Zenés színház

Hollywoodoo

2013.11.19. 07:08
Ajánlom
Egyfelvonásos operát rendezni nem lehet népünnepély. Egyfelvonásos, kétszereplős operát színre vinni megterhelő szellemi-fizikai munkát jelenthet. Egyfelvonásos, kétszereplős, ezerszer értelmezett operát újragondolni maga lehet a csakrakínzás, amelyhez képest egy kortárs, több énekest is mozgató dalmű az üdvözülést kínálja. Mario és a varázsló-, illetve Kékszakállú-premiert tartottak az Erkel Színházban. KRITIKA

Az újonnan megnyitott, gusztusosan átdekorált, egyebek mellett új portállal is ellátott Népopera első bemutatóját két egyfelvonásos adta -  visszafogott érdeklődés mellett. A november 14-i előadás jó, ha fél ház előtt ment le, amit betudhatunk az indulásból fakadó relatív ismeretlenségnek és információhiánynak, de akár annak is, hogy a rendezés bizonyos külsőségeit és absztrakt gondolatiságát tekintve is viszonylag messze áll a népoperai hagyományoktól, s inkább visszakívánkozik a német rendezői színház erényeit és eszközeit csúcsra járató Kovalik-éra valamely időszakába. Ha ez utóbbi okozta is, hogy a büfében már három perc sorban állást követően szabadon lehetett válogatni az UV-színű mignonok és bécsi perecek között, azt kell mondani, hogy - a klasszikus operajátszás három esztendeje tartó, egyeduralmat hirdető restaurációját követően - a még oly rövidke kitekintésnek is végre épp itt volt az ideje.

Utoljára ugyanis 2010 tájékán fordult elő, hogy egy előadás kapcsán halhatatlanná vált festőművészek neve felmerülhetett, az pedig pláne elképzelhetetlen volt az utóbbi években, hogy egy recenzió a soros premierrel összefüggésben kortárs, pláne orosz író nevét megemlíthette volna. Galambos Péter két rendezését látva pont a fenti helyzet állt elő, ami akkor is örvendetes színfolt, ha némelyek szellemi vegyes felvágottat is emlegettek.

„A muvizmus a manituizmus képmutatóan eltorzított és kiherélt változata, amely szerint Manitu Antikrisztus pusztán csak az egyik Manitu számtalan földre szállt megtestesülése közül. A muvizmus szent doktrínáját a hívei mélységes titokként őrzik..." - írja Viktor Pelevin a S.N.U.F.F. címmel megjelent legutóbbi regényében, amelyben a fogalom a televízió által kreált, majd közvetített háborúk ikonná, utóbb vallássá, s ezen keresztül politikai és társadalmi magyarázó erővé válásának folyamatát öleli fel, amelyben a manipulált kép egyszerre teremti a látszólagos valóságot, és ugyanakkor teremtőjének ideológiája és érdekei szerint értelmezi is. Vajda János Mario és a varázslója kapcsán a rendező - egy Bábel-tornyának elsüllyedését ábrázoló Brueghel-parafrázis gondolati keretei között - színre viszi a megtestesült muvizmust, ahol egy önmagába forduló, saját magára reflektáló, önmaga alkotásait, gondolatait és teremtményeit újra- és újraértelmező vizuális ipar uralkodik, mely minden befogadóját az általa teremtett képzelt valóság résztvevőjévé teszi, titkolt vágyait kifürkészi, felkelti, majd elárulja és megcsalja, s ezzel uralma alá hajtja.

Torre de Venere Thomas Mann által kreált lakosait egytől egyik valaha élt vagy kitalált popkulturális ikonok jelenítik meg, a kórus tagjait a rendező Marilyn Monroe-nak, blockbuster filmalkotások vagy épp a South Park szereplőinek öltözteti, akik a televíziós evangelizátor Cipolla előadására érkeznek. A lovag maga a már régóta elsősorban befolyásolni, és nem szórakoztatni akaró iparág, a teremtő erő, amely felette áll valamennyi kreálmányának, kész és képes is bőrüket magára ölteni, ahogy elpusztítani is őket. Cipolla Galambos értelmezésében nemcsak vágyakat fürkész ki a szórakoztatás érdekében, maga teremti a vágyakat - Mario jelmeztelen, tiszta fehérsége zavarja Cipollát, aki ismét egy teremtett ikon, Angelina Jolie maszkját magára öltve hívja táncba az ifjút -, s maga is számol le velük. Minden csak szemfényvesztés, előre kalkulált, forgatókönyv szerint zajló teleregény, ahol még az ösztönös, primer bosszú sem érhet célt: Cipollán golyóálló mellény van, a merénylőt a lovag testőreinek kell kimenekíteni a már rég a manipulátorral azonosult, s lincselni kész tömeg markából.

