Zenés színház

Hogy lesz három Bartók-műből trilógia?

Bartók Plusz – Fesztiválnapló, 3. nap
2018.06.11. 18:25
Ajánlom
Tegnap ismét előadták Miskolcon a nyitóest 3 Bartók című produkcióját, amely egyetlen lelki folyamatként foglalja össze a zeneszerző három színpadi művét.

Michał Znaniecki rendező azt nyilatkozta, nem törekszik a történet realisztikus elmondására: meghatni akar és fájdalmat okozni. Emellett még gyönyörködtetnie és elgondolkodtatnia is sikerült.

34686235_2258581424182028_2738453688887541760_o-183141.jpg

3Bartók a miskolci Operafesztiválon (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Igen tömény előadásról lévén szó kihasználtam a lehetőséget, hogy beszámolóm előtt kétszer is megnézzem a produkciót. Ráadásul olyan szerencsém volt, hogy míg pénteken a Nyári Színház hatalmas nézőterének egyik hátsó sorában, tegnap este egészen elöl foglaltam helyet. Így az átfogó folyamatok, színpadkép és párhuzamos történések mellett az apró részleteket is megfigyelhettem, s ezek alapján azt mondhatom: világszínvonalú előadás született Miskolcon. Persze mint minden bátor és újraértelmező rendezői koncepciónak – akár Znaniecki 2016-os Székely fonójának –, ennek is vannak megosztó elemei. Elsősorban valószínűleg az, hogy a rendező a Kékszakállúban kulmináló gondolati ív alá rendelte, s ezért némileg megváltoztatta A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin történetét. Első alkalommal magam is nehezen barátkoztam meg például azzal, hogy a táncjátékban nincs fabáb, vagy, hogy a „Királyfi” három szeretőt is elfogyaszt, mielőtt beleszeretne a virágáruslánnyá transzformált Királykisasszonyba. Vagy azzal, hogy a pantomim női főszereplője mély érzelmekkel kötődik a mandarinhoz, a három bandita pedig prostituáltakkal múlatja az időt. A három szerető visszatérő motívuma persze nem véletlen: egyike azon elemeknek, amelyek hidat képeznek a két balett és a Kékszakállú között.

34810783_2258581007515403_9093298436899340288_o-183141.jpg

3Bartók (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Znaniecki szerint Bartók korának gondolkodását meghatározta Freud és Jung pszichoanalitikus filozófiája – Lengyel Menyhért, a Mandarin történetének szerzője például maga is kezeltette magát Freuddal. A Kékszakállú ezért orvosként, Judit pedig a pácienseként volt jelen a teljes produkció alatt: a két balett a pszichoanalízis folyamatát tárta a közönség elé. Maga Judit volt A fából faragott királyfi Királykisasszonya és A csodálatos mandarin leánya is – persze táncosnők képében. Az operában aztán megfordult a kocka, és a szenvedései által éretté vált nő kezelte a herceget; egészen addig, míg bele nem őrült felfedezéseibe, és ezzel meg nem váltotta a férfit.

