Zenés színház

Hogyan használta az „ördög hangközét” Bernstein a West Side Storyban?

2019.03.10. 18:35
Ajánlom
A West Side Story egy shakespeare-i szerelmi történet, amelynek tragikumát Leonard Bernstein egy egészen egyszerű zenei eszközzel fejezte ki: az ördög hangközével.

„A műalkotás nem válaszokat kínál, hanem kérdéseket ébreszt; jelentésének lényege az egymásnak ellentmondó válaszok közötti feszültség” – írja Bernstein The Infinite Variety of Music c. könyvében, és ez a kijelentés cikkünk címéhez tartozó mottó is lehet. A West Side Story látszólagos könnyedsége ellenére komoly kérdéseket feszeget: az erőszak, az intolerancia és a szerelem természetét.

Bernstein West Side Storyja örök kedvencünk, egy musical, amely Rómeó és Júlia történetét ültette át New Yorkba, egy utcai bandaháború kellős közepébe. A zenéje fülbemászó, izgalmas, hamisítatlan bernsteini életerő sugárzik belőle. De a musical cselekményének vannak megválaszolatlan kérdései: vajon kibékül-e valaha a két rivális gang? Maria, aki nem tudja megölni magát – Shakespeare fiatal hősnőjével ellentétben – megvigasztalódhat-e? Ért-e valamit Tony halála?

Bernstein a kínzó kérdéseket a tritónusz használatával nyomatékosítja. Hogy mi a tritónusz, arról már korábban írtunk; röviden: egy szűkített kvint vagy bővített kvart, amelyet kifejezhetünk egy kisterc kétszeres távolságával is. Kellemetlen hangzása miatt kapta az „ördög hangköze” elnevezést. A West Side Storyban számos helyen előfordul: elsőként a Prológban bukkan fel, és baljós, bizonytalan atmoszférát teremt, ahol az erőszak bármikor kitörhet.

kotta_1-141007.jpg

Prologue

A prológot követően találkozunk Tonyval, aki elénekli a „Something’s Coming” című dalt, mi, nézők persze már tudjuk, mi következik: a szerelmes szál. A melódia mégsem felhőtlen, ott van benne az előbbihez hasonló atmoszféra, és persze a szűkített kvint (igaz, gyorsan fellép egy félhangot):

kotta_2-140947.jpg

Something's Coming (Fotó/Forrás: Fidelio)

Demi más oldhatná fel a disszonáns, kellemetlen hangzású tritónuszt a kvint irányába, mint a szerelem, egész pontosan Maria neve. Íme, a „Maria” c. dalban végre megtörténik a kisszekund lépés. Mégis, a szerelmes dalban ott van a tritónusz: Tony egészen biztos benne, hogy Mariával boldog lehet, a közönség viszont kételkedik.

kotta_3-140947.jpg

Maria (Fotó/Forrás: Fidelio)

A „Tonight” című gyönyörű, édes dalban, a musical talán legismertebb számában a tritónusznak nyoma sincs, tiszta kvartok és kvintek hirdetik, hogy minden rendben, a pár boldogsága pillanatnyilag teljes. A szerelem vak, s ezúttal a kotta is csupa idillről árulkodik.

Nem sokáig. A következő jelenetben megjelenik a Rakéták bandája, akiknek a vezére csigavérre inti a többieket a Cápákkal való találkozó előtt, és a tritónusz hangközével nyitja a következő sort: „Boy, boy, crazy boy…”

kotta_4-140941.jpg

Cool (Fotó/Forrás: Fidelio)

Bernstein zsenijét dicséri, hogy a következő jelenetben, amikor a Tony és Maria eléneklik a „One Hand, One Heart” című dalt, Gesz-dúrban kezd a zene, majd C-dúrba modulál. (Gesz-dúr és C-dúr egymás mellett, honnan is ismerős ez? Ebből a két hármashangzatból áll a Petruska híres akkordja – erről is írtunk.) A két hangnem szerepeltetése azt sugallja, hogy a szerelmesek egészen más valóságban élnek, és a zene nyelvén a két valóság a tritónusz távolságára van egymástól.

Még két példa még a tritónuszra a musicalben: Az „Officer Krupke” kezdetű dal nyitóhangját („Geeeee…”) szokatlanul sokáig tartja az énekes, és épp szűkített kvint távolságra van az alaphangtól. Halljuk Mariától az „A Boy Like That/I Have a Love”-ban („To him a-lone”) – mintha a főhősnő épp a Tonyhoz való hűségéről énekelve sejtené meg, hogy történet nem lesz happy end.

kotta_5-140945.jpg

Finale (Fotó/Forrás: Fidelio)

A Broadway-musicalek többségétől eltérően a West Side Story zenéje nem egy elsöprő erejű, sodró zárószámmal ér véget, hanem suttogó, a szerelmi motívumot, és a „Somewhere”-motívumot visszhangzó, lírai fináléval. A zene C-dúrba modulál, de a basszus szólamban három Fisz hangot hallunk (a C és a Fisz bővített kvart távolságra vannak).

