Zenés színház

Hiteles és személyes zeneszerző: 90 éves lenne Petrovics Emil

2020.02.08. 17:00
Ajánlom
A Ki mit tud? révén ismerte meg az ország, de Petrovics Emil munkásságából zeneszerzői életműve is maradandó. Kilencven éves lenne.

Kalandos, izgalmas, gyönyörű, olykor érthetetlenül felizzó haragok, leszámolások világát találja maga körül a felnövekvő emberfia, ha ide született, erre a természeti szépségekben, nyelvekben, szokásokban, kultúrában dúsgazdag tájra. Ide: Délkelet-Európába. (…)

Én is itt váltam emberré, a nyelvek sokasága, a tájak, települések, a határok szüntelen átrajzolása, a városok, hegyek, falvak sokarcúsága, folyamatos névváltoztatása idején.

(…) Büszke vagyok magyar hazámra és arra, hogy Európa e csodálatos és tarka, fájdalmakkal, vidámsággal, elpusztíthatatlan erőkkel megáldott vidéke a szülőföldem.

Petrovics Emil kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző írta a fenti sorokat önéletrajzának fülszövegében. Volt is miről írnia: Jugoszláviában született 1930. február 9-én, apja Ausztriából, anyja a Felvidékről került ide. Éltek Belgrádban, majd Budapestre költöztek, itt kezdte meg tanulmányait a Zeneakadémia zeneszerzés szakán, Farkas Ferenc, Szabó Ferenc és Viski János keze alatt.

Az ötvenes években üzemi zenekart vezetett, a hatvanas években pedig Szinetár Miklóssal és Ungvári Tamással megalapították az első magyar musicalszínházat, a bemutatón a Koldusopera került színre. 1961-ben megírta első operáját is C’est la guerre (Ilyen a háború) címmel, amiről később így nyilatkozott: „Magam is elcsodálkozom, hogy kezdő zeneszerzőként honnan tudtam ilyen sokat az életről, a színpadról, a fájdalomról és a keserűségről.

A válasz szinte magától adódik: kamasz voltam a második világháború idején, s a megélt élmények, a háborúban elkerülhetetlen személyes mozzanatok gyorsan érlelik az embert.”

’64-től a Színiakadémia tanára volt, két évvel később országgyűlési képviselő is (1986-ig), ’66-’99 között az Artisjus elnöki pozícióját töltötte be. 1986-ban pedig felkérték a Magyar Állami Operaház főigazgatójának, nagy lelkesedéssel vetette magát a munkába, s el is ért bizonyos eredményeket. Négy évig volt a poszton, de szörnyen belefáradt. 2003-5 között az intézmény főzeneigazgatója volt, akkor azért távozott, mert nem tudott igent mondani egy új vezetési struktúrára.

A Magyar Televízió hőskorában a Ki mit tud? zsűritagjaként egy egész ország megismerte a nevét, sikert aratott színdarabokhoz, filmekhez írt zenéivel is. Szinte folyamatosan komponált: 1962-ben vígoperáját (Lysistraté), 1967-ben oratóriumát mutatták be (Jónás könyve). Dosztojevszkij regénye nyomán írta a Bűn és bűnhődés című operát, Salome címmel balettet komponált Wilde drámájából. Tizenegy kantátát, fuvolaversenyt, zongoraversenyt, szimfóniát, kamaradarabokat írt, valamint többek között a Fekete gyémántok, a Kísértet Lublón és A Pál utcai fiúk filmzenéjét.

PetrovicsEmil_93_Cand015srf-110959.jpg

Petrovics Emil (Fotó/Forrás: Óbudai Társaskör)

„Erős akarattal párosult alkotói vénád zenédet mindig egyértelművé és világossá teszi. Ez a mai művészetben - nyelvezettől és stílustól függetlenül - óriási erény.

Zenéd nem rejtjelezett üzenet, hanem vállalása és kifejezése művészi hitednek és meggyőződésednek. Ezért hiteles és személyes.

Operáid, kantátáid, dalaid, kórusműveid az irodalmi élmények széles panorámáját vetítik elénk. Az énekhang természetének kiváló ismerete, a hang kezelése olyan értéke műveidnek, amely igencsak ritka korunkban” – köszöntötte 70. születésnapján Soproni József zeneszerző. „Felelősséggel tartoztunk minden megnyilvánulásunkkal neki, magunknak és elsősorban a zenének” – mondta róla Tallér Zsófia, egyik legkedvesebb tanítványa.

Második feleségével, Galambos Erzsi színművésszel húsz évig éltek házasságban, közös gyerekük Petrovics Eszter televíziós rendező. „Ha visszatekintek zeneszerzői, illetve tanári pályámra úgy érzem körülbelül megvalósítottam mindazt, amit helyesnek és jónak gondolok. És megtörtént velem mindaz, amit ezért illendő, hogy az élet adjon az embernek. Kitüntetést, sikert, népszerűséget, szeretetet. Ami mindig jólesett, s amelynek mindig voltak előnyei és hátrányai természetesen. Ezzel szemben a magánéletemben nagy kudarc-sorozatok értek.

A szerelem, a mindennapi intim kapcsolatok világában, abban, ami az ember saját maga sok fájdalomban és keserűségben volt részem. Lehet, hogy azért, mert túlságosan agresszíven szerettem mindenkit és mindent, nőket is, tanítványokat is.

Sokszor úgy éreztem, reménytelen a dolog” – nyilatkozta őszintén egy interjúban.

Kétszer tüntették ki Kossuth-díjjal (1966, 2006), elnyerte az Erkel-díjat, a Széchenyi Akadémia tagságát, a Bartók–Pásztory-díjat, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal.

2011. június 30-án hunyt el, teste Szigligeten nyugszik.

 

2020. november 29-én a Zeneakadémia nagytermében nagyszabású szerzői estet rendeznek Petrovics Emil születésének 90. évfordulója alkalmából a Kodály Filharmonikusok Debrecen közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.

 

Fejlécfotó: Szalay Zoltán / FORTEPAN

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

HVG: Kiszivárgott az SZFE huszonhat új oktatójának neve

Eljuttatták a hvg.hu-hoz az összes olyan főállású oktató nevét, akik újonnan kerültek a Színház- és Filmművészeti Egyetem állományába.
Zenés színház

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.
Vizuál

Tiziano-kiállítással ünnepli fennállásának 130. évfordulóját a bécsi Szépművészeti

Az évforduló alkalmából ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással kedveskedik látogatóinak a Kunsthistorisches Museum.
Klasszikus

Budapest, Amszterdam és Berlin együtt ünnepli Fischer Iván 70. születésnapját

Január 20-án ünnepli hetvenedik születésnapját Fischer Iván. A jeles alkalomból az általa is alapított Budapesti Fesztiválzenekar az amszterdami Concertgebouworkest és a Konzerthausorchester Berlin együttesekkel közös, az interneten közvetített koncertösszeállítással készül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.
Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Zenés színház ajánló

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?
Zenés színház videó

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.