Zenés színház

Heinrich von Kleist: Herrmann csatája

2008.10.18. 00:00
Ajánlom
2003-ban Ascher Tamás és Novák Eszter közösen indított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen egy osztályt. Nem is akármilyet: zenéset, de nem operett-musical szakosat. „Zenés színészeknek” nevezték őket, s az osztály tagjai számos vizsgaelőadáson adták tanúságát annak, hogy mind a prózai, mind a zenés színpadon tökéletesen otthon érzik magukat.

A kőszínházi struktúra sajátos zavarai következtében úgy látszott, hogy a kiugróan tehetséges fiatalok többsége társulat és szerződés nélkül marad. Együtt maradtak, s megszületett saját társulatuk, a HOPPart, amelynek előadásaiban természetesen szerepet vállaltak azon kevesek is, akik végül szerződést kaptak valamely kőszínháznál, és tekintettel arra, hogy a társulat nyitott műhelyként működik, egy-egy előadásban természetesen szerepet kapnak olyan fiatal színészek is, akik nem ebben az osztályban végeztek.

A társulatnak a Merlin Színház és a Nemzeti Színház ad otthont. Továbbra is játsszák nagy sikerű vizsgaelőadásaik egy részét, s létrehoztak új produkciókat is. Az előadások spektruma igazán szélessé vált: Örkény-egypercesekből tartalmas egésszé összeálló montázs, „legendás” akciófilm, paródiává transzponált, színpadi változata, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt élvezetes (Hoffmann és Hauff műveire támaszkodó) meseelőadás és Mozart Varázsfuvolájának áthangszerelt, frenetikus humorú, felszabadultan játékos kamaraváltozata egyaránt szerepel a repertoárjukon. Utóbbi elnyerte a 3. Budapest Fringe Fesztivál szakmai különdíját. A tematikailag széttartó előadások közös vonásának a már említett felszabadult játékosságon túl a személyesség, a közlésvágy, a színházcsinálás fontosságába vetett hit érződik.

Talán ezért is volt sorszerű, hogy a következő bemutatóval egy olyan drámára essék a választás, mely látszólag bonyolult masinériája és poétikai-ideológiai szempontból egyaránt sokat vitatott hangsúlyai ellenére a legfontosabb egzisztenciális kérdésekről szól. A HOPPart Heinrich von Kleist kevéssé ismert drámáját, a Herrmann csatáját viszi színre. A „kevéssé ismert” persze csak akkor igaz, ha a magyarországi színházi bemutatók után kutakodunk [hiába], hiszen maga a mű, Kleist legfontosabb alkotásai közé tartozik. A Római Birodalom hadseregei felett nem várt győzelmet arató egyesült germán törzsek vezérének, Herrmann fejedelemnek története ugyan a Napóleon elleni összefogás példázataként íródott, de esztéták, irodalomtudósok, politikusok és főfoglalkozású fantaszták nem véletlenül és nem is ok nélkül látták benne a német felsőbbrendűség eszméjének színpadi megfogalmazását.

E bemutatónak nyilvánvalóan nem célja, hogy e kérdésben akár bizonyságot, akár igazságot szolgáltasson. A helyét kereső fiatal társulat számára a darab más kérdéseket vet fel. Olyanokat, melyek egyrészt az egyén és a közösség kapcsolatát, másrészt a direkt és indirekt manipuláció kérdését feszegetik. Megéri-e kényelmesen betagozódni rendszerekbe, és ott bármilyen eszközzel előrejutni, esetleg várni, amíg helyzetbe kerülünk - vagy fontosabb a függetlenség akkor is, ha azzal felkeltjük saját és ellenséges birodalmak figyelmét is?

Mit szól a világhoz, azaz a jelen pillanat fiziognómiájához?
Úgy találom, torzultságában van valami komikus.
Olyan, mintha, akár egy öregasszony, hirtelen abbahagyná a keringőzést; s Ön tudja jól, milyen hatással van ez a keringőre.
Nevetek, ha rágondolok.”
“Én úgy találom, az embernek egész súlyával, bármily nehéz, vagy könnyű legyen is, a kor mérlegének serpenyőjébe kell vetnie magát; mellékelem ehhez a magam szerény hozzájárulását.”
„De mi a helyzet, barátom, a Herrmann csatájá-val? Igen sajnálnám, ha valamely elnézés folytán, elmulasztották volna a kézbesítését, mivelhogy e darab bármely másnál inkább a jelen pillanatra van kihegyezve.”

(Részletek Heinrich von Kleist levelezéséből)

(2008. október 18-19. 22:22 - Odeon-Lloyd mozi
Heinrich von Kleist: Herrmann csatája - HOPPart Társulat
Dramaturg: Boskovics Szandra; fordította: Márton László, látvány: Izsák Lili; rend.: Polgár Csaba; szereplők: Bánki Gergely, Gémes Antos, Máthé Zsolt, Mátyássy Bence, Radnay Csilla, Roszik Hella, Szilágyi Katalin, Takács Nóra Diána, Tóth Orsi)

 
 

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Könyv

Dragomán György Máglya című regényét méltatja a New York Times

Elbűvölőnek nevezi a rangos amerikai napilap kritikusa Dragomán György regényét. Ottilie Mulzet fordításában angolul is megjelent a Máglya, és máris dicsérő recenziót kapott.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Zenés színház interjú

„Az egyetemes Bóni-életérzést kerestem” – interjú Erdős Attilával

Erdős Attila operaénekesi feladatai mellett a Budapesti Operettszínházban táncoskomikusként is bemutatkozhatott, a Kékszakáll Popolanija után többek között a Vidnyánszky Attila rendezte Csárdáskirálynő Bónijaként láthatta őt a közönség. Az indulásról, zenei kalandozásokról és az operett műfajának sokszínűségéről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Először neveztek ki női zeneigazgatót Szentpétervár történelmi színházában

A szentpétervári Mihajlovszkij Színház zeneigazgatója lett Alevtina Ioffe, aki több rangos német színházban is bemutatkozott már. Ilyen magas pozíciót még nem kapott női dirigens Oroszországban.
Zenés színház hír

Whoopi Goldberg nélkül mutatják be az Apáca Show-t a West Enden

Nagy dobásra készült tavaly a West End: az 1992-es Apáca Show musical-változatának főszerepére a nagysikerű film Delorisát, Whoopi Goldberget kérték fel, aki örömmel vállalta, hogy ismét magára ölti az apácaruhát. Az előadásra a borsos jegyárak ellenére gyorsan fogytak a jegyek, a bemutató azonban a koronavírus miatt elmaradt, az új változatban pedig úgy tűnik, hogy hiába is keresnénk az Oscar-díjas színésznőt.