Külön érdekesség, hogy a harmadik Fisz hangot, amely a fenti kottában zárójelben van, csak később írta a kottához, ezzel nyomatékosítva, hogy miként gondolkodik a West Side Story konfliktusairól. Bernstein az utolsó hangokban azt jelzi, hogy nincsen megoldás.

Kapcsolódó

"Nem tudom elképzelni az életet zene nélkül"

1990. október 14-én hunyt el Leonard Bernstein amerikai zeneszerző és karmester. Egyik leghíresebb műve a West side story című musical, amelyből azonos címmel 10 Oscar-díjat nyert film is készült. A zenei művelődést szolgáló tévésorozatát több országban is nagy sikerrel közvetítették. Emlékét zongorajátékával idézzük fel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Tánc

Abbahagyja a balettet, és búcsúzik a színpadtól Leblanc Gergely

A 31 éves balettművész az Operaház videójában beszélt arról, hogy elbúcsúzik a színpadtól, és a továbbiakban a háttérben fogja segíteni a Magyar Nemzeti Balett munkáját.
Klasszikus

Balázs Jánost, Harcsa Veronikát és Fischer Ivánt is elismerték az első alkalommal átadott Bartók Rádió Zenei Díjjal

A Bartók Rádió a tavalyi év kiemelkedő zenei teljesítményeinek elismeréseképpen először adta át díjait. A nagyszabású díjkiosztót a Bartók Rádió és a Duna május 25-én, az M5 kulturális csatorna május 26-án tűzi műsorra.
Klasszikus

Faültetéssel ünnepelte pályafutásának ötvenedik évfordulóját Kobayashi Ken-Ichiro

Egy japán cseresznyefát ültetett el a MÁV Szimfonikus Zenekar székházának kertjében nemzetközi karrierje ötvenedik évfordulója alkalmából a világhírű karmester, Kobayashi Ken-Ichiro.
Vizuál

Miért kellett saját példaképe elől az asztal alá rejtőznie Lars von Triernek?

Soha ne találkozz a hőseiddel, tartja a régi mondás. Úgy látszik, van, aki komolyan is gondolja ezt: a dán filmművészet egyik legnagyobb alakja ugyanis szó szerint elbújt, hogy elkerülje a találkozást – az amerikai filmművészet szintén egyik legnagyobb alakjával.
Jazz/World

Ha uralod a csöndet, a tiéd lehet – beszélgetés João Camarero brazil gitárművésszel

João Camarero rendkívül kellemes beszélgetőpartner és hihetetlenül kifinomult játékú előadóművész, akiből a világ legtermészetesebb módján árad a zene. A brazil gitárművésszel a budapesti fellépését megelőző napon beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Operaház Verdi városában – a pármai Teatro Regio

Bár Giuseppe Verdi nem itt, hanem egy közeli kistelepülésen látta meg a napvilágot, Párma és az egész környék magáénak érzi a zeneszerzőt. Sorozatunkban ezúttal a pármai Teatro Regióba kalauzoljuk az olvasókat.
Zenés színház interjú

Csak semmi komolyság! – interjú Janklovics Péterrel

„Mindennek meg lehet fogni a humoros oldalát” – vallja Janklovics Péter humorista, aki érzékenyítő előadásaiban a klasszikus zene és az opera műfaját igyekszik közelebb hozni a hallgatósághoz provokatívan, ám mindig kellő tisztelettel.
Zenés színház ajánló

Szabadakarat: innovatív koncertszínház sztárokkal a Margitszigeti Színházban

A reformkor első „celeb párjának” szerelmét mutatja be a térben és időben is szabadon mozgó, koncerthangulatú történetet, a szabadakarat >>>> című előadás. Az októberi ősbemutató után, május 28-án szabadtéren is debütál a koncertszínház a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Zenés színház hír

Harminckét országból csaknem kétszázan jelentkeztek az idei Marton Éva Nemzetközi Énekversenyre

A Zeneakadémia 70 ezer euró összdíjazású megmérettetésére 106 női és 90 férfi énekese adott be érvényes pályázatot a világ minden tájáról.
Zenés színház interjú

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.