Zenés színház

Hét évtized után először mutatnak be Hubay-operát

2014.02.17. 13:09
Ajánlom
A németországi Braunschweig színháza tűzi műsorra a világhírű magyar hegedűművész-zeneszerző Anna Karenina című operáját.

Hubay Jenő hegedűművészként vált világhírűvé a 19. század utolsó két évtizedében, a magyar vonósiskola megteremtőjeként tekintenek rá elsősorban, ám életében fontos szerepet játszott a komponálás is. Eleinte főként hegedűdarabokat szerzett késő romantikus stílusban, a századforduló után azonban a nagyobb apparátust igénylő műfajok, a versenyművek, szimfóniák és operák felé fordult.

Részben ismertségének és világra szóló pedagógiai eredményeinek köszönhetően korának népszerű komponistái közé tartozott. Halála után hivatalosan nem tiltották be a műveit, de azok előadása elé számos külső körülmény is gördült. A 30-as évek közepétől többek között fasizmusellenes nyilatkozatai, valamint mindenféle faji-vallási megkülönböztetést ellenző magatartása miatt támadták, a második világháború után pedig az arisztokráciával ápolt kapcsolatai és közismert kommunizmus-ellenessége miatt nem volt szalonképes az új rendszer számára - magyarázta Gombos László zenetörténész, az MTA BTK Zenetudományi Intézetének munkatársa.

A rendszerváltozást követően megnőtt az érdeklődés Hubay személye és művei iránt, ez világszerte éreztette hatását. Versenyműveiből több felvétel is készült, operát viszont (egy zenés tévészínházi átdolgozást nem számítva) hét évtized után most Braunschweigben mutatnak be tőle először - emelte ki Gombos László.

Az Anna Karenina a szerző hatodikként bemutatott operája, amelyet még további három követett. Hubay 1914-ben, azaz pontosan száz éve komponálta, miután Tolsztoj regényét Giraud színpadi átdolgozásában a Magyar Színházban játszották. A librettót a dráma nyomán Góth Sándor, Lenszkij alakítója készítette, a verseket Gábor Andor írta. Az operaház elfogadta a darabot, a bemutatót azonban számos ok (a háború hatása, a kommunista Gábor Andor személye, bécsi nyomdászsztrájk) miatt csak 1923. november 10-én tartották meg. Ezután mintegy 30 alkalommal játszották Budapesten jelentős közönségsikerrel, a kritika egy része viszont az egyéni hangvételt és a modern stílust hiányolta belőle. Németországban 1932-ben Duisburgban mutatták be, több előadás után Bochum, Bréma, München, Nürnberg, Baden-Baden, majd 1936-ban Bécs következett - magyarázta a zenetörténész.

A kezdeti sikerek után több évtizedes hallgatás várt a műre, míg a Braunschweigi Állami Színház (Staatstheater Braunschweig) az idén műsorra nem tűzte. "Tizenöt évvel ezelőtt egy budapesti antikváriumban bukkantam rá az Anna Karenina egy régi partitúrájára és azóta tervezem, hogy felélesztem a művet. Nemrég pedig úgy éreztem, tökéletes választás lenne épp ezt a darabot színre vinni első produkciómként mint a braunschweigi opera új művészeti igazgatója" - idézte fel az opera kiválasztásának hátterét Philipp Kochheim, aki egyúttal az előadás rendezője is.

"Lenyűgöző, mennyire modern a történet felfogása. A társadalmi problémák a minimumra vannak szorítva, az Anna és Vronszkij közötti feszültség - mint egy Ingmar Bergman-filmben - kettejük ellentétes természetéből fakad: Anna maradandó szerelemre vágyik, Vronszkij csak a következő románcra..." - fejtegette Philipp Kochheim.

Az Annát alakító Nadja Stefanoff elsősorban a főszereplő alakjának kimeríthetetlenségét hangsúlyozta. "Mindenki azt hiszi, hogy ismeri ezt a nőt Tolsztoj regényéből vagy a 20. században Greta Garbo, Vivien Leigh, Jacqueline Bisset és legutóbb Keira Knightley művészileg egyaránt nagyszabású alakításából. És mégis: az ember mindig újként látja, sőt gyakran tanácstalanul áll Anna alakja előtt, aki végső soron minden érzelmünket magában egyesíti" - fogalmazott.

Sebastian Beckedorf, az előadás karmestere Hubay zenéjét méltatva elmondta: a romantika szellemében alkotó magyar komponista magába szívta"a különböző európai zenei stílusokat és ezekből olyan saját, melodikus ötletekben gazdag stílust fejlesztett ki, amely többek között Wagnerre, Puccinire és a nagy operettekre emlékeztet. "Stílusok valódi bősége ez, olyan szálak, melyeket Hubay mesteri módon fűzött egységbe" - magyarázta.

Hubay Cebrian László, a híres muzsikus unokája az felidézte: az 1990-es évektől kezdve, amikor Magyarországon sem volt többé "tiltott gyümölcs" Hubayt játszani, érdekes módon az egész világ kezdte újra felfedezni a nevét. Angliában, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Japánban és sok más helyen a kisebb darabok mellett hegedűversenyei és zenekari művei iránt is elkezdtek érdeklődni, számos hangfelvételt is készítettek - mondta, hozzátéve: Magyarországon jelentős esemény volt, hogy 2000-ben végre megszólalhatott Hubay Ara pacis című kantátája a Zeneakadémián.

Hubay Cebrian László kitért a család történetét feldolgozó, most készülő filmre is, amely édesanyja, a norvég Edle Astrup Hubay Cebrian Budapesttől Estorilig - Töretlen akarattal című önéletrajzi regényén alapul. "Édesanyám önéletrajzi könyvének megfilmesítése talán nagyapám megismeréséhez is hozzájárul, de még fontosabb, hogy Magyarországra irányítsa a figyelmet. Ezért ragaszkodtam hozzá, hogy itthon forgassák a film legnagyobb részét. A nagyvilág love storyt és kalandokat vár a mozifilmektől, de egy világhírű színészekkel készített szuperprodukció nagy érdeklődést kelthet az iránt az ország iránt, melynek Hubay Jenő egész életében elkötelezett híve volt" - fogalmazott.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház hír

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház ajánló

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház interjú

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.
Zenés színház interjú

"Science fictionszerű fantáziatúra" – Dömötör András a Figaro³ című előadásról

Tematikus évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja címmel, amelynek záró darabja a Beaumarchais Figaro-trilógiájának (A sevillai borbély, a Figaro házassága és A bűnös anya) operaváltozataiból készült, Figaro³ című előadás. A produkció rendezőjét, Dömötör Andrást kérdeztük.