Zenés színház

Hogyan használta az „ördög hangközét” Bernstein a West Side Storyban?

2019.03.10. 18:35
Ajánlom
A West Side Story egy shakespeare-i szerelmi történet, amelynek tragikumát Leonard Bernstein egy egészen egyszerű zenei eszközzel fejezte ki: az ördög hangközével.

„A műalkotás nem válaszokat kínál, hanem kérdéseket ébreszt; jelentésének lényege az egymásnak ellentmondó válaszok közötti feszültség” – írja Bernstein The Infinite Variety of Music c. könyvében, és ez a kijelentés cikkünk címéhez tartozó mottó is lehet. A West Side Story látszólagos könnyedsége ellenére komoly kérdéseket feszeget: az erőszak, az intolerancia és a szerelem természetét.

Bernstein West Side Storyja örök kedvencünk, egy musical, amely Rómeó és Júlia történetét ültette át New Yorkba, egy utcai bandaháború kellős közepébe. A zenéje fülbemászó, izgalmas, hamisítatlan bernsteini életerő sugárzik belőle. De a musical cselekményének vannak megválaszolatlan kérdései: vajon kibékül-e valaha a két rivális gang? Maria, aki nem tudja megölni magát – Shakespeare fiatal hősnőjével ellentétben – megvigasztalódhat-e? Ért-e valamit Tony halála?

Bernstein a kínzó kérdéseket a tritónusz használatával nyomatékosítja. Hogy mi a tritónusz, arról már korábban írtunk; röviden: egy szűkített kvint vagy bővített kvart, amelyet kifejezhetünk egy kisterc kétszeres távolságával is. Kellemetlen hangzása miatt kapta az „ördög hangköze” elnevezést. A West Side Storyban számos helyen előfordul: elsőként a Prológban bukkan fel, és baljós, bizonytalan atmoszférát teremt, ahol az erőszak bármikor kitörhet.

kotta_1-141007.jpg

Prologue

A prológot követően találkozunk Tonyval, aki elénekli a „Something’s Coming” című dalt, mi, nézők persze már tudjuk, mi következik: a szerelmes szál. A melódia mégsem felhőtlen, ott van benne az előbbihez hasonló atmoszféra, és persze a szűkített kvint (igaz, gyorsan fellép egy félhangot):

kotta_2-140947.jpg

Something's Coming (Fotó/Forrás: Fidelio)

Demi más oldhatná fel a disszonáns, kellemetlen hangzású tritónuszt a kvint irányába, mint a szerelem, egész pontosan Maria neve. Íme, a „Maria” c. dalban végre megtörténik a kisszekund lépés. Mégis, a szerelmes dalban ott van a tritónusz: Tony egészen biztos benne, hogy Mariával boldog lehet, a közönség viszont kételkedik.

kotta_3-140947.jpg

Maria (Fotó/Forrás: Fidelio)

A „Tonight” című gyönyörű, édes dalban, a musical talán legismertebb számában a tritónusznak nyoma sincs, tiszta kvartok és kvintek hirdetik, hogy minden rendben, a pár boldogsága pillanatnyilag teljes. A szerelem vak, s ezúttal a kotta is csupa idillről árulkodik.

Nem sokáig. A következő jelenetben megjelenik a Rakéták bandája, akiknek a vezére csigavérre inti a többieket a Cápákkal való találkozó előtt, és a tritónusz hangközével nyitja a következő sort: „Boy, boy, crazy boy…”

kotta_4-140941.jpg

Cool (Fotó/Forrás: Fidelio)

Bernstein zsenijét dicséri, hogy a következő jelenetben, amikor a Tony és Maria eléneklik a „One Hand, One Heart” című dalt, Gesz-dúrban kezd a zene, majd C-dúrba modulál. (Gesz-dúr és C-dúr egymás mellett, honnan is ismerős ez? Ebből a két hármashangzatból áll a Petruska híres akkordja – erről is írtunk.) A két hangnem szerepeltetése azt sugallja, hogy a szerelmesek egészen más valóságban élnek, és a zene nyelvén a két valóság a tritónusz távolságára van egymástól.

Még két példa még a tritónuszra a musicalben: Az „Officer Krupke” kezdetű dal nyitóhangját („Geeeee…”) szokatlanul sokáig tartja az énekes, és épp szűkített kvint távolságra van az alaphangtól. Halljuk Mariától az „A Boy Like That/I Have a Love”-ban („To him a-lone”) – mintha a főhősnő épp a Tonyhoz való hűségéről énekelve sejtené meg, hogy történet nem lesz happy end.

kotta_5-140945.jpg

Finale (Fotó/Forrás: Fidelio)

A Broadway-musicalek többségétől eltérően a West Side Story zenéje nem egy elsöprő erejű, sodró zárószámmal ér véget, hanem suttogó, a szerelmi motívumot, és a „Somewhere”-motívumot visszhangzó, lírai fináléval. A zene C-dúrba modulál, de a basszus szólamban három Fisz hangot hallunk (a C és a Fisz bővített kvart távolságra vannak).

Külön érdekesség, hogy a harmadik Fisz hangot, amely a fenti kottában zárójelben van, csak később írta a kottához, ezzel nyomatékosítva, hogy miként gondolkodik a West Side Story konfliktusairól. Bernstein az utolsó hangokban azt jelzi, hogy nincsen megoldás.

Kapcsolódó

"Nem tudom elképzelni az életet zene nélkül"

1990. október 14-én hunyt el Leonard Bernstein amerikai zeneszerző és karmester. Egyik leghíresebb műve a West side story című musical, amelyből azonos címmel 10 Oscar-díjat nyert film is készült. A zenei művelődést szolgáló tévésorozatát több országban is nagy sikerrel közvetítették. Emlékét zongorajátékával idézzük fel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!
Klasszikus

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Szeretem az életem úgy, ahogy van”

Mozgalmasan kezdődik az évad Jónás Andrea számára. Próbál a Furcsa pár női változatásban és mindemellett önálló esttel készül. Október 3-án várja a közönséget Élek! címmel a Gaál Erzsébet Stúdióban.
Zenés színház hír

Tapssal tüntettek a nem biztonságos körülmények ellen a madridi operaházban

A Teatro Real közönsége úgy vélte, túl közel ültették őket egymáshoz, tapssal jelezték elégedetlenségüket. Addig-addig, hogy az előadást el sem lehetett kezdeni.
Zenés színház ajánló

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Vállaltan szubjektív beszámoló a „Színház” tollából. Sokszor leírtuk mi magunk is, ahogy mesélik is rólunk: nem csupán egy színház vagyunk, hanem A JASZ-Család. Nem túlzó a jelző, hisz szeretjük egymást, de néha őrületbe kergetjük a másikat.
Zenés színház ajánló

Szerelem, féltékenység és rengeteg humor - látványos revü-operettel indul az évad a Miskolci Nemzeti Színházban

A Bál a Savoyban Ábrahám Pál egyik legnépszerűbb, napjainkban is Európa szerte játszott operettje. A bohózati fordulatokban bővelkedő mulatságos féltékenységi történet helyszínét Szőcs Artur rendezése Nizzából Londonba teszi át. A mediterrán – olasz és spanyol – motívumokból építkező zenei anyagban számos népszerű sláger is felcsendül.
Zenés színház hír

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.