Zenés színház

Hogyan adhat Mongólia ennyi csodálatos operaénekest a világnak?

2018.03.09. 09:37
Ajánlom
A nyári Cardiff Énekversenyt tavaly egy mongol férfi nyerte, nem is akármilyen hanggal. Két másik honfitársa is lenyűgözte a világot operaénekesként. A Guardian újságírója utánaeredt, miért olyan fantasztikus énekesek a mongolok.

Ariunbaatar Ganbaatar jurtában nőtt fel, kancatejen erősödött meg, és olyan gyönyörű baritonhangot csillogtatott meg tavaly nyáron Cardiffban, hogy azonnal megdobták a fődíjjal. „Nagyon ritkán találni meg a jelenlét erősségét és a könnyed hangképzést egyetlen emberben” – mondta róla menta, Mary King, aki egyébként könnyezett a döntőben Ganbaatar előadásától.

Az énekes élete eléggé távoli világnak tűnik számunkra, európaiak számára, akik az opera születésének bölcsőjében élünk. Gyerekként hatvan mérföldet utazott naponta az iskolába, és az úton állandóan énekelt, majd hiába vették fel Ulánbátorban az egyetemre, nem tudta fedezni anyagi szükségleteit, és kihullott. Először taxizni kezdett, majd rendőrnek állt, és a fizetésből újra énekelni kezdett tanulni. Hamarosan felfigyeltek rá az orosz operaházak. Onnan pedig csak egy ugrás volt a cardiffi énekverseny.

Mongólia egy kis ország Oroszország és Kína között, az elmúlt években viszont Ariunbaatar Ganbaataron kívül két másik énekes is érkezett innen: Amartuvshin Enkhbat és Batjargal Bayarsaikhan, az előbbi a más említett versenyben a döntőig jutott 2015-ben, az utóbbi pedig emlékezetes szereplést nyújtott tavaly.

A Guardian riportere leírja, hogy miután Mongólia független lett Kínától 1921-ben, a frissen alakult Szovjetunió egyik szatellitállama lett, és a tradicionális énekesek Oroszországba és Lengyelországba mentek operát tanulni. 1963-ban megnyílt az állami operaház, az első estén Csajkovszkij Anyeginjét játszották. Azóta elkészült már a mongol nemzeti opera, és a színház több mint száz előadást tart évente. „Egy kis nemzetnek a kultúrán keresztül kell megmutatnia magát ahhoz, hogy észrevegyék a világban” – mondja Tuya Shagdar antropológus.

Évszázados hagyományoknak köszönhető, hogy a mongolok kiváló énekesek. „Ahogy az opera, úgy a torokéneklés is évtizedes különleges gyakorlást igényel” – írja a riport. A torokéneklést közelről hallgatni természetfeletti élmény, az alábbi felvételen Batzorig Vaanchig például számos színét mutatja meg ennek a technikának. – „A hangja olyan, mint a szél, majd a hó, és a sólyom szárnyai, ahogy a levegőt szelik.”

A Guardian riportere Ulánbátortól 1000 kilométerre utazva eljutott azokhoz a természeti népekhez, akik a mai napig jurtákban laknak az Altáj lábainál. Az embereknek itt a mindennapjaikhoz tartozik az éneklés, nem csak a hagyományos dallamokat, hanem a nyugati popdalokat is előadják. „Mi is mutatná jobban egy tradicionális kultúra egészségét, mint amikor hatéves gyerekek éneklik a Born To Be Wild-ot felhangokkal harmonizálva?”

Az éneklés gyökere a természet, ami körülveszi ezeket a népeket – vonja le a tanulságot a riporter. Khatuchuluun Buyandelger, egy helyi zenetudós szerint a mongoloknak azért megy ilyen jól az opera, mert közel élnek a természethez, a tiszta vízhez, tiszta levegőt szívnak, és erősebbek, mint a fejlett világ lakói. A történelmi narratíváról nem is beszélve. A mongolok nem felejtették el Dzsingisz kánt. „Megvan bennünk az erő, nem csak arra, hogy meghódítsuk a világot, hanem hogy meg is énekeljük azt.”

A mongol sztyeppe

A mongol sztyeppe (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Ariunbaatar Ganbaatar operaénekes sztár lett hazájában, és esze ágában sincs elmenni otthonról. A családja még mindig nomád életmódot folytat a sztyeppén, lóháton utazik és jurtában vet esténként ágyat. „Hogy itt vagyok velük, engem ez inspirál” – mondja. – „Akárhol is vagyok, erre a tájra gondolok, ha éneklek.” (Guardian)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.
Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.
Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.