Zenés színház

Hoffmann Miskolcon mesél

2007.01.19. 00:00
Ajánlom
A január sok mindent, de premiert is hoz, ezúttal a miskolciaknak, ugyanis a Miskolci Nemzeti Színház január 26-án mutatja be Offenbach operáját, Halasi Imre Jászai-díjas művész rendezésében.

A Hoffmann meséi Jacques Offenbach utolsó színpadi műve, melynek 1881-es párizsi bemutatóját a zeneszerző már nem élte meg. Szövegkönyvét Jules Barbier írta a fantasztikus, bizarr történeteiről elhíresült E. T. A. Hoffmann elbeszéléseit felhasználva, sőt az operában magát Hoffmannt is szerepelteti.

Egy berlini kocsmába, ahol a diáksereg már javában mulat, betoppan Hoffmann, a költő. Borús kedvében van, mert a szomszédos színházban a Don Juant adják, és a főhősnő, Stella fájó emlékeket ébreszt benne. Hoffmann aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve belekezd szerelmi kalandjainak elbeszélésébe: előbb Olympia, majd Giulietta, végül Antonia történetét osztja meg hallgatóságával.

Amikor befejezi három szerelmének szomorú történetét, a kocsmáros Stella sikerének hírét hozza. Az ünnepelt primadonna meg is érkezik, de ekkor Hoffmann italoktól elnehezülve már a földön alszik...

1819. június 20-án született Kölnben, a helyi zsidó hitközség kántorának fiaként. Apja Párizsba vitte, hogy zenét tanulasson a rendkívül tehetséges kis Jacob. 1833-ban a Conservatoire-on gordonkázni tanult és magán zeneszerzés-órákat vett. Eleinte a nagyhírű Opéra-Comique csellistájaként dolgozott, és hamar a párizsi szalonok érdekes és kedvelt figurájaként tartották számon az alacsony és csúnya, de annál tehetségesebb emberkét. Színházi vállalkozásba kezdett: saját társulatot szervezett, és ő lett a Bouffes-Parisiens igazgatója.

Első és rendkívüli sikerét az Orphée aux enfer vagyis az Orfeusz az alvilágban című vígoperával aratta 1858-ban. Ez a mű lett az operettek prototípusa, és ez alapozta meg a mester hírnevét és vagyonát.

Rendkívül hajszolt életet élt, elképesztő tempóban dolgozott, körülötte népes családja zsibongott, naponta fogadta vendégeit, és színházat igazgatott. A 60-as évektől köszvény gyötörte. 1864 elejétől 1867 elejéig komponálta a Szép Helénát, A Kékszakállt, A gerlodsteini nagyhercegnőt, A párizsi életet, és még tizenegy operettet, revüt, vígoperát. 1873-75-ig a Théatre de la Gaîté igazgatójaként dolgozott, de ez a vállalkozása csődbe jutott. Hogy a válságból kilábaljon, Amerikában utazott, ám az 1876-os körút nem hozott kellő sikert és pénzt. Ettől kezdve csak zeneszerzéssel foglalkozott. Régi tervének megvalósításához fogott hozzá élete végén: 102. és egyben utolsó színpadi kompozícióját, egyetlen operáját, a Hoffmann meséit már súlyos betegen komponálta, s már nem tudta meghangszerelni. A munkát Guiraud végezte el. A művet 1881-ben mutatták be a párizsi Opéra-Comique-ban.

Főbb szerepekben: Vermes Tímea / Eperjesi Erika; Seres Ildikó / Lázin Beatrix; Kertész Marcella / Herczenik Anna; Radnai Erika; Mester Viktória / Tóth Judit; Molnár Anna / Orth Éva; Vadász Zsolt / Xavier Rivadaneira / Urbán-Nagy Róbert; Domoszlai Sándor / Turpinszky Béla; Boncsér Gergely; Kincses Károly / Molnár Erik; Irlanda Gergely; Rozsos István; Turpinszky Béla; Sándor Árpád/Gábor Géza; Kolozsi Balázs; Demeter Sándor.

(2007. január 26. 19:00, Nemzeti Színház – Nagyszínház: Offenbach: Hoffmann meséi – premier)

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Egy életmű megünneplésének kihívásai

Az idén 85 éves Quincy Jones prominens társasággal ünnepelte a születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában, az ő esetében azonban egy életműkoncert kivitelezése eleve problémás, a megvalósítás viszont a kényszerből leszállított elvárásokat is képes volt helyenként alulról súrolni.
Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Zenés színház

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Vizuál

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.
Zenés színház

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Bordás Barbara: A nők ma bármire képesek!

Mozart-operával folytatódik a Figaro-történet Szentendrén. Susanne szerepében Bordás Barbara lép színpadra, aki beszélgetésünk során elmondta, hogy sosem gondolta volna, hogy ilyen fontos és hosszú szerepben debütálhat operaszínpadon.
Zenés színház interjú

Rab Gyula: „Felüdülést jelent számomra ez a könnyedebb műfaj”

A Junior-díjas Rab Gyula magyarországi karrierjén kívül nemzetközi szinten is sikeres tenorista. Elsősorban operát énekel, de most, a Palotakoncertek vendégfellépőjeként az operett műfajában is belekóstol.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.
Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.