Zenés színház

Hogy lesz három Bartók-műből trilógia?

Bartók Plusz – Fesztiválnapló, 3. nap
2018.06.11. 18:25
Ajánlom
Tegnap ismét előadták Miskolcon a nyitóest 3 Bartók című produkcióját, amely egyetlen lelki folyamatként foglalja össze a zeneszerző három színpadi művét.

Michał Znaniecki rendező azt nyilatkozta, nem törekszik a történet realisztikus elmondására: meghatni akar és fájdalmat okozni. Emellett még gyönyörködtetnie és elgondolkodtatnia is sikerült.

34686235_2258581424182028_2738453688887541760_o-183141.jpg

3Bartók a miskolci Operafesztiválon (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Igen tömény előadásról lévén szó kihasználtam a lehetőséget, hogy beszámolóm előtt kétszer is megnézzem a produkciót. Ráadásul olyan szerencsém volt, hogy míg pénteken a Nyári Színház hatalmas nézőterének egyik hátsó sorában, tegnap este egészen elöl foglaltam helyet. Így az átfogó folyamatok, színpadkép és párhuzamos történések mellett az apró részleteket is megfigyelhettem, s ezek alapján azt mondhatom: világszínvonalú előadás született Miskolcon. Persze mint minden bátor és újraértelmező rendezői koncepciónak – akár Znaniecki 2016-os Székely fonójának –, ennek is vannak megosztó elemei. Elsősorban valószínűleg az, hogy a rendező a Kékszakállúban kulmináló gondolati ív alá rendelte, s ezért némileg megváltoztatta A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin történetét. Első alkalommal magam is nehezen barátkoztam meg például azzal, hogy a táncjátékban nincs fabáb, vagy, hogy a „Királyfi” három szeretőt is elfogyaszt, mielőtt beleszeretne a virágáruslánnyá transzformált Királykisasszonyba. Vagy azzal, hogy a pantomim női főszereplője mély érzelmekkel kötődik a mandarinhoz, a három bandita pedig prostituáltakkal múlatja az időt. A három szerető visszatérő motívuma persze nem véletlen: egyike azon elemeknek, amelyek hidat képeznek a két balett és a Kékszakállú között.

34810783_2258581007515403_9093298436899340288_o-183141.jpg

3Bartók (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Znaniecki szerint Bartók korának gondolkodását meghatározta Freud és Jung pszichoanalitikus filozófiája – Lengyel Menyhért, a Mandarin történetének szerzője például maga is kezeltette magát Freuddal. A Kékszakállú ezért orvosként, Judit pedig a pácienseként volt jelen a teljes produkció alatt: a két balett a pszichoanalízis folyamatát tárta a közönség elé. Maga Judit volt A fából faragott királyfi Királykisasszonya és A csodálatos mandarin leánya is – persze táncosnők képében. Az operában aztán megfordult a kocka, és a szenvedései által éretté vált nő kezelte a herceget; egészen addig, míg bele nem őrült felfedezéseibe, és ezzel meg nem váltotta a férfit.

35050680_2258581354182035_7809950131406503936_n-165420.jpg

Kkszakállú és Judit (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Mindennek koherens, hihető és megrendítő színpadi megvalósításában nagy elismerés illeti a színészek – énekesek és táncosok – hiteles alakítását, illetve a két koreográfus, Elżbieta és Grzegorz Pańtak munkáját. Az alkotópáros egyszerű nyelvezetű, ugyanakkor rendkívül kifejező, igényes és dinamikus koreográfiákat készített, melyeket a Kielcei Táncszínház művészei kifogástalanul adtak elő. Eddigi legnagyobb balettélményeim közé emelték az előadást – ha nem a legnagyobbá. Juditot Szántó Andrea, Kékszakállút pedig Bakonyi Marcell alakította, s nemcsak az operában, hanem némajátékukkal a balettek alatt is. Szántó Andreát utoljára a Müpa két évvel ezelőtti, Káel Csaba rendezte produkciójában hallottam Juditként. Bár most sokkal jobban tetszett az éneklése, benyomásom mégis hasonló: igaz, hogy hangja megfelelően érvényesült a zenekar dús hangzása mellett, ezt azonban sokszor csak a levegő természetellenes nyomásával sikerült elérnie, főleg a mély regiszterekben. Bakonyi Marcell Kékszakállújában leginkább az tetszett, hogy bár hangja öblös, mégis van egy olyan világos árnyalata, mely a szokásosnál – vagy legalábbis az általam eddig hallott énekesekénél – érthetőbbé, kifejezőbbé tette előadását. A Miskolci Szimfonikus Zenekar egy-két fúvósbakit leszámítva kiválóan, gyönyörű hangzással muzsikált, Cser Ádám pedig érzékenyen, a tánckoreográfiákra figyelve irányította őket, és tökéletes tempókat vett. Kár, hogy az előadás végén egy technikai hiba teljesen kizökkentette a közönséget az élményből: néhány percre elszállt a világítás, és a három régi asszony csak egy hagyományos lámpa fényében jött elő a hetedik ajtó mögül.

