Zenés színház

Hiányérzet

2005.10.13. 00:00
Ajánlom
Az Egri csillagok című Béres Attila-Várkonyi Mátyás-musicalt előadta már az egri színház társulata az egri várban, ahol a bástyáktól az udvarig a teljes területet bejátszó színészek és táncosok, illetve a pirotechnika feledtették, de legalábbis elfedték a darab hiányosságait. A Fesztiválszínházban azonban csak a szinte csupasz színpad áll rendelkezésre ahhoz, hogy a nagyszabású történelmi regény zenés változata életre keljen.

Dobó István szerepében: Vikidál Gyula

Igaz, egy várat vagy egy török tábort valóban nehéz a színpadra varázsolni. Hiába az igényes, szép jelmezek, ha a díszlet ötlettelen. A hat darab – hol bástyatorzóként, hol földhalomként funkcionáló – szürke legotégla-szerűségnél, a jobbról és balról betolt, háromdimenziósnak nehezen mondható kapuknál és templombejáratoknál, a leeresztett oszlopoknál, a hirtelen palotabeli lányszobává alakuló Cecey-háznál és a paravánszerűen álló várfalnál mégis lehetne a történetet invenciózusabb, kreatívabb környezetbe helyezni.

Eleve buktatókkal teli egy mindenki által ismert regényt színpadra, ráadásul musicalszínpadra adaptálni. (Vannak azonban példák, hogy a vállalkozás sikerülhet, ehhez elég a szintén Várkonyi Mátyás nevéhez fűződő Anna Kareninát említeni.) Főleg akkor, ha a cselekményt, a helyszíneket a legtöbb néző ismeri, nem is beszélve arról, hogy sokaknak a regény elkerülhetetlenül azonos Várkonyi Zoltán filmjével és annak szereplőivel.

Nem elsősorban a regény oldalról oldalra történő zenés dramatizálását akarjuk látni, bár az indokolatlan változtatások épp a közismertség miatt feltűnően zavaróak lehetnek. A teljesség igénye nélkül néhány példa: Jumurdzsák amulettje nem gyűrű, hanem nyaklánc; Éva az amulettel, térkép nélkül, ám anyjával és kisfiával megy Egerbe, ahol elkapja a török. És hogy tényleg happy end legyen: a Bornemissza család egyesül, Jumurdzsák pedig visszakapja Dobótól amulettjét. Óhatatlan tehát a prekoncepció: úgy ülünk be, hogy várjuk egyrészt a Gárdonyi-művet, másrészt pedig az egyéni megközelítést, a friss hangot, és a musical műfajára jellemző grandiózusságot.

A zene magyaros és törökös motívumokat kever, de nem fülbemászó, folyton a máshonnan – Popfesztiváltól A dzsungel könyvéig, KFT-számtól ballagási dalig – ismerős dallamfoszlányok ugranak be. Az olyan szövegek pedig, mint „A Telihold fénye elsárgult sorvadás” vagy „Holnapra ki lesz velünk, ha a szemünk felakad” megmosolyogtatóak.

Jó ötlet, hogy igyekeznek bejátszani a színház teljes terét. A török roham a nézőtérről indul, de ha az egri várat támadó janicsárokat kendőt lobogtató, a várárokban cheerleaderként ugráló háremhölgyek kísérik, komolytalanná válik a jelenet; ha hiányzik a játékból és a koreográfiából a sodró lendület és minden nagy érzelem, akkor a tűzkerék néhány pukkanása és lángcsóvája nem több egyszerű látványelemnél.


Jumurdzsák szerepében: Varga Miklós

A „nagy öregek” – Vikidál Gyula, Makrai Pál, Varga Miklós, Meződi József – nem közvetítenek semmit az általuk eljátszott alakok sorsából, erőtlenek, fáradtak, és be kell vallani: hangjuk is megkopott. A marosvásárhelyi társulat néhány éve a Honvéd Együtteshez szerződött tagjai a Bozgorok, a Csak úgy és A ragaszkodók stúdió-előadásai után végre nagyszínpadon is megmutathatnák tehetségüket – rajtuk nem múlik. Az, hogy nem sikerül feszültséget teremteni, a hiányzó alapanyagnak és a rendezői segítség hiányának az oka. Kátai István küzd Hegedüs figurájával, Bocskor Salló Lóránt Török Bálint alakjával, de nincs dráma, amit eljátszhatnának. Kedvvel alakítja Győry András Botond Sárközit, Domokos László komolyan veszi Gábor papot, Izabella vívódását és nemes gyászát egyetlen dalában érzékeltetni tudja Kovács Ágnesanna, de hiányoznak a megírt szerepek. Gecse Noémi nélkül menthetetlen lenne az este. Szinte a semmiből is ívet épít, képes a közhelyekkel teli, szirupos daloknak komolyságot és súlyt adni.

