Zenés színház

Hét évtized után először mutatnak be Hubay-operát

2014.02.17. 13:09
Ajánlom
A németországi Braunschweig színháza tűzi műsorra a világhírű magyar hegedűművész-zeneszerző Anna Karenina című operáját.

Hubay Jenő hegedűművészként vált világhírűvé a 19. század utolsó két évtizedében, a magyar vonósiskola megteremtőjeként tekintenek rá elsősorban, ám életében fontos szerepet játszott a komponálás is. Eleinte főként hegedűdarabokat szerzett késő romantikus stílusban, a századforduló után azonban a nagyobb apparátust igénylő műfajok, a versenyművek, szimfóniák és operák felé fordult.

Részben ismertségének és világra szóló pedagógiai eredményeinek köszönhetően korának népszerű komponistái közé tartozott. Halála után hivatalosan nem tiltották be a műveit, de azok előadása elé számos külső körülmény is gördült. A 30-as évek közepétől többek között fasizmusellenes nyilatkozatai, valamint mindenféle faji-vallási megkülönböztetést ellenző magatartása miatt támadták, a második világháború után pedig az arisztokráciával ápolt kapcsolatai és közismert kommunizmus-ellenessége miatt nem volt szalonképes az új rendszer számára - magyarázta Gombos László zenetörténész, az MTA BTK Zenetudományi Intézetének munkatársa.

A rendszerváltozást követően megnőtt az érdeklődés Hubay személye és művei iránt, ez világszerte éreztette hatását. Versenyműveiből több felvétel is készült, operát viszont (egy zenés tévészínházi átdolgozást nem számítva) hét évtized után most Braunschweigben mutatnak be tőle először - emelte ki Gombos László.

Az Anna Karenina a szerző hatodikként bemutatott operája, amelyet még további három követett. Hubay 1914-ben, azaz pontosan száz éve komponálta, miután Tolsztoj regényét Giraud színpadi átdolgozásában a Magyar Színházban játszották. A librettót a dráma nyomán Góth Sándor, Lenszkij alakítója készítette, a verseket Gábor Andor írta. Az operaház elfogadta a darabot, a bemutatót azonban számos ok (a háború hatása, a kommunista Gábor Andor személye, bécsi nyomdászsztrájk) miatt csak 1923. november 10-én tartották meg. Ezután mintegy 30 alkalommal játszották Budapesten jelentős közönségsikerrel, a kritika egy része viszont az egyéni hangvételt és a modern stílust hiányolta belőle. Németországban 1932-ben Duisburgban mutatták be, több előadás után Bochum, Bréma, München, Nürnberg, Baden-Baden, majd 1936-ban Bécs következett - magyarázta a zenetörténész.

A kezdeti sikerek után több évtizedes hallgatás várt a műre, míg a Braunschweigi Állami Színház (Staatstheater Braunschweig) az idén műsorra nem tűzte. "Tizenöt évvel ezelőtt egy budapesti antikváriumban bukkantam rá az Anna Karenina egy régi partitúrájára és azóta tervezem, hogy felélesztem a művet. Nemrég pedig úgy éreztem, tökéletes választás lenne épp ezt a darabot színre vinni első produkciómként mint a braunschweigi opera új művészeti igazgatója" - idézte fel az opera kiválasztásának hátterét Philipp Kochheim, aki egyúttal az előadás rendezője is.

"Lenyűgöző, mennyire modern a történet felfogása. A társadalmi problémák a minimumra vannak szorítva, az Anna és Vronszkij közötti feszültség - mint egy Ingmar Bergman-filmben - kettejük ellentétes természetéből fakad: Anna maradandó szerelemre vágyik, Vronszkij csak a következő románcra..." - fejtegette Philipp Kochheim.

