Zenés színház

Hiteles és személyes zeneszerző: Petrovics Emil

2020.02.08. 17:00
Ajánlom
A Ki mit tud? révén ismerte meg az ország, de Petrovics Emil munkásságából zeneszerzői életműve is maradandó. Kilencven éves lenne.

Kalandos, izgalmas, gyönyörű, olykor érthetetlenül felizzó haragok, leszámolások világát találja maga körül a felnövekvő emberfia, ha ide született, erre a természeti szépségekben, nyelvekben, szokásokban, kultúrában dúsgazdag tájra. Ide: Délkelet-Európába. (…)

Én is itt váltam emberré, a nyelvek sokasága, a tájak, települések, a határok szüntelen átrajzolása, a városok, hegyek, falvak sokarcúsága, folyamatos névváltoztatása idején.

(…) Büszke vagyok magyar hazámra és arra, hogy Európa e csodálatos és tarka, fájdalmakkal, vidámsággal, elpusztíthatatlan erőkkel megáldott vidéke a szülőföldem.

Petrovics Emil kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző írta a fenti sorokat önéletrajzának fülszövegében. Volt is miről írnia: Jugoszláviában született 1930. február 9-én, apja Ausztriából, anyja a Felvidékről került ide. Éltek Belgrádban, majd Budapestre költöztek, itt kezdte meg tanulmányait a Zeneakadémia zeneszerzés szakán, Farkas Ferenc, Szabó Ferenc és Viski János keze alatt.

Az ötvenes években üzemi zenekart vezetett, a hatvanas években pedig Szinetár Miklóssal és Ungvári Tamással megalapították az első magyar musicalszínházat, a bemutatón a Koldusopera került színre. 1961-ben megírta első operáját is C’est la guerre (Ilyen a háború) címmel, amiről később így nyilatkozott: „Magam is elcsodálkozom, hogy kezdő zeneszerzőként honnan tudtam ilyen sokat az életről, a színpadról, a fájdalomról és a keserűségről.

A válasz szinte magától adódik: kamasz voltam a második világháború idején, s a megélt élmények, a háborúban elkerülhetetlen személyes mozzanatok gyorsan érlelik az embert.”

’64-től a Színiakadémia tanára volt, két évvel később országgyűlési képviselő is (1986-ig), ’66-’99 között az Artisjus elnöki pozícióját töltötte be. 1986-ban pedig felkérték a Magyar Állami Operaház főigazgatójának, nagy lelkesedéssel vetette magát a munkába, s el is ért bizonyos eredményeket. Négy évig volt a poszton, de szörnyen belefáradt. 2003-5 között az intézmény főzeneigazgatója volt, akkor azért távozott, mert nem tudott igent mondani egy új vezetési struktúrára.

A Magyar Televízió hőskorában a Ki mit tud? zsűritagjaként egy egész ország megismerte a nevét, sikert aratott színdarabokhoz, filmekhez írt zenéivel is. Szinte folyamatosan komponált: 1962-ben vígoperáját (Lysistraté), 1967-ben oratóriumát mutatták be (Jónás könyve). Dosztojevszkij regénye nyomán írta a Bűn és bűnhődés című operát, Salome címmel balettet komponált Wilde drámájából. Tizenegy kantátát, fuvolaversenyt, zongoraversenyt, szimfóniát, kamaradarabokat írt, valamint többek között a Fekete gyémántok, a Kísértet Lublón és A Pál utcai fiúk filmzenéjét.

PetrovicsEmil_93_Cand015srf-110959.jpg

Petrovics Emil (Fotó/Forrás: Óbudai Társaskör)

„Erős akarattal párosult alkotói vénád zenédet mindig egyértelművé és világossá teszi. Ez a mai művészetben - nyelvezettől és stílustól függetlenül - óriási erény.

Zenéd nem rejtjelezett üzenet, hanem vállalása és kifejezése művészi hitednek és meggyőződésednek. Ezért hiteles és személyes.

Operáid, kantátáid, dalaid, kórusműveid az irodalmi élmények széles panorámáját vetítik elénk. Az énekhang természetének kiváló ismerete, a hang kezelése olyan értéke műveidnek, amely igencsak ritka korunkban” – köszöntötte 70. születésnapján Soproni József zeneszerző. „Felelősséggel tartoztunk minden megnyilvánulásunkkal neki, magunknak és elsősorban a zenének” – mondta róla Tallér Zsófia, egyik legkedvesebb tanítványa.

