Zenés színház

Hét évtized után először mutatnak be Hubay-operát

2014.02.17. 13:09
Ajánlom
A németországi Braunschweig színháza tűzi műsorra a világhírű magyar hegedűművész-zeneszerző Anna Karenina című operáját.

Hubay Jenő hegedűművészként vált világhírűvé a 19. század utolsó két évtizedében, a magyar vonósiskola megteremtőjeként tekintenek rá elsősorban, ám életében fontos szerepet játszott a komponálás is. Eleinte főként hegedűdarabokat szerzett késő romantikus stílusban, a századforduló után azonban a nagyobb apparátust igénylő műfajok, a versenyművek, szimfóniák és operák felé fordult.

Részben ismertségének és világra szóló pedagógiai eredményeinek köszönhetően korának népszerű komponistái közé tartozott. Halála után hivatalosan nem tiltották be a műveit, de azok előadása elé számos külső körülmény is gördült. A 30-as évek közepétől többek között fasizmusellenes nyilatkozatai, valamint mindenféle faji-vallási megkülönböztetést ellenző magatartása miatt támadták, a második világháború után pedig az arisztokráciával ápolt kapcsolatai és közismert kommunizmus-ellenessége miatt nem volt szalonképes az új rendszer számára - magyarázta Gombos László zenetörténész, az MTA BTK Zenetudományi Intézetének munkatársa.

A rendszerváltozást követően megnőtt az érdeklődés Hubay személye és művei iránt, ez világszerte éreztette hatását. Versenyműveiből több felvétel is készült, operát viszont (egy zenés tévészínházi átdolgozást nem számítva) hét évtized után most Braunschweigben mutatnak be tőle először - emelte ki Gombos László.

Az Anna Karenina a szerző hatodikként bemutatott operája, amelyet még további három követett. Hubay 1914-ben, azaz pontosan száz éve komponálta, miután Tolsztoj regényét Giraud színpadi átdolgozásában a Magyar Színházban játszották. A librettót a dráma nyomán Góth Sándor, Lenszkij alakítója készítette, a verseket Gábor Andor írta. Az operaház elfogadta a darabot, a bemutatót azonban számos ok (a háború hatása, a kommunista Gábor Andor személye, bécsi nyomdászsztrájk) miatt csak 1923. november 10-én tartották meg. Ezután mintegy 30 alkalommal játszották Budapesten jelentős közönségsikerrel, a kritika egy része viszont az egyéni hangvételt és a modern stílust hiányolta belőle. Németországban 1932-ben Duisburgban mutatták be, több előadás után Bochum, Bréma, München, Nürnberg, Baden-Baden, majd 1936-ban Bécs következett - magyarázta a zenetörténész.

A kezdeti sikerek után több évtizedes hallgatás várt a műre, míg a Braunschweigi Állami Színház (Staatstheater Braunschweig) az idén műsorra nem tűzte. "Tizenöt évvel ezelőtt egy budapesti antikváriumban bukkantam rá az Anna Karenina egy régi partitúrájára és azóta tervezem, hogy felélesztem a művet. Nemrég pedig úgy éreztem, tökéletes választás lenne épp ezt a darabot színre vinni első produkciómként mint a braunschweigi opera új művészeti igazgatója" - idézte fel az opera kiválasztásának hátterét Philipp Kochheim, aki egyúttal az előadás rendezője is.

"Lenyűgöző, mennyire modern a történet felfogása. A társadalmi problémák a minimumra vannak szorítva, az Anna és Vronszkij közötti feszültség - mint egy Ingmar Bergman-filmben - kettejük ellentétes természetéből fakad: Anna maradandó szerelemre vágyik, Vronszkij csak a következő románcra..." - fejtegette Philipp Kochheim.

Az Annát alakító Nadja Stefanoff elsősorban a főszereplő alakjának kimeríthetetlenségét hangsúlyozta. "Mindenki azt hiszi, hogy ismeri ezt a nőt Tolsztoj regényéből vagy a 20. században Greta Garbo, Vivien Leigh, Jacqueline Bisset és legutóbb Keira Knightley művészileg egyaránt nagyszabású alakításából. És mégis: az ember mindig újként látja, sőt gyakran tanácstalanul áll Anna alakja előtt, aki végső soron minden érzelmünket magában egyesíti" - fogalmazott.