Azt hiszem, mindenképpen jobban jártunk volna, ha Béres Attila nem szöveget ír, hanem megrendezi az előadást, mert úgy tűnik, hogy az külső segítség – az egri vár genius locija? – nélkül unalomba fullad.

(Béres Attila – Várkonyi Mátyás: Egri csillagok; A Nemzeti Táncszínház és a Honvéd Együttes közös produkciója a Művészetek Palotájában; km.: Bornemissza Gergely: Halmi Zoltán; Cecey Éva: Gecse Noémi; Dobó István: Vikidál Gyula; Jumurdzsák: Varga Miklós; Török Bálint: Bocskor Salló Lóránt; Sárközi cigány: Győry András Botond; Hegedűs István: Kátai István; Gábor pap: Domokos László; Izabella királynő: Kovács Ágnesanna; Szolimán szultán: Meződi József; Cecey Péter: Makrai Pál; Ceceyné. Gerdesits Irén; Bornemissza Gergő: Azzouz Levente; Cecey Vica: Szélpál Ágnes; koreográfus: Novák Ferenc, Zsuráfszki Zoltán; jelmez: Horváth Kata; díszlet: Paseczki Zsolt; a rendező munkatársa: Novák Péter; rendező: Novák Ferenc)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Egy egész nap Mozart bűvöletében – Íme a Mozart-nap teljes programja!

A Concerto Budapest élőben közvetíti a 3+1 koncertből és egy exkluzív körkapcsolásból álló nagyszabású Mozart-napját. A nap sztárszólistája Angela Hewitt. Egy újonnan felfedezett mű, a D-dúr Allegro is elhangzik.
Vizuál

Klausztrofób kollázs az emberi diszfunkcióról – Fliegauf Bence új filmje a Berlinalén debütált

Fliegauf Bence Rengeteg – Mindenhol látlak című filmjét a Berlinale harmadik napján láthattuk. Soha nincs könnyű dolga annak a rendezőnek, aki egy sikeres epizódfilm folytatására adja a fejét, ugyanis mindenki az elsőhöz fogja mérni az újat. Nem tettek másként a kritikusok sem. A filmről megjelent véleményekből válogattunk.
Vizuál

Hiába fest jobban Szűz Mária a restaurálás után, a tulajdonos reklamál

Ez már nem az, akit ismert és szeretett, állítja, miután egy restaurátor szebb küllemet varázsolt a szobrának. Akár bíróság elé is kerülhet az ügy. Inverz „bundás Krisztus”-eset Lengyelországból.
Vizuál

Mindkét magyar film Ezüst Medvét nyert Berlinben

Mindkét magyar filmet, Nagy Dénes Természetes fény és Fliegauf Bence Rengeteg című alkotását is díjazták a 71. Berlini Filmfesztiválon. Míg Nagy Dénes a legjobb rendezőnek járó trófeát vehette át, addig Kizlinger Lilla a Legjobb Mellékszereplő díját nyerte el a Rengetegben nyújtott alakításáért.
Színház

Bakos-Kiss Gábor lett a Győri Nemzeti Színház új igazgatója

A kilenctagú szakmai bizottság javaslatára Bakos-Kiss Gábort választották a Győri Nemzeti Színház élére – tudatta Facebook-oldalán Dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere. Az új igazgató 2021. július 1-jétől vezetheti a színházat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Agyhullámok zenéje – interjú Somogyi Szilárddal

A Pendragon-legenda és az Abigél után új előadással bővül a Budapesti Operettszínház online repertoárja. A Virágot Algernonnak 2015-ben hódította meg a Raktárszínház színpadát, az előadás rendezőjével Somogyi Szilárddal a felvétel körülményeiről, a jelenről és a következő produkcióról beszélgettünk.
Zenés színház gyász

Elhunyt Palcsó Sándor operaénekes

A kétszeres Liszt Ferenc-díjas operaénekest, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagját 91 éves korában érte a halál.
Zenés színház hír

Az autósmozik mintájára autósszínházat terveznek Manchesterben

Musical koncertekkel indulna a nyári színházi szezon Manchesterben, ahol mindenki élőben, de biztonságban, a saját autójában ülve élvezhetné az előadásokat.
Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.