Zenés színház

Hogyan használta az „ördög hangközét” Bernstein a West Side Storyban?

2019.03.10. 18:35
Ajánlom
A West Side Story egy shakespeare-i szerelmi történet, amelynek tragikumát Leonard Bernstein egy egészen egyszerű zenei eszközzel fejezte ki: az ördög hangközével.

„A műalkotás nem válaszokat kínál, hanem kérdéseket ébreszt; jelentésének lényege az egymásnak ellentmondó válaszok közötti feszültség” – írja Bernstein The Infinite Variety of Music c. könyvében, és ez a kijelentés cikkünk címéhez tartozó mottó is lehet. A West Side Story látszólagos könnyedsége ellenére komoly kérdéseket feszeget: az erőszak, az intolerancia és a szerelem természetét.

Bernstein West Side Storyja örök kedvencünk, egy musical, amely Rómeó és Júlia történetét ültette át New Yorkba, egy utcai bandaháború kellős közepébe. A zenéje fülbemászó, izgalmas, hamisítatlan bernsteini életerő sugárzik belőle. De a musical cselekményének vannak megválaszolatlan kérdései: vajon kibékül-e valaha a két rivális gang? Maria, aki nem tudja megölni magát – Shakespeare fiatal hősnőjével ellentétben – megvigasztalódhat-e? Ért-e valamit Tony halála?

Bernstein a kínzó kérdéseket a tritónusz használatával nyomatékosítja. Hogy mi a tritónusz, arról már korábban írtunk; röviden: egy szűkített kvint vagy bővített kvart, amelyet kifejezhetünk egy kisterc kétszeres távolságával is. Kellemetlen hangzása miatt kapta az „ördög hangköze” elnevezést. A West Side Storyban számos helyen előfordul: elsőként a Prológban bukkan fel, és baljós, bizonytalan atmoszférát teremt, ahol az erőszak bármikor kitörhet.

kotta_1-141007.jpg

Prologue

A prológot követően találkozunk Tonyval, aki elénekli a „Something’s Coming” című dalt, mi, nézők persze már tudjuk, mi következik: a szerelmes szál. A melódia mégsem felhőtlen, ott van benne az előbbihez hasonló atmoszféra, és persze a szűkített kvint (igaz, gyorsan fellép egy félhangot):

kotta_2-140947.jpg

Something's Coming (Fotó/Forrás: Fidelio)

Demi más oldhatná fel a disszonáns, kellemetlen hangzású tritónuszt a kvint irányába, mint a szerelem, egész pontosan Maria neve. Íme, a „Maria” c. dalban végre megtörténik a kisszekund lépés. Mégis, a szerelmes dalban ott van a tritónusz: Tony egészen biztos benne, hogy Mariával boldog lehet, a közönség viszont kételkedik.

kotta_3-140947.jpg

Maria (Fotó/Forrás: Fidelio)

A „Tonight” című gyönyörű, édes dalban, a musical talán legismertebb számában a tritónusznak nyoma sincs, tiszta kvartok és kvintek hirdetik, hogy minden rendben, a pár boldogsága pillanatnyilag teljes. A szerelem vak, s ezúttal a kotta is csupa idillről árulkodik.

Nem sokáig. A következő jelenetben megjelenik a Rakéták bandája, akiknek a vezére csigavérre inti a többieket a Cápákkal való találkozó előtt, és a tritónusz hangközével nyitja a következő sort: „Boy, boy, crazy boy…”

kotta_4-140941.jpg

Cool (Fotó/Forrás: Fidelio)

Bernstein zsenijét dicséri, hogy a következő jelenetben, amikor a Tony és Maria eléneklik a „One Hand, One Heart” című dalt, Gesz-dúrban kezd a zene, majd C-dúrba modulál. (Gesz-dúr és C-dúr egymás mellett, honnan is ismerős ez? Ebből a két hármashangzatból áll a Petruska híres akkordja – erről is írtunk.) A két hangnem szerepeltetése azt sugallja, hogy a szerelmesek egészen más valóságban élnek, és a zene nyelvén a két valóság a tritónusz távolságára van egymástól.