Sebastian Beckedorf, az előadás karmestere Hubay zenéjét méltatva elmondta: a romantika szellemében alkotó magyar komponista magába szívta"a különböző európai zenei stílusokat és ezekből olyan saját, melodikus ötletekben gazdag stílust fejlesztett ki, amely többek között Wagnerre, Puccinire és a nagy operettekre emlékeztet. "Stílusok valódi bősége ez, olyan szálak, melyeket Hubay mesteri módon fűzött egységbe" - magyarázta.

Hubay Cebrian László, a híres muzsikus unokája az felidézte: az 1990-es évektől kezdve, amikor Magyarországon sem volt többé "tiltott gyümölcs" Hubayt játszani, érdekes módon az egész világ kezdte újra felfedezni a nevét. Angliában, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Japánban és sok más helyen a kisebb darabok mellett hegedűversenyei és zenekari művei iránt is elkezdtek érdeklődni, számos hangfelvételt is készítettek - mondta, hozzátéve: Magyarországon jelentős esemény volt, hogy 2000-ben végre megszólalhatott Hubay Ara pacis című kantátája a Zeneakadémián.

Hubay Cebrian László kitért a család történetét feldolgozó, most készülő filmre is, amely édesanyja, a norvég Edle Astrup Hubay Cebrian Budapesttől Estorilig - Töretlen akarattal című önéletrajzi regényén alapul. "Édesanyám önéletrajzi könyvének megfilmesítése talán nagyapám megismeréséhez is hozzájárul, de még fontosabb, hogy Magyarországra irányítsa a figyelmet. Ezért ragaszkodtam hozzá, hogy itthon forgassák a film legnagyobb részét. A nagyvilág love storyt és kalandokat vár a mozifilmektől, de egy világhírű színészekkel készített szuperprodukció nagy érdeklődést kelthet az iránt az ország iránt, melynek Hubay Jenő egész életében elkötelezett híve volt" - fogalmazott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.
Klasszikus

Három díjazottja volt idén a Bartók-Pásztory-díjnak

A Bartók Béla születésének 138. évfordulóján rendezett díjátadón az elismeréseket Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke adta át.
Klasszikus

Szívet melengető videó: Pillangó szállt a fuvolaművész homlokára játék közben

Létezik ennél igazabb megerősítés egy muzsikus számára, mint az, hogy egy pillangó is gyönyörködni kezd a játékában?
Klasszikus

És Ön olvas még zenei könyveket?

A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.
Könyv

Mondd meg te, melyik volt 2018 legjobb magyar könyve!

2019-ben is átadják a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A 2016-ban megalapított elismerésekkel az előző év legjobb magyar szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. A nyertesek idén már 2-2 millió forintot és 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Edita Gruberová: „Bocsánat, én 51 éve állok a színpadon”

Kell-e, lehet-e újat mondani az élő legendáról, Edita Gruberováról? Szuperlatívuszok sorolása helyett érezzük magunkat kiváltságosnak, hogy februárban két estén újra Budapest vendége volt: egyik legkedvesebb szerepét, Luciát énekelte az Erkel Színházban.
Zenés színház premier

Van-e élet a halál után? - Pendragon-legenda a Kálmán Imre Teátrumban

A címben szereplő kérdést feszegeti Szerb Antal világhírű regénye, amelynek musical változatát mutatja be az Operettszínház május 11-én. A zeneszerző Kovács Adrián, Galambos Attila készítette a színpadi adaptációt, az előadást Somogyi Szilárd rendezi.
Zenés színház puccini

Puccini-ritkaságok kerülnek színpadra Pécsett és Budapesten

A Krizantémok és a Lidércek világhírű operaénekesek, valamint a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Balett művészeinek összjátékában elevenedik meg. A Kodály Központban és a Müpában egyaránt színpadra kerül a bemutató.
Zenés színház ajánló

Szente Vajk rendezésében jön a zenés Liliomfi

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának március 23-i adásában beszélgetünk a Madách Színház új bemutatójáról a rendezővel, Szente Vajkkal, és vendégünk lesz továbbá Dobod Dániel zeneszerző, Simon Kornél színművész és G. Horváth László hegedűművész.
Zenés színház varázsfuvola

Papagenóból Csubakka lesz ebben a Varázsfuvola-rendezésben

A legtöbbet fecsegő operahős szőrbundát és rózsaszín melllbimbókat kapott a Norvég Nemzeti Opera előadásában. Nézze meg a teljes előadást!