Zenés színház

Hiányérzet

2005.10.13. 00:00
Ajánlom
Az Egri csillagok című Béres Attila-Várkonyi Mátyás-musicalt előadta már az egri színház társulata az egri várban, ahol a bástyáktól az udvarig a teljes területet bejátszó színészek és táncosok, illetve a pirotechnika feledtették, de legalábbis elfedték a darab hiányosságait. A Fesztiválszínházban azonban csak a szinte csupasz színpad áll rendelkezésre ahhoz, hogy a nagyszabású történelmi regény zenés változata életre keljen.

Dobó István szerepében: Vikidál Gyula

Igaz, egy várat vagy egy török tábort valóban nehéz a színpadra varázsolni. Hiába az igényes, szép jelmezek, ha a díszlet ötlettelen. A hat darab – hol bástyatorzóként, hol földhalomként funkcionáló – szürke legotégla-szerűségnél, a jobbról és balról betolt, háromdimenziósnak nehezen mondható kapuknál és templombejáratoknál, a leeresztett oszlopoknál, a hirtelen palotabeli lányszobává alakuló Cecey-háznál és a paravánszerűen álló várfalnál mégis lehetne a történetet invenciózusabb, kreatívabb környezetbe helyezni.

Eleve buktatókkal teli egy mindenki által ismert regényt színpadra, ráadásul musicalszínpadra adaptálni. (Vannak azonban példák, hogy a vállalkozás sikerülhet, ehhez elég a szintén Várkonyi Mátyás nevéhez fűződő Anna Kareninát említeni.) Főleg akkor, ha a cselekményt, a helyszíneket a legtöbb néző ismeri, nem is beszélve arról, hogy sokaknak a regény elkerülhetetlenül azonos Várkonyi Zoltán filmjével és annak szereplőivel.

Nem elsősorban a regény oldalról oldalra történő zenés dramatizálását akarjuk látni, bár az indokolatlan változtatások épp a közismertség miatt feltűnően zavaróak lehetnek. A teljesség igénye nélkül néhány példa: Jumurdzsák amulettje nem gyűrű, hanem nyaklánc; Éva az amulettel, térkép nélkül, ám anyjával és kisfiával megy Egerbe, ahol elkapja a török. És hogy tényleg happy end legyen: a Bornemissza család egyesül, Jumurdzsák pedig visszakapja Dobótól amulettjét. Óhatatlan tehát a prekoncepció: úgy ülünk be, hogy várjuk egyrészt a Gárdonyi-művet, másrészt pedig az egyéni megközelítést, a friss hangot, és a musical műfajára jellemző grandiózusságot.

A zene magyaros és törökös motívumokat kever, de nem fülbemászó, folyton a máshonnan – Popfesztiváltól A dzsungel könyvéig, KFT-számtól ballagási dalig – ismerős dallamfoszlányok ugranak be. Az olyan szövegek pedig, mint „A Telihold fénye elsárgult sorvadás” vagy „Holnapra ki lesz velünk, ha a szemünk felakad” megmosolyogtatóak.

Jó ötlet, hogy igyekeznek bejátszani a színház teljes terét. A török roham a nézőtérről indul, de ha az egri várat támadó janicsárokat kendőt lobogtató, a várárokban cheerleaderként ugráló háremhölgyek kísérik, komolytalanná válik a jelenet; ha hiányzik a játékból és a koreográfiából a sodró lendület és minden nagy érzelem, akkor a tűzkerék néhány pukkanása és lángcsóvája nem több egyszerű látványelemnél.


Jumurdzsák szerepében: Varga Miklós

A „nagy öregek” – Vikidál Gyula, Makrai Pál, Varga Miklós, Meződi József – nem közvetítenek semmit az általuk eljátszott alakok sorsából, erőtlenek, fáradtak, és be kell vallani: hangjuk is megkopott. A marosvásárhelyi társulat néhány éve a Honvéd Együtteshez szerződött tagjai a Bozgorok, a Csak úgy és A ragaszkodók stúdió-előadásai után végre nagyszínpadon is megmutathatnák tehetségüket – rajtuk nem múlik. Az, hogy nem sikerül feszültséget teremteni, a hiányzó alapanyagnak és a rendezői segítség hiányának az oka. Kátai István küzd Hegedüs figurájával, Bocskor Salló Lóránt Török Bálint alakjával, de nincs dráma, amit eljátszhatnának. Kedvvel alakítja Győry András Botond Sárközit, Domokos László komolyan veszi Gábor papot, Izabella vívódását és nemes gyászát egyetlen dalában érzékeltetni tudja Kovács Ágnesanna, de hiányoznak a megírt szerepek. Gecse Noémi nélkül menthetetlen lenne az este. Szinte a semmiből is ívet épít, képes a közhelyekkel teli, szirupos daloknak komolyságot és súlyt adni.