35050680_2258581354182035_7809950131406503936_n-165420.jpg

Kkszakállú és Judit (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Mindennek koherens, hihető és megrendítő színpadi megvalósításában nagy elismerés illeti a színészek – énekesek és táncosok – hiteles alakítását, illetve a két koreográfus, Elżbieta és Grzegorz Pańtak munkáját. Az alkotópáros egyszerű nyelvezetű, ugyanakkor rendkívül kifejező, igényes és dinamikus koreográfiákat készített, melyeket a Kielcei Táncszínház művészei kifogástalanul adtak elő. Eddigi legnagyobb balettélményeim közé emelték az előadást – ha nem a legnagyobbá. Juditot Szántó Andrea, Kékszakállút pedig Bakonyi Marcell alakította, s nemcsak az operában, hanem némajátékukkal a balettek alatt is. Szántó Andreát utoljára a Müpa két évvel ezelőtti, Káel Csaba rendezte produkciójában hallottam Juditként. Bár most sokkal jobban tetszett az éneklése, benyomásom mégis hasonló: igaz, hogy hangja megfelelően érvényesült a zenekar dús hangzása mellett, ezt azonban sokszor csak a levegő természetellenes nyomásával sikerült elérnie, főleg a mély regiszterekben. Bakonyi Marcell Kékszakállújában leginkább az tetszett, hogy bár hangja öblös, mégis van egy olyan világos árnyalata, mely a szokásosnál – vagy legalábbis az általam eddig hallott énekesekénél – érthetőbbé, kifejezőbbé tette előadását. A Miskolci Szimfonikus Zenekar egy-két fúvósbakit leszámítva kiválóan, gyönyörű hangzással muzsikált, Cser Ádám pedig érzékenyen, a tánckoreográfiákra figyelve irányította őket, és tökéletes tempókat vett. Kár, hogy az előadás végén egy technikai hiba teljesen kizökkentette a közönséget az élményből: néhány percre elszállt a világítás, és a három régi asszony csak egy hagyományos lámpa fényében jött elő a hetedik ajtó mögül.

Bár az idei Bartók Plusz programját, de legalábbis az elmúlt napokat számomra erősen meghatározta a 3 Bartók élménye, a fesztivál továbbra is a megszokott gazdag programkínálattal pörög. Tegnap délután például Gastón Solnicki Kékszakállú című filmjét, a 2016-os Velencei Nemzetközi Filmfesztivál díjazott alkotását vetítették a Nagyszínházban, a rendezővel és a producerrel való kerekasztal-beszélgetés után. A filmet nemcsak, hogy Bartók operája ihlette, hanem annak részletei is hangzanak fel benne. A vetítés közben a Szent István téren a kibővített Hot Jazz Band zenekar játszott, az Erzsébet téren pedig bábszínház várta a legfiatalabbakat.

A szürreális Semmelweis Ignác Miskolcon operált

Kapcsolódó

A szürreális Semmelweis Ignác Miskolcon operált

„Oratorikus kórkép.” Kicsit ijesztően hangzik, ugye? Semmelweis Ignác nevének köszönhetően viszont megtelt a miskolci Nagyszínház nézőtere. Róla szólt ugyanis az az opera, amelyet születésének 200. évfordulója alkalmából állítottak színpadra a Bartók Pluszon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Decemberig nem lesz opera az Operában, de azért vannak jó híreink is

Szeptemberben Billy Elliotot játszanak az Erkel Színházban, a társulat vidéken, Székelyföldön, New Yorkban turnézik. Kihirdették a 2019/20-as évadot. Alighanem az Erkel Színház is be fog zárni két évre. Mutatunk néhány fotót az Eiffel Műhelyház és az Ybl-palota felújításáról is.
Zenés színház videó

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Zenés színház

Ritka hangfelvétel került elő Birgit Nilsson svéd operaénekesnőtől

Egyedülálló hangfelvétel került elő a legendás svéd szoprán, Birgit Nilsson (1918-2005) korai szakaszából, a hatperces operarészletet CD-n adják ki az énekesnő születésének 100. évfordulója alkalmából.
Zenés színház nyílt levél

Kesselyák Gergely megszólalt RockGiovanni-ügyben, és megvédte Szüts Aport

A múlt héten Kovács János és Szüts Apor nyílt leveleket váltott, most a Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója is tollat ragadott: „Mi történt most a RockGiovanni körül? Egy provokatív cím végre átütötte az érdektelenség és felületesség ingerküszöbét.”
Zenés színház vélemény

Miért ijednek meg a rockosított Don Giovannitól az operarajongók?

Kovács János karmester nyílt levelet fogalmazott meg Szüts Apor RockGiovanni című Mozart-átirata ellen, a kérdés felzaklatta az operarajongó facebookozókat, és rámutatott néhány fontos dologra.