Zenés színház

Hogyan adhat Mongólia ennyi csodálatos operaénekest a világnak?

2018.03.09. 09:37
Ajánlom
A nyári Cardiff Énekversenyt tavaly egy mongol férfi nyerte, nem is akármilyen hanggal. Két másik honfitársa is lenyűgözte a világot operaénekesként. A Guardian újságírója utánaeredt, miért olyan fantasztikus énekesek a mongolok.

Ariunbaatar Ganbaatar jurtában nőtt fel, kancatejen erősödött meg, és olyan gyönyörű baritonhangot csillogtatott meg tavaly nyáron Cardiffban, hogy azonnal megdobták a fődíjjal. „Nagyon ritkán találni meg a jelenlét erősségét és a könnyed hangképzést egyetlen emberben” – mondta róla menta, Mary King, aki egyébként könnyezett a döntőben Ganbaatar előadásától.

Az énekes élete eléggé távoli világnak tűnik számunkra, európaiak számára, akik az opera születésének bölcsőjében élünk. Gyerekként hatvan mérföldet utazott naponta az iskolába, és az úton állandóan énekelt, majd hiába vették fel Ulánbátorban az egyetemre, nem tudta fedezni anyagi szükségleteit, és kihullott. Először taxizni kezdett, majd rendőrnek állt, és a fizetésből újra énekelni kezdett tanulni. Hamarosan felfigyeltek rá az orosz operaházak. Onnan pedig csak egy ugrás volt a cardiffi énekverseny.

Mongólia egy kis ország Oroszország és Kína között, az elmúlt években viszont Ariunbaatar Ganbaataron kívül két másik énekes is érkezett innen: Amartuvshin Enkhbat és Batjargal Bayarsaikhan, az előbbi a más említett versenyben a döntőig jutott 2015-ben, az utóbbi pedig emlékezetes szereplést nyújtott tavaly.

A Guardian riportere leírja, hogy miután Mongólia független lett Kínától 1921-ben, a frissen alakult Szovjetunió egyik szatellitállama lett, és a tradicionális énekesek Oroszországba és Lengyelországba mentek operát tanulni. 1963-ban megnyílt az állami operaház, az első estén Csajkovszkij Anyeginjét játszották. Azóta elkészült már a mongol nemzeti opera, és a színház több mint száz előadást tart évente. „Egy kis nemzetnek a kultúrán keresztül kell megmutatnia magát ahhoz, hogy észrevegyék a világban” – mondja Tuya Shagdar antropológus.

Évszázados hagyományoknak köszönhető, hogy a mongolok kiváló énekesek. „Ahogy az opera, úgy a torokéneklés is évtizedes különleges gyakorlást igényel” – írja a riport. A torokéneklést közelről hallgatni természetfeletti élmény, az alábbi felvételen Batzorig Vaanchig például számos színét mutatja meg ennek a technikának. – „A hangja olyan, mint a szél, majd a hó, és a sólyom szárnyai, ahogy a levegőt szelik.”

A Guardian riportere Ulánbátortól 1000 kilométerre utazva eljutott azokhoz a természeti népekhez, akik a mai napig jurtákban laknak az Altáj lábainál. Az embereknek itt a mindennapjaikhoz tartozik az éneklés, nem csak a hagyományos dallamokat, hanem a nyugati popdalokat is előadják. „Mi is mutatná jobban egy tradicionális kultúra egészségét, mint amikor hatéves gyerekek éneklik a Born To Be Wild-ot felhangokkal harmonizálva?”

Az éneklés gyökere a természet, ami körülveszi ezeket a népeket – vonja le a tanulságot a riporter. Khatuchuluun Buyandelger, egy helyi zenetudós szerint a mongoloknak azért megy ilyen jól az opera, mert közel élnek a természethez, a tiszta vízhez, tiszta levegőt szívnak, és erősebbek, mint a fejlett világ lakói. A történelmi narratíváról nem is beszélve. A mongolok nem felejtették el Dzsingisz kánt. „Megvan bennünk az erő, nem csak arra, hogy meghódítsuk a világot, hanem hogy meg is énekeljük azt.”

A mongol sztyeppe

A mongol sztyeppe (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Ariunbaatar Ganbaatar operaénekes sztár lett hazájában, és esze ágában sincs elmenni otthonról. A családja még mindig nomád életmódot folytat a sztyeppén, lóháton utazik és jurtában vet esténként ágyat. „Hogy itt vagyok velük, engem ez inspirál” – mondja. – „Akárhol is vagyok, erre a tájra gondolok, ha éneklek.” (Guardian)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.
Zenés színház kritika

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.