Azt hiszem, mindenképpen jobban jártunk volna, ha Béres Attila nem szöveget ír, hanem megrendezi az előadást, mert úgy tűnik, hogy az külső segítség – az egri vár genius locija? – nélkül unalomba fullad.

(Béres Attila – Várkonyi Mátyás: Egri csillagok; A Nemzeti Táncszínház és a Honvéd Együttes közös produkciója a Művészetek Palotájában; km.: Bornemissza Gergely: Halmi Zoltán; Cecey Éva: Gecse Noémi; Dobó István: Vikidál Gyula; Jumurdzsák: Varga Miklós; Török Bálint: Bocskor Salló Lóránt; Sárközi cigány: Győry András Botond; Hegedűs István: Kátai István; Gábor pap: Domokos László; Izabella királynő: Kovács Ágnesanna; Szolimán szultán: Meződi József; Cecey Péter: Makrai Pál; Ceceyné. Gerdesits Irén; Bornemissza Gergő: Azzouz Levente; Cecey Vica: Szélpál Ágnes; koreográfus: Novák Ferenc, Zsuráfszki Zoltán; jelmez: Horváth Kata; díszlet: Paseczki Zsolt; a rendező munkatársa: Novák Péter; rendező: Novák Ferenc)

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Itt a bejelentés, amitől minden Mozart-rajongó kibukik

A koronavírus járvány okozta gazdasági nehézségek nem kímélték Ausztria egyik ismert cégét, a Salzburg Schokoladét sem, amely többek között a Mozart-golyókat is gyártja. A grödigi székhelyű vállalat hétfőn jelentett fizetésképtelenséget – írta meg a Napi.hu.
Vizuál

Rekordáron kelhet el Csontváry Titokzatos sziget című festménye

A magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul december 19-én a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén Csontváry Kosztka Tivadar alkotása.
Színház

Egy hónapra beköltözött a nagymamájához, előadást készített róla – interjú Göndör Lászlóval

Beköltözött a nagymamájához, aki 97 éves. Az unoka 35, és rendszeresen álmodott azzal, hogy lekési kettejük találkozását. Göndör László azt mondja, ritkán elégedett valamivel, de ezzel igen: a Nagymamával álmodtam című, STAFÉTA-pályázatos előadás december 5-én, 6-án, 8-án és a jövő évben is látható a Trafóban.
Színház

Hogy lehet jól szeretni? – beszélgetés Járó Zsuzsával

Szakonyi Károly a hetvenes években írt, A hatodik napon című drámáját az író kilencvenedik születésnapja tiszteletére mutatta be a Rózsavölgyi Szalon. Az anya halála után magára maradt apa születésnapjára gyűlik össze ritkán látott családja. A Terézt alakító Járó Zsuzsával beszélgettünk próbafolyamatról, az előadásról, szerepekről és kiállásokról.
Színház

Hamletként áll színpadra Vecsei H. Miklós

December 3-án mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Shakespeare egyik legnépszerűbb királydrámáját, a Hamletet, melynek címszerepében Vecsei H. Miklós látható.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Különleges repertoárdarabok újra az Opera Eiffel Műhelyházában!

Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony/ Örkény István–Tóth Péter: Tóték című egyfelvonásosok és a világszerte is ritkán hallható Edgar című Puccini-darab ismét műsoron az Opera Eiffel Műhelyházában.
Zenés színház interjú

„A Diótörő mérföldkő egy balerina életében” – interjú Rotter Biankával

Rotter Bianka életét végigkísérte a Diótörő: az Operaház színpadán a darab csaknem összes gyerekszerepét eltáncolta, a Budapesti Operettszínházban pedig most a női főszereplő, Klára bőrébe bújik. A táncművészetis évekről, Klára hercegnőről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.
Zenés színház hír

Tomboló sikert aratott Berlinben Eötvös Péter új operája

November 28-án este mutatta be a Berlini Állami Opera Eötvös Péter legújabb, Jon Fosse Trilógiája alapján készült operáját. A Sleepless Mundruczó Kornél rendezésében került színre.
Zenés színház gyász

Elhunyt a Broadway-legenda, Stephen Sondheim

Az Oscar-, Tony- és Pulitzer-díjas zeneszerző, dalszövegíró, az amerikai zenés színház egyik legismertebb alkotója 91 éves volt – tudatta az MTI.
Zenés színház ajánló

Ragyogjon az Operaház aranyfényeitől a karácsony!

A Magyar Állami Operaház megkezdte a 2022. január 1. és július 31. közötti előadások jegyeinek értékesítését, így az Erkel Színház és az Eiffel Műhelyház mellett, az Operaház épületébe is újra válthatnak jegyeket az opera és a balett szerelmesei.