Második feleségével, Galambos Erzsi színművésszel húsz évig éltek házasságban, közös gyerekük Petrovics Eszter televíziós rendező. „Ha visszatekintek zeneszerzői, illetve tanári pályámra úgy érzem körülbelül megvalósítottam mindazt, amit helyesnek és jónak gondolok. És megtörtént velem mindaz, amit ezért illendő, hogy az élet adjon az embernek. Kitüntetést, sikert, népszerűséget, szeretetet. Ami mindig jólesett, s amelynek mindig voltak előnyei és hátrányai természetesen. Ezzel szemben a magánéletemben nagy kudarc-sorozatok értek.

A szerelem, a mindennapi intim kapcsolatok világában, abban, ami az ember saját maga sok fájdalomban és keserűségben volt részem. Lehet, hogy azért, mert túlságosan agresszíven szerettem mindenkit és mindent, nőket is, tanítványokat is.

Sokszor úgy éreztem, reménytelen a dolog” – nyilatkozta őszintén egy interjúban.

Kétszer tüntették ki Kossuth-díjjal (1966, 2006), elnyerte az Erkel-díjat, a Széchenyi Akadémia tagságát, a Bartók–Pásztory-díjat, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal.

2011. június 30-án hunyt el, teste Szigligeten nyugszik.

 

2020. november 29-én a Zeneakadémia nagytermében nagyszabású szerzői estet rendeznek Petrovics Emil születésének 90. évfordulója alkalmából a Kodály Filharmonikusok Debrecen közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.

 

Fejlécfotó: Szalay Zoltán / FORTEPAN

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kettévágott Carmina Burana – reakciók az operaházi büfébotrányra

Bogányi Tibor karmester visszalépett az operaház Carmina Burana-produkciók vezénylésétől, mivel főigazgatói döntésre szünetet kell beiktatni az előadásba. Az ügy számos viharos reakciót váltott ki.
Vizuál

Elhunyt Koncz András festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa énekesnő öccse hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után hunyt el március 2-án hajnalban, életének hetvenegyedik évében.
Zenés színház

„Mindenkinek ajánlom, hogy menjen ki éjszaka az erdőbe!” – interjú Claus Guthtal

A világ egyik legjelentősebb operarendezője, Claus Guth nemrég Budapestre látogatott: számos neves színház után a Magyar Állami Operaház is átvette Don Giovanni-rendezését. Ebből az alkalomból kérdeztük az alkotót.
Vizuál

Elhunyt Vadász György építész

Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A kilencvenes években készült épületeivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Színház

Oidipusz a politika útvesztőjében – bemutatták Szikszai Rémusz rendezését a Radnóti Színházban

A Radnóti Színház legújabb előadásában Oidipusz egy idealista, ígéretes politikus, akinek szembe kell néznie a múlt terheivel. A produkció bemutatójára március 3-án került sor. A főszerepekben mások mellett Pál András, Kováts Adél és László Zsolt látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Mindenkinek ajánlom, hogy menjen ki éjszaka az erdőbe!” – interjú Claus Guthtal

A világ egyik legjelentősebb operarendezője, Claus Guth nemrég Budapestre látogatott: számos neves színház után a Magyar Állami Operaház is átvette Don Giovanni-rendezését. Ebből az alkalomból kérdeztük az alkotót.
Zenés színház hír

Kettévágott Carmina Burana – reakciók az operaházi büfébotrányra

Bogányi Tibor karmester visszalépett az operaház Carmina Burana-produkciók vezénylésétől, mivel főigazgatói döntésre szünetet kell beiktatni az előadásba. Az ügy számos viharos reakciót váltott ki.
Zenés színház kritika

Párkapcsolati dráma színes háttér előtt – A víg özvegy Zürichben

Az operettműfaj megújítójaként is emlegetett ausztrál rendező, Barrie Kosky ezúttal Lehár-műhöz nyúlt. Produkciójában ezúttal sem alkalmazott túl radikális eszközöket, már amennyiben nem tekintjük annak az emberi lélek mélységeit feltáró elemzést.
Zenés színház ajánló

A Manon Lescaut-t adja elő a Nemzeti Filharmonikusok a Müpában

Puccini operája hangzik el a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar következő koncertjén, a Manon Lescaut-t Vashegyi György vezényli és Káel Csaba rendezi.
Zenés színház hír

Miklósa Erika alapítványával együttműködve indít posztgraduális képzést a Pécsi Tudományegyetem

Együttműködési megállapodást kötött a Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes által alapított KvintEsszencia Mesteriskola Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara. Az együttműködés keretében posztgraduális képzést indít az egyetem.