Bár az idei Bartók Plusz programját, de legalábbis az elmúlt napokat számomra erősen meghatározta a 3 Bartók élménye, a fesztivál továbbra is a megszokott gazdag programkínálattal pörög. Tegnap délután például Gastón Solnicki Kékszakállú című filmjét, a 2016-os Velencei Nemzetközi Filmfesztivál díjazott alkotását vetítették a Nagyszínházban, a rendezővel és a producerrel való kerekasztal-beszélgetés után. A filmet nemcsak, hogy Bartók operája ihlette, hanem annak részletei is hangzanak fel benne. A vetítés közben a Szent István téren a kibővített Hot Jazz Band zenekar játszott, az Erzsébet téren pedig bábszínház várta a legfiatalabbakat.

A szürreális Semmelweis Ignác Miskolcon operált

Kapcsolódó

A szürreális Semmelweis Ignác Miskolcon operált

„Oratorikus kórkép.” Kicsit ijesztően hangzik, ugye? Semmelweis Ignác nevének köszönhetően viszont megtelt a miskolci Nagyszínház nézőtere. Róla szólt ugyanis az az opera, amelyet születésének 200. évfordulója alkalmából állítottak színpadra a Bartók Pluszon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Egy legendás színészosztály titkai

Kit harapott meg Schell Judit? Ki mellett ült Anger Zsolt? És mire emlékszik mindebből Hajdú Steve? 12. osztálytársuk filmet forgatott az 1995-ben diplomázott színész osztályról.
Vizuál

A tévében is látható lesz Rófusz Ferenc legújabb animációja

Az Oscar-díjas alkotó negyven évig dédelgette filmtervét, amelyben Az utolsó vacsora című Leonardo-festmény elevenedik meg.
Zenés színház

Baráth Emőke, a jó hír vivője

A tehetséges és gyönyörű szoprán első nemzetközi sikerét egy nadrágszerepben aratta a Julius Caesar Sestójaként. Baráth Emőke a KULT50-ben megjelent portréja.
Vizuál

Bacon, Freud és a Londoni iskola festészete az MNG-ben

A Magyar Nemzeti Galériában 2018. október 9. és 2019. január 13. között látható tárlat a Londoni Iskola művészetének első hazai bemutatója.
Jazz/World

Élni tanítanak

Nagy titokba kaptunk beavatást október 7-én a Budapest Ritmo záróeseményén, a Roma Ritmo gálán: mindfulness másképp, avagy hogyan éljük meg a pillanatot a közös éneken és táncon keresztül.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház miskolc

Magyar zeneszerző a Bartók Plusz Operafesztivál döntősei között

A miskolci Bartók Plusz Operafesztivál A jövő kulcsa elnevezéssel operaíró verseny hirdetett, a beérkezett művek közül négyet juttatott tovább az előválogató zsűri.
Zenés színház kult50

Baráth Emőke, a jó hír vivője

A tehetséges és gyönyörű szoprán első nemzetközi sikerét egy nadrágszerepben aratta a Julius Caesar Sestójaként. Baráth Emőke a KULT50-ben megjelent portréja.
Zenés színház magazin

Balogh Ádám és Kocsis Krisztián beteg gyermekekért muzsikál

Október 21-én, a Zongoraáriák című koncerten ismét a súlyos betegséggel küzdő gyermekekért szól a zongora az Erkel Színházban.
Zenés színház sydney

Lóversenyt reklámoztak a Sydney-i Operaház „vitorláin”, kiakadtak az operaszeretők

A világ legnagyobb össznyereményű lóversenyét reklámozták a világhírű Sydney-i Operaház vitorlára emlékeztető falain kedden este, az ikonikus épület első kereskedelmi célú hasznosítása keretében.
Zenés színház virtuózok

Magyar állampolgárságot kapott Ninh Duc Hoang Long

Mától magyar állampolgár Ninh Đức Hoàng Long: a magyarul tökéletes kiejtéssel éneklő fiatal tenor ma letette az állampolgári esküt, miután Áder János köztársasági elnök már szeptemberben aláírta honosítási kérelmét.