Forgatókönyv szerint alakulnak a szünet utána sorra kerülő Kékszakállú herceg várának eseményei is, ám itt az alkotóerő jóval szerényebb körülmények közepette teremt és pusztít. A Regős prológusa visszhangzik a látottak alatt: „Szemünk, pillás függönye fent: Hol a színpad: kint-e vagy bent, Urak, asszonyságok?...Nézzük egymást, nézzük, regénket regéljük..." A Kékszakállú alkotó ember, aki saját sorsának forgatókönyvét írja, ahogy mindannyian ezt tesszük születésünktől fogva. Történetének része, főszereplője Judit, akit foglyul ejt a vár, de csak a Kékszakállú számára - Judit annyira mozoghat szabadon, amennyire ezt a maga számára megengedi. Realitás és képzelet kettősségét erősíti a díszlet központi elemét adó Dürer-metszetrészlet, a Melancholia I. című alkotás darabja, amelyben az I. egyes értelmezések szerint az Imaginativa kifejezést takarja, jelezve, hogy a művész sokkal inkább ki van téve az elme és a józanság fölött uralkodó képzelet játékának. Erre rímel a zárójelenet is, amelyben Judit a zene lezárását követően visszatér a színpadra, betakarja az álmodó, székében szendergő Kékszakállút, mintegy jelezve: fogsága csak a Kékszakállú számára jelent valóságot. (Maga a központi szimbólum, a már említett díszletrészlet a mágikus Dürer-négyzet, egy 4x4-es négyzetrács, amelyben mind a sorok, mind az oszlopok, mind az átlók, de a négyzetrács közepe, a négy sarok és a négy kvadráns összege is 34-et tesz ki. Sőt, a művész az alsó sorba belerejtette a mű születésének dátumát is (1514), amelynek összege 43, épp a 34 fordítottja, s egyben Dürer életkora a keletkezés évében. S ki írt regényt, amely a 34 és a 43 kettősségére épült? A már hivatkozott Pelevin, Számok címmel.)

Zenei szempontból a két darab Bretz Gábor jutalomjátékát jelenti. A Vajda-műben nemcsak párja, de jószerével partnere sincs, annyira elhanyagolható a többi szerep. A Bartók-műben ismét meggyőző erővel tanúskodik saját, már oly sokszor megénekelt tehetsége mellett. Partnere mindkét operában Mester Viktória, akit végre újabb főszerepben láthatunk. Szerepalakítását - a tőle megszokott - tökéletes muzikalitás jellemzi, miközben képes tapinthatóvá tenni Judit érzelmi érésének, magára eszmélésének lépcsőfokait is. Éneklése szinte hiba nélküli, csak az utolsó, feszültséggel leginkább telített pillanatban mutatott némi bizonytalankodást, melyet a Héja Domonkos dirigálta, az egész este során jól teljesítő zenekar játéka feledtetett.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Plusz

Művészettel az orvostanhallgatók kiégése ellen

Empatikusabbak, jobb a kapcsolatuk a betegekkel, kevésbé hajlamosak a depresszióra és jobban bírják a terhelést – egy kutatás szerint a művészeti és humán tárgyak ilyen hatással vannak a diákokra. Ehhez pedig az is elég, ha zenét hallgatnak, nem muszáj maguknak is játszani valamilyen hangszeren.
Zenés színház

Magasrangú francia kitüntetést kapott Jonas Kaufmann

A német tenor, aki továbbra is egy személyben látja el az előző generáció három tenorjának feladatait, a Művészi Érdemrend tiszti fokozatát kapta meg a franciáktól.
Tánc

„Ne játszd túl, de kevés se legyél!”

Két életük van: az egyik az általános iskolában kezdődik minden reggel, mint minden átlagos gyereké, a másik délután egykor a Madách Musical Táncművészeti Iskolában, ahol felveszik a balettcipőt és elkezdik próbálni a Billy Elliot – a Musical című darabot.
Klasszikus

Magyar Örökség Díjat kap az Óbudai Danubia Zenekar

A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő együttest az MTA dísztermében tüntetik ki szombaton további hat díjazottal együtt.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház billy elliot

Amerikáig is eljutott a nagy port kavart Billy Elliot-ügy híre

Az egyik legnépszerűbb hollywoodi portál „gaygate”-ről, azaz meleg-botrányról ír az elmaradt előadásokkal kapcsolatban.
Zenés színház magazin

Gördülő titkárság az Operában

Az Ybl-palota korszerűsítése új kihívások elé állította az Opera művészeti osztályait, a nehézségekből azonban igyekeznek előnyt kovácsolni: az Andrássy úti játszóhely kiesését az új évadban is nagyszabású turnék egész sorával tervezik ellensúlyozni.
Zenés színház opera

Magasrangú francia kitüntetést kapott Jonas Kaufmann

A német tenor, aki továbbra is egy személyben látja el az előző generáció három tenorjának feladatait, a Művészi Érdemrend tiszti fokozatát kapta meg a franciáktól.
Zenés színház operaház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Zenés színház interjú

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.