Zenés színház

Hiteles és személyes zeneszerző: 90 éves lenne Petrovics Emil

2020.02.08. 17:00
Ajánlom
A Ki mit tud? révén ismerte meg az ország, de Petrovics Emil munkásságából zeneszerzői életműve is maradandó. Kilencven éves lenne.

Kalandos, izgalmas, gyönyörű, olykor érthetetlenül felizzó haragok, leszámolások világát találja maga körül a felnövekvő emberfia, ha ide született, erre a természeti szépségekben, nyelvekben, szokásokban, kultúrában dúsgazdag tájra. Ide: Délkelet-Európába. (…)

Én is itt váltam emberré, a nyelvek sokasága, a tájak, települések, a határok szüntelen átrajzolása, a városok, hegyek, falvak sokarcúsága, folyamatos névváltoztatása idején.

(…) Büszke vagyok magyar hazámra és arra, hogy Európa e csodálatos és tarka, fájdalmakkal, vidámsággal, elpusztíthatatlan erőkkel megáldott vidéke a szülőföldem.

Petrovics Emil kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző írta a fenti sorokat önéletrajzának fülszövegében. Volt is miről írnia: Jugoszláviában született 1930. február 9-én, apja Ausztriából, anyja a Felvidékről került ide. Éltek Belgrádban, majd Budapestre költöztek, itt kezdte meg tanulmányait a Zeneakadémia zeneszerzés szakán, Farkas Ferenc, Szabó Ferenc és Viski János keze alatt.

Az ötvenes években üzemi zenekart vezetett, a hatvanas években pedig Szinetár Miklóssal és Ungvári Tamással megalapították az első magyar musicalszínházat, a bemutatón a Koldusopera került színre. 1961-ben megírta első operáját is C’est la guerre (Ilyen a háború) címmel, amiről később így nyilatkozott: „Magam is elcsodálkozom, hogy kezdő zeneszerzőként honnan tudtam ilyen sokat az életről, a színpadról, a fájdalomról és a keserűségről.

A válasz szinte magától adódik: kamasz voltam a második világháború idején, s a megélt élmények, a háborúban elkerülhetetlen személyes mozzanatok gyorsan érlelik az embert.”

’64-től a Színiakadémia tanára volt, két évvel később országgyűlési képviselő is (1986-ig), ’66-’99 között az Artisjus elnöki pozícióját töltötte be. 1986-ban pedig felkérték a Magyar Állami Operaház főigazgatójának, nagy lelkesedéssel vetette magát a munkába, s el is ért bizonyos eredményeket. Négy évig volt a poszton, de szörnyen belefáradt. 2003-5 között az intézmény főzeneigazgatója volt, akkor azért távozott, mert nem tudott igent mondani egy új vezetési struktúrára.

A Magyar Televízió hőskorában a Ki mit tud? zsűritagjaként egy egész ország megismerte a nevét, sikert aratott színdarabokhoz, filmekhez írt zenéivel is. Szinte folyamatosan komponált: 1962-ben vígoperáját (Lysistraté), 1967-ben oratóriumát mutatták be (Jónás könyve). Dosztojevszkij regénye nyomán írta a Bűn és bűnhődés című operát, Salome címmel balettet komponált Wilde drámájából. Tizenegy kantátát, fuvolaversenyt, zongoraversenyt, szimfóniát, kamaradarabokat írt, valamint többek között a Fekete gyémántok, a Kísértet Lublón és A Pál utcai fiúk filmzenéjét.

PetrovicsEmil_93_Cand015srf-110959.jpg

Petrovics Emil (Fotó/Forrás: Óbudai Társaskör)

„Erős akarattal párosult alkotói vénád zenédet mindig egyértelművé és világossá teszi. Ez a mai művészetben - nyelvezettől és stílustól függetlenül - óriási erény.

Zenéd nem rejtjelezett üzenet, hanem vállalása és kifejezése művészi hitednek és meggyőződésednek. Ezért hiteles és személyes.

Operáid, kantátáid, dalaid, kórusműveid az irodalmi élmények széles panorámáját vetítik elénk. Az énekhang természetének kiváló ismerete, a hang kezelése olyan értéke műveidnek, amely igencsak ritka korunkban” – köszöntötte 70. születésnapján Soproni József zeneszerző. „Felelősséggel tartoztunk minden megnyilvánulásunkkal neki, magunknak és elsősorban a zenének” – mondta róla Tallér Zsófia, egyik legkedvesebb tanítványa.

Második feleségével, Galambos Erzsi színművésszel húsz évig éltek házasságban, közös gyerekük Petrovics Eszter televíziós rendező. „Ha visszatekintek zeneszerzői, illetve tanári pályámra úgy érzem körülbelül megvalósítottam mindazt, amit helyesnek és jónak gondolok. És megtörtént velem mindaz, amit ezért illendő, hogy az élet adjon az embernek. Kitüntetést, sikert, népszerűséget, szeretetet. Ami mindig jólesett, s amelynek mindig voltak előnyei és hátrányai természetesen. Ezzel szemben a magánéletemben nagy kudarc-sorozatok értek.

A szerelem, a mindennapi intim kapcsolatok világában, abban, ami az ember saját maga sok fájdalomban és keserűségben volt részem. Lehet, hogy azért, mert túlságosan agresszíven szerettem mindenkit és mindent, nőket is, tanítványokat is.

Sokszor úgy éreztem, reménytelen a dolog” – nyilatkozta őszintén egy interjúban.

Kétszer tüntették ki Kossuth-díjjal (1966, 2006), elnyerte az Erkel-díjat, a Széchenyi Akadémia tagságát, a Bartók–Pásztory-díjat, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal.

2011. június 30-án hunyt el, teste Szigligeten nyugszik.

 

2020. november 29-én a Zeneakadémia nagytermében nagyszabású szerzői estet rendeznek Petrovics Emil születésének 90. évfordulója alkalmából a Kodály Filharmonikusok Debrecen közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.

 

Fejlécfotó: Szalay Zoltán / FORTEPAN

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Klasszikus

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház képek

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Zenés színház interjú

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.
Zenés színház interjú

„Újra élünk” – Budapesten a két olasz sztárénekes

A legnépszerűbb Rossini-opera, A sevillai borbély két este, augusztus 7-én és 9-én látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Figaro és Rosina szerepében Giorgio Caodurót és Annalisa Stroppát láthatja-hallhatja a magyar közönség. A két olasz művész a világ legnagyobb operaszínpadait külön-külön is meghódította, de közös történetük is van.
Zenés színház interjú

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.