Zenés színház

Hét évtized után először mutatnak be Hubay-operát

2014.02.17. 13:09
Ajánlom
A németországi Braunschweig színháza tűzi műsorra a világhírű magyar hegedűművész-zeneszerző Anna Karenina című operáját.

Hubay Jenő hegedűművészként vált világhírűvé a 19. század utolsó két évtizedében, a magyar vonósiskola megteremtőjeként tekintenek rá elsősorban, ám életében fontos szerepet játszott a komponálás is. Eleinte főként hegedűdarabokat szerzett késő romantikus stílusban, a századforduló után azonban a nagyobb apparátust igénylő műfajok, a versenyművek, szimfóniák és operák felé fordult.

Részben ismertségének és világra szóló pedagógiai eredményeinek köszönhetően korának népszerű komponistái közé tartozott. Halála után hivatalosan nem tiltották be a műveit, de azok előadása elé számos külső körülmény is gördült. A 30-as évek közepétől többek között fasizmusellenes nyilatkozatai, valamint mindenféle faji-vallási megkülönböztetést ellenző magatartása miatt támadták, a második világháború után pedig az arisztokráciával ápolt kapcsolatai és közismert kommunizmus-ellenessége miatt nem volt szalonképes az új rendszer számára - magyarázta Gombos László zenetörténész, az MTA BTK Zenetudományi Intézetének munkatársa.

A rendszerváltozást követően megnőtt az érdeklődés Hubay személye és művei iránt, ez világszerte éreztette hatását. Versenyműveiből több felvétel is készült, operát viszont (egy zenés tévészínházi átdolgozást nem számítva) hét évtized után most Braunschweigben mutatnak be tőle először - emelte ki Gombos László.

Az Anna Karenina a szerző hatodikként bemutatott operája, amelyet még további három követett. Hubay 1914-ben, azaz pontosan száz éve komponálta, miután Tolsztoj regényét Giraud színpadi átdolgozásában a Magyar Színházban játszották. A librettót a dráma nyomán Góth Sándor, Lenszkij alakítója készítette, a verseket Gábor Andor írta. Az operaház elfogadta a darabot, a bemutatót azonban számos ok (a háború hatása, a kommunista Gábor Andor személye, bécsi nyomdászsztrájk) miatt csak 1923. november 10-én tartották meg. Ezután mintegy 30 alkalommal játszották Budapesten jelentős közönségsikerrel, a kritika egy része viszont az egyéni hangvételt és a modern stílust hiányolta belőle. Németországban 1932-ben Duisburgban mutatták be, több előadás után Bochum, Bréma, München, Nürnberg, Baden-Baden, majd 1936-ban Bécs következett - magyarázta a zenetörténész.

A kezdeti sikerek után több évtizedes hallgatás várt a műre, míg a Braunschweigi Állami Színház (Staatstheater Braunschweig) az idén műsorra nem tűzte. "Tizenöt évvel ezelőtt egy budapesti antikváriumban bukkantam rá az Anna Karenina egy régi partitúrájára és azóta tervezem, hogy felélesztem a művet. Nemrég pedig úgy éreztem, tökéletes választás lenne épp ezt a darabot színre vinni első produkciómként mint a braunschweigi opera új művészeti igazgatója" - idézte fel az opera kiválasztásának hátterét Philipp Kochheim, aki egyúttal az előadás rendezője is.

"Lenyűgöző, mennyire modern a történet felfogása. A társadalmi problémák a minimumra vannak szorítva, az Anna és Vronszkij közötti feszültség - mint egy Ingmar Bergman-filmben - kettejük ellentétes természetéből fakad: Anna maradandó szerelemre vágyik, Vronszkij csak a következő románcra..." - fejtegette Philipp Kochheim.

Az Annát alakító Nadja Stefanoff elsősorban a főszereplő alakjának kimeríthetetlenségét hangsúlyozta. "Mindenki azt hiszi, hogy ismeri ezt a nőt Tolsztoj regényéből vagy a 20. században Greta Garbo, Vivien Leigh, Jacqueline Bisset és legutóbb Keira Knightley művészileg egyaránt nagyszabású alakításából. És mégis: az ember mindig újként látja, sőt gyakran tanácstalanul áll Anna alakja előtt, aki végső soron minden érzelmünket magában egyesíti" - fogalmazott.

Sebastian Beckedorf, az előadás karmestere Hubay zenéjét méltatva elmondta: a romantika szellemében alkotó magyar komponista magába szívta"a különböző európai zenei stílusokat és ezekből olyan saját, melodikus ötletekben gazdag stílust fejlesztett ki, amely többek között Wagnerre, Puccinire és a nagy operettekre emlékeztet. "Stílusok valódi bősége ez, olyan szálak, melyeket Hubay mesteri módon fűzött egységbe" - magyarázta.

