Zenés színház

Horror road-movie az operában

2014.04.08. 17:21
Ajánlom
Nem is olyan régen a berlini Komische Oper nevének hallatán a berlini operaközönség nagy részének ajkán halvány, elnéző mosoly jelent meg, és magában szelíden megjegyezte: „Hát igen, ebbe a kísérletező, modern, klasszikusnak csöppet sem nevezhető házba is járnak emberek…” KRITIKA

Ráadásul régi hagyomány szerint Händeltől Pucciniig mindent németül énekelnek - érdekes anakronizmus. Nos, a berlini (és mondhatom, az európai) operaéletnek észbe kapni se volt ideje, és a Komische Oper a "vállon" veregetett szürke eminenciásból a város egyik legérdekesebb (ha pillanatnyilag nem "a" legérdekesebb) játszóhelyévé nőtte ki magát. Barrie Kosky, az új intendáns 2012-es megválasztása óta a házban gyökeres változások mentek végbe, a kizárólag német nyelvű előadásokkal való szakítás csak egy példa a sok közül.

A ház diadalmenetét az Opernwelt 50 európai és amerikai kritikusának egyhangú szavazása koronázta meg, a Komische Opert választották ugyanis az "Év Operaházának". Kosky tavalyi két sikerdarabjára, A varázsfuvolára és a Bál a Savoyban-ra lehetetlen volt bejutni, és a kritikusok mindkét produkciót sorra az előző évad csúcspontjainak választották. A ház sikere számokban is mérhető, a Berliner Morgenpost statisztikái szerint - válság ide vagy oda - a Komische Oper közönsége egy év alatt majd 8%-kal gyarapodott.

A ház legújabb bemutatójára - ami egyben a Prokofjev-hét nyitóelőadása is volt - 40 éve várt a berlini közönség, pontosan ennyi ideje ugyanis, hogy nem került színre A tüzes angyal. A roppant ritkán játszott mű címe magyar füleknek talán ismerősen cseng, a 2010-es Armel (