Még két példa még a tritónuszra a musicalben: Az „Officer Krupke” kezdetű dal nyitóhangját („Geeeee…”) szokatlanul sokáig tartja az énekes, és épp szűkített kvint távolságra van az alaphangtól. Halljuk Mariától az „A Boy Like That/I Have a Love”-ban („To him a-lone”) – mintha a főhősnő épp a Tonyhoz való hűségéről énekelve sejtené meg, hogy történet nem lesz happy end.

kotta_5-140945.jpg

Finale (Fotó/Forrás: Fidelio)

A Broadway-musicalek többségétől eltérően a West Side Story zenéje nem egy elsöprő erejű, sodró zárószámmal ér véget, hanem suttogó, a szerelmi motívumot, és a „Somewhere”-motívumot visszhangzó, lírai fináléval. A zene C-dúrba modulál, de a basszus szólamban három Fisz hangot hallunk (a C és a Fisz bővített kvart távolságra vannak).

Külön érdekesség, hogy a harmadik Fisz hangot, amely a fenti kottában zárójelben van, csak később írta a kottához, ezzel nyomatékosítva, hogy miként gondolkodik a West Side Story konfliktusairól. Bernstein az utolsó hangokban azt jelzi, hogy nincsen megoldás.

Kapcsolódó

"Nem tudom elképzelni az életet zene nélkül"

1990. október 14-én hunyt el Leonard Bernstein amerikai zeneszerző és karmester. Egyik leghíresebb műve a West side story című musical, amelyből azonos címmel 10 Oscar-díjat nyert film is készült. A zenei művelődést szolgáló tévésorozatát több országban is nagy sikerrel közvetítették. Emlékét zongorajátékával idézzük fel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kicsoda Hildur Guðnadóttir, a Joker zeneszerzője?

Egy nő a férfidominálta zeneszerzőszakmában, aki a Chernobyl után a Joker eredeti filmzenéjével új színt hoz a film világába.
Vizuál

A kikiáltási ár kétszereséért kelt el Czóbel Béla remekműve

Czóbel Béla Kertben című remekműve érte el a legmagasabb leütési árat, de jól szerepelt Hantai Simon és Vörös Géza egy-egy alkotása is a Kieselbach Galéria péntek esti árverésén a Budapest Marriott Hotelben.
Színház

Hitte volna? Rudolf Péter 60 éves!

Hobbija a sakk, a horgászat és a foci, szerepálmai nincsenek. Ma ünnepli 60. születésnapját Rudolf Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, kiváló művész, a legsokoldalúbb magyar színészek egyike. PORTRÉ
Klasszikus

Balázs János a Steinway nagykövete lett

A zongoraművész október 14-én, Hamburgban vehette át a Young Steinway Artist nemzetközi elismerést.
Vizuál

Jeremy Irons a Pradóban bolyong

A művészet templomai sorozat októberi premierfilmjében a fennállásának 200. évfordulóját ünneplő Prado Múzeum hív különleges utazásra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

Gyerekek adják elő az István, a királyt

Elindult az „István, a király iskolába megy” program. A legendás rockopera emblematikus főszereplői – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Feke Pál, Vadkerti Imre – kisfilmben biztatnak jelentkezésre.
Zenés színház interjú

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Zenés színház ajánló

A János vitéz az Operettszínházban – negyven év után

Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz novemberben tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a munka, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.
Zenés színház hír

José Carreras lesz a miskolci operafesztivál díszvendége

José Carreras hangversenyével nyílik 2020-ban a 20. Bartók Plusz Operafesztivál Miskolcon, a rendhagyó koncert helyszíne a város jégcsarnoka lesz.
Zenés színház interjú

Egy pálya emlékezete – Ferruccio Furlanetto az Erkel Színházban

A világhírű basszus, Ferruccio Furlanetto tavasszal ünnepelte hetvenedik születésnapját. Szó sincs azonban lezárásról, helyette a jövőbe tekint, és eközben az Erkel Színházban felidézi pályája fő állomásait.