Hubay Cebrian László, a híres muzsikus unokája az felidézte: az 1990-es évektől kezdve, amikor Magyarországon sem volt többé "tiltott gyümölcs" Hubayt játszani, érdekes módon az egész világ kezdte újra felfedezni a nevét. Angliában, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Japánban és sok más helyen a kisebb darabok mellett hegedűversenyei és zenekari művei iránt is elkezdtek érdeklődni, számos hangfelvételt is készítettek - mondta, hozzátéve: Magyarországon jelentős esemény volt, hogy 2000-ben végre megszólalhatott Hubay Ara pacis című kantátája a Zeneakadémián.

Hubay Cebrian László kitért a család történetét feldolgozó, most készülő filmre is, amely édesanyja, a norvég Edle Astrup Hubay Cebrian Budapesttől Estorilig - Töretlen akarattal című önéletrajzi regényén alapul. "Édesanyám önéletrajzi könyvének megfilmesítése talán nagyapám megismeréséhez is hozzájárul, de még fontosabb, hogy Magyarországra irányítsa a figyelmet. Ezért ragaszkodtam hozzá, hogy itthon forgassák a film legnagyobb részét. A nagyvilág love storyt és kalandokat vár a mozifilmektől, de egy világhírű színészekkel készített szuperprodukció nagy érdeklődést kelthet az iránt az ország iránt, melynek Hubay Jenő egész életében elkötelezett híve volt" - fogalmazott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

85 évesen is filmet forgat Sophia Loren

Születésnapját ünnepli az olasz film egyik legnagyobb sztárja, akit szókimondó, határozott nőként ismerünk a filmvásznon. Sophia Loren hatvanéves karrierje mögött egy fegyelmezett, tudatos nő áll.
Klasszikus

„Zseni volt” – Végső nyugalomra helyezték Kocsár Miklóst

Családja, tisztelői, barátai és pályatársai végső búcsút vettek pénteken Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerzőtől a budapesti Farkasréti temetőben.
Vizuál

Mi minden nem lett Mészáros Márta?

88. születésnapját ünnepli szeptember 19-én Mészáros Márta, a női sorsok bemutatója, a magyar és az egyetemes filmtörténet meghatározó alakja. Tiszteletére fotókiállítás nyílt a Filmes Házban, ahol meghitt születésnapi köszöntésen találkoztunk vele.
Klasszikus

Zenészeket keres az Európai Unió Ifjúsági Zenekara

Az Európai Unió Ifjúsági Zenekarában 2003 óta játszanak magyar muzsikusok. Idén újra tagfelvételt hirdetnek – mutatjuk a részleteket!
Vizuál

„A komolyzene nem társadalomformáló tényező” – Szilágyi Zsófia és Balogh Máté a Kult50-ben

A Kult50 legújabb videójában Szilágyi Zsófia, az Egy nap című film rendezője, és Balogh Máté kortárs zeneszerző, a film komponistája ült le egymással beszélgetni az Egy nap című filmről, a hétköznapokról és a művészet társadalomformáló erejéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház baba

Csecsemőknek szól Philipp Györgyék új előadása a Kolibriben

Már az anyaméhben vannak zenei élményeink, s ezekre első éveinkben még emlékezhetünk. Ez az EXtra-INtra című előadás alapgondolata, amit szeptember 24-én mutatnak be a Kolibri Színházban.
Zenés színház ajánló

Így ünnepli 50. születésnapját László Boldizsár

Nagyszabású koncerttel ünnepli 50. születésnapját László Boldizsár. A Cotton Club Singers egykori tagja, aki azóta operaénekes, 2020. január 6-án számos vendéggel lép fel a fővárosi Erkel Színházban.
Zenés színház cinefest

Pavarotti özvegye Miskolcra jön a férjéről szóló film díszbemutatójára

Luciano Pavarotti özvegye, Nicoletta Mantovani is ellátogat az Oscar-díjas Ron Howard, Pavarottiról készült dokumentumfilmjének gálájára a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválra.
Zenés színház opera

Puccini-bemutató készül Szegeden

Október 11-től láthatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban Giacomo Puccini két egyfelvonásosát, A köpenyt és a Gianni Schicchit Göttinger Pál rendezésében.
Zenés színház magazin

Tel-Avivban vendégeskedett a Menyasszonytánc

A Budapesti Operettszínház 2006-ban bemutatott klezmer-operettjét két alkalommal is láthatta a közönség az Izraeli Magyar Kulturális Évad részeként szeptember 12-én és 13-án.