Az Annát alakító Nadja Stefanoff elsősorban a főszereplő alakjának kimeríthetetlenségét hangsúlyozta. "Mindenki azt hiszi, hogy ismeri ezt a nőt Tolsztoj regényéből vagy a 20. században Greta Garbo, Vivien Leigh, Jacqueline Bisset és legutóbb Keira Knightley művészileg egyaránt nagyszabású alakításából. És mégis: az ember mindig újként látja, sőt gyakran tanácstalanul áll Anna alakja előtt, aki végső soron minden érzelmünket magában egyesíti" - fogalmazott.

Sebastian Beckedorf, az előadás karmestere Hubay zenéjét méltatva elmondta: a romantika szellemében alkotó magyar komponista magába szívta"a különböző európai zenei stílusokat és ezekből olyan saját, melodikus ötletekben gazdag stílust fejlesztett ki, amely többek között Wagnerre, Puccinire és a nagy operettekre emlékeztet. "Stílusok valódi bősége ez, olyan szálak, melyeket Hubay mesteri módon fűzött egységbe" - magyarázta.

Hubay Cebrian László, a híres muzsikus unokája az felidézte: az 1990-es évektől kezdve, amikor Magyarországon sem volt többé "tiltott gyümölcs" Hubayt játszani, érdekes módon az egész világ kezdte újra felfedezni a nevét. Angliában, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Japánban és sok más helyen a kisebb darabok mellett hegedűversenyei és zenekari művei iránt is elkezdtek érdeklődni, számos hangfelvételt is készítettek - mondta, hozzátéve: Magyarországon jelentős esemény volt, hogy 2000-ben végre megszólalhatott Hubay Ara pacis című kantátája a Zeneakadémián.

Hubay Cebrian László kitért a család történetét feldolgozó, most készülő filmre is, amely édesanyja, a norvég Edle Astrup Hubay Cebrian Budapesttől Estorilig - Töretlen akarattal című önéletrajzi regényén alapul. "Édesanyám önéletrajzi könyvének megfilmesítése talán nagyapám megismeréséhez is hozzájárul, de még fontosabb, hogy Magyarországra irányítsa a figyelmet. Ezért ragaszkodtam hozzá, hogy itthon forgassák a film legnagyobb részét. A nagyvilág love storyt és kalandokat vár a mozifilmektől, de egy világhírű színészekkel készített szuperprodukció nagy érdeklődést kelthet az iránt az ország iránt, melynek Hubay Jenő egész életében elkötelezett híve volt" - fogalmazott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Plusz

Eredeti formájában állítják helyre a Notre-Dame-székesegyházat

A tavalyi áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyot a francia elnök szerette volna kortárs építészeti tervek szerint újjáépíteni, hogy magán hordozza a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.
Zenés színház ajánló

Világsztárokkal indul a nyár a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

A színház vezetése a már megtervezett programokból, valamint új eseményekből, koncertekből és előadásokból egy újraépített nyári repertoárral kívánja megszólítani és beinvitálni a közönséget.
Zenés színház interjú

Szántó Andrea: „Tőlem kérdezed, aki nem vagyok dívatípus?”

Mezzoszoprán és alt szerepekben egyaránt tündököl: Juditként érzékeny és megejtő, Carmenként vad és szenvedélyes. Ha nem söpri el a bemutatót a világjárvány, Kundry szerepében mutatkozott volna be az Operaház új Parsifal-előadásában. Szántó Andreát március elején faggattam operákról, operaszerepekről, de óhatatlanul is magasabb kérdések felé terelődött a beszélgetés.
Zenés színház hír

Szabadtéri koncertsorozatot indít júliusban az Operettszínház

A musical és az operett szerelmeseinek egyaránt kínálnak könnyed, nyáresti szórakozást egy különleges belvárosi helyszínen, a Pesti Vármegyeháza udvarán.
Zenés színház hír

A jövő héten nyit a milánói Scala

A koronavírus-járvány miatti négy hónapos kényszerszünet után a koncerten a közönség és az énekesek számát is csökkentette az operaház.