Zenés színház

Héja Domonkos: "Nagyon régen szerettem volna visszatérni Budapestre"

2010.11.03. 07:32
Ajánlom
Erkel Ferenc születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a Magyar Állami Operaházban először csendül fel a Bánk bán ősváltozata. A szcenírozott koncerteket Héja Domonkos vezényli. VIDEÓVAL

- Milyen értelemben számít kulturális csemegének a Bánk bán ősváltozata?

- Azt gondolom, ha már átdolgozásban vált közismertté a mű, a közönség számára fontos lehetőség, hogy megtudja, hogy hangzik a viszonylagosan eredeti verzió.

- Miért csak viszonylagosan az?

- A partitúra számos változtatáson esett át az évek folyamán, sőt már maga Erkel is meghúzta a darabot. A Rékai Nándor és Nádasdy Kálmán nevével fémjelzett változat már egy össze-vissza szabdalt verzió, ami azonban bizonyos szempontból előnyére változtatta a művet. Talán könnyebb lett, rövidebb és dramaturgiailag is érthetőbb. És bár ezeket az előnyöket elismerem, nem vagyok híve az idegenkezű átiratoknak. Beethoven IX. szimfóniáját sem szabdaljuk szét és nem játsszuk felcserélt tételekkel. Egy szó mint száz, úgy érzem, hogy a Bánk bánt érdemes megismerni abban a valójában, amilyen keletkezése környékén lehetett.

- Többször nyilatkozta, hogy mindenben az eredetit szereti. Milyen a viszonya Erkel zenéjéhez?

 - A Nádasdy-féle Bánk bánt sokszor láttam gyerekként. Bármily hihetetlen azonban, a Hunyadi-nyitányon és a híres Hazám, hazám árián kívül soha nem dirigáltam Erkelt. Szerencsésnek tartom magam, hogy karmesterként az ős-Bánk bánhoz kötődik majd az első nagy találkozásom a szerzővel, akinek munkássága majdhogynem szűz terület számomra.

- Emiatt bátrabb, előítélet-mentesebb a hozzáállása?

- Hogyne. Ezért fordulhat elő, hogy az énekesek a fejemre koppintanak a próbán, ha egy rész gyorsabb vagy lassabb, mint amit megszoktak.

- Mennyiben fedezhetnek fel egy új Erkelt az ősváltozatban a Nádasdy-féle Bánk bán ismerői?

- Nyilvánvalóan sok az átfedés a két verzió között, a zenei anyag nagyrészt hasonlít és sok helyütt azonos. Dramaturgiailag viszont teljesen más a két változat; kezdve azzal, hogy az ősváltozat első felvonásában nem szerepel a Bánk-Petur duett. A legnagyobb változás azonban a szöveg tekintetében történt: Nádasdyék lényegében öt százalékot tartottak meg az eredetiből, amit a mű szinte fülsértő prozódiai bukfencei indokoltak. Mi az eredeti, Egressy Béni-féle szöveget fogjuk bemutatni. Ez az archaikus szöveg hihetetlen erőpróba elé állítja az előadókat, ami mégis megéri - ezt a librettót olyan hallgatni, mint amikor az ember a múzeumban megtekint egy régi festményt vagy kéziratot. Nádasdyék munkája tulajdonképpen olyan volt, mintha felolvasnánk egy Móricz-regényt, de kihagynánk belőle azokat a szavakat, amelyek az ízességét adják, és behelyettesítenénk mai szavakkal, hogy mindenki értse.

- Tehát valahol indokolt, hogy miért került a feledés homályába az eredeti mű?

- Amikor Nádasdy, Rékai és Oláh elkészítették az ismert változatot, Rékai Nándor elmondta, hogy kicsit szégyelli magát, amiért átírta Erkel darabját. Voltaképpen azonban ez vitte sikerre a művet, hiszen lényegesen kényelmesebb volt így előadni és befogadni. Generációk nőttek fel ezen a változaton, miközben halvány fogalmuk sem volt arról, hogy nem ez az eredeti. Ezért fontos, hogy a Magyar Állami Operaház felvállalta az ősváltozat bemutatását, még ha szcenírozott koncert formájában is. 1861. március 9-én mutatták be a Bánk bánt, idestova százötven éve. Azt gondolom, már csak az Erkel Ferenc iránti tiszteletből adódóan is, hogy a 2011-es évfordulóra érdemes volna új rendezésben is színre vinni az ősváltozatot. Persze ez csak egy vágy a részemről.

- Egy másik aktualitásról, a Rigoletto novemberi előadásai kapcsán érdekelne, miben változott a viszonya Verdi zenéjéhez a 2001-eshez képest, amikor először vezényelte az Erkel Színházban.

- A trubadúrt és az Aidát sokat vezényeltem az elmúlt öt évben Németországban. Azt hiszem, jobban szeretem Verdit, mint 2001-ben. Muzsikája kompakt, jól vezényelhető és nem utolsó sorban mindenki számára érthető. Nem véletlen lett közönségkedvenc számos operája. Novemberben azonban nemcsak a Rigolettót, hanem a Bánk bán ismert változatát is dirigálom az Operában. Az idei évadban nem vállaltam Németországban feladatot, mert már nagyon régen szerettem volna visszatérni Budapestre. Bár tavalyelőtt a Carment, tavaly pedig a Toscát vezényeltem a Magyar Állami Operaházban, úgy éreztem, az elmúlt három évben szinte teljesen megszűnt a kapcsolatom a színházzal, ami már nagyon hiányzott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.
Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Vizuál

Kiállítják az első bécsi női fényképész századeleji portréit

Művészek, arisztokraták és más hírességek a század elejéről Klimttől Picassóig a Madame d'Ora néven dolgozó Dora Kallmus fotográfiáin a bécsi Leopold múzeumban.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Zenés színház interjú

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház ajánló

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Zenés színház palotakoncertek

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Zenés színház operett

Látványos show lesz a Cirkuszhercegnő a Margitszigeten

Az anekdota szerint egy rosszul elsült viccéből született Kálmán Imre nagyoperettje, a Cirkuszhercegnő, amelyet július 20-21-én játszanak a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.