hollandit, amely ma is világszerte az operarepertoár kedvelt darabja.

Az operairodalomban korszakos jelentőségű német komponista 1813. május 22-én született. Viharos ifjúsága során sokat nyomorgott, megjárta az adósok börtönét is, az 1848-as német forradalom után menekülnie kellett, és 1862-ig svájci emigrációban élt. Leghíresebb operái között van a Tannhäuser, a Lohengrin, a Trisztán és Izolda, A nürnbergi mesterdalnokok, a Nibelung-tetralógia és a Parsifal. Műveinek előadására hozta létre a Bayreuthi Ünnepi Játékokat, amelynek első, 1876-os bemutatóján a magyar Richter János vezényelte A Nibelung gyűrűjét.

Miért nagyszerű Wagner tetralógiája, a Ring?

Kapcsolódó

Miért nagyszerű Wagner tetralógiája, a Ring?

Négy este az operában, több mint 15 órányi zene, melyen 26 éven át dolgozott Wagner. Istenek, emberek, zene, színház és költészet – ez a Ring-tetralógia. Akár szeretjük, akár nem, csak túlzó jelzőkkel lehet róla beszélni.

Wagner

Wagner (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Műveire jellemző az ellenpontozásos szerkesztés, a gazdag harmóniavilág, a dús hangszerelés és a vezérmotívum alkalmazása – ez az egyes szereplőkhöz vagy helyzetekhez kapcsolódó, olykor módosult formában visszatérő téma. A zene és az általa írt szöveg szerves egységet alkot a szintén általa tervezett díszlettel és jelmezekkel, a zenekar és az énekesek egyenrangúak, a dallam énekbeszéddé alakult át - mindez az összművészetre (Gesamtkunstwerk) törekvés érdekében.

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Kapcsolódó

Hallott már a Trisztán-akkordról?

Ha nem, akkor is biztos vagyok benne, hogy hallotta már. Születésnapján ezzel a híres hangzattal emlékezünk Wagnerre.

A bolygó hollandi kéziratos partitúrája

A bolygó hollandi kéziratos partitúrája (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

A rigai karmesteri állásából elbocsátott, hitelezői elől menekülő, útlevelétől is megfosztott muzsikus 1839. július 19-én nagy titokban szállt fel egy Londonba induló hajóra. A nyolcnaposra tervezett út végül három hétig tartott, mert a hajó viharba keveredett, és egészen a norvég fjordokig sodródott, végül egy kis halászfaluban talált menedékre. Wagner visszaemlékezései szerint

a vihar, a hideg, a norvég tengerészek hangos kiáltozása lenyűgöző hatást gyakorolt képzeletére, felidézve benne a bolygó hollandi legendáját.

A korban rendkívül népszerű, hátborzongató történet szerint a 17. században egy Hendrik van der Decken nevű holland kapitány a vihar miatt nem tudta megkerülni az Afrika déli csücskén fekvő Jóreménység fokát, és végül dühében megesküdött: akkor sem hátrál, ha ítéletnapig kell próbálkoznia. A Sátán szaván fogta, és arra kárhoztatta, hogy immár halottakból álló legénységével az idők végezetéig a tengert járja, s balszerencsét hozzon mindenkire, aki csak meglátja.

A legendának számtalan feldolgozása született, Wagner Heinrich Heine 1834-ben megjelent Schnabelewopski úr emlékiratai című töredékét vette alapul. Ebben a változatban a bolygó hollandi minden hetedik évben partra szállhat, és megváltásra lelhet, ha olyan feleséget talál, aki holtig hűséges hozzá. Heine szatirikus, komikumot sem nélkülöző történetében a tengerész mindig boldog, amikor visszamehet a tengerre. Wagner azonban halálos komolysággal kezelte a témát, melynek összetett jelentést is adott.

Nehéz dolog ez a Wagner, ugye?

Kapcsolódó

Nehéz dolog ez a Wagner, ugye?

Most, hogy véget ért a Wagner-napok, már csak az a kérdés marad hátra: most akkor hogy is van? A zene gyönyörű volt, de ki kinek a kije? És mi minek a mije? Tótfalusi István új könyve szerencsére segít. Azt is megvizsgáljuk, milyen hatással volt Wagner műve a popkultúrára.

Nála az Isten előtt tett esküjüket megtörő asszonyok átkozottak lesznek, a hollandi pedig, ha nem talál hű asszonyra, az utolsó ítélet napján testével-lelkével együtt elkárhozik. A zenedráma a kapitány (akinek neve nem derül ki a darab folyamán) utolsó partraszállását regéli el, amikor is egy norvég kereskedő Senta nevű lánya igaz szerelemmel szereti, s hiszi, hogy megszabadíthatja kedvesét az átoktól. A lány kikosarazott szerelme azonban azt állítja, hogy Senta neki ígérte szerelmét, s a bolygó hollandi csalódottan vitorlát bont. A lány kétségbeesésében a tengerbe veti magát, s áldozatával megtöri az átkot, a bolygó hollandi hajója a rajta lévőkkel együtt elsüllyed.

A bolygó hollandi korabeli kiadásának címlapja

A bolygó hollandi korabeli kiadásának címlapja (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Wagner a librettó első változatát 1840-ben vetette papírra Párizsban, az általa "költeménynek" nevezett végső változat 1841 májusára készült el. A muzsikát is 1840-ben kezdte komponálni, s még abban az évben bemutatta a párizsi Operának a cselekmény vázlatát, valamint több zenei részletét.

A vázlatért 500 frankot ki is fizettek neki, de a zenét nem tőle, hanem egy franciától rendelték meg.

A megalázott Wagner 1841 végére elkészült művét német operáknak küldte meg, ebben az életében soha elő nem adott, egyfelvonásos, három jelenetből álló ősváltozatban (Urfassung) a szereplők közül többen angol nevet viselnek, a darab Skóciában játszódik. Az opera ősbemutatója végül 1843. január 2-án Drezdában volt, a komponista vezényletével. A művön az utolsó pillanatig dolgozott, így többek között Norvégiába tette át a helyszínt, és (főként szcenikai megfontolásokból) három felvonásra osztotta az operát.

Wagner művének nagysága abban rejlik, hogy túllép magán a történeten, amelyet metafizikai és szimbolikus jelentéssel ruházott fel.

A hollandi egyszerre vágyakozik a megváltás és a megsemmisülés után,

sehol nem tud hosszabb időre megmaradni, örökké sodorja a vihar. A kompromisszumokra képtelen Senta az örök hűséget, a megváltás lehetőségét jelképezi, de ők ketten együtt nem lehetnek boldogok. Wagner operái közül ez az első, amelyben a cselekmény, a színpadkép és a zene szerves egységet alkot, utóbbi két alaptémából fejlődik ki. A bolygó hollandi már nem "hagyományos" opera áriákkal, hanem egyetlen összefüggő zenedráma.

Hallgassuk meg az opera nyitányát!

A bolygó hollandit néhány éven belül több német városban adták elő, a weimari előadást 1853-ban Liszt Ferenc dirigálta, a Bayreuthi Ünnepi Játékokon 1901-ben játszották először. Bayreuth történetében 2009-ben készült először előadás a gyermekek számára; A bolygó hollandit játszották. A két és félórás művet alig egyórásra rövidítették, a kosztümöket gyerekek tervezték, s a szereplők egyike sem halt meg az opera végén. Wagner születésének 200. évfordulóján, 2013-ban a Bayreuthi Fesztivál nyitóelőadása szintén a német komponista első sikeres műve volt. Az opera magyarországi ősbemutatóját 1873-ban a pesti Nemzeti Színházban tartották. 2013-ban a Magyar Állami Operaházban az 1841-es, úgynevezett ősváltozatot mutatták be, 2015-ben a Müpában pedig félig szcenírozott előadáson tűzték először műsorra a Wagner-napok keretében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Elhunyt Heller Ágnes

A filozófus kilencven éves volt, a 444 értesülése szerint Balatonalmádiban érte a halál.
Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Plusz

Sokkal több ilyen kölyök kéne ebbe az országba

Szokatlanul kulturált fesztiválozókra bukkantam, összebarátkoztam egy csigával, de aztán hamar tempót váltottam, ficamodott bokával toltam a Middlemist Redre. Színházat alapítottak egy erdő szélén. Bánkitó-napló négy napról.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

A „Hazám, hazám”-áriát is elénekli Ninh Long a Palotakoncerteken

Alig pár hét, és ismét operettslágerektől lesz hangos az Oroszlános udvar, ahol a hagyományokhoz híven idén is megrendezik a műfaj szerelmeseinek nyári ünnepét, a Budavári Palotakoncerteket. A Budapesti Operettszínház jól ismert sztárjai mellett új tehetségek is színpadra állnak, aki óriási lelkesedéssel vetették bele magukat a munkába.
Zenés színház ajánló

Az operettrajongók ünnepe lesz ez a két nap

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 20-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Auksz Évával, Lombos Pállal, Mits Gergellyel és Vadász Dániellel. Utóbbi a Budavári Palotakoncertek producere, amelyet augusztus 2-án és 3-án rendeznek meg.
Zenés színház előzetes

Jesszumpeppi, az előzetes alapján borzasztónak tűnik a Macskák filmváltozata

Olyan világsztárok főszereplésével jön a Macskák című Lloyd Webber-musical filmváltozata, mint Taylor Swift, Ian McKellen és Judi Dench. Nem tűnik jónak.
Zenés színház magazin

Ezek Renée Fleming kedvenc szopránáriái

Az egyik legnépszerűbb amerikai operaénekes, Renée Fleming hat kedves áriáját gyűjtötte össze. Meglepő, de hiányzik egy nagyon fontos darab a listáról.
Zenés színház hír

Paul McCartney filmklasszikusból ír musicalt

Az Amerikában kötelező karácsonyi filmnek számító Az élet csodaszép című 1946-os Frank Capra filmklasszikust dolgozza fel - írta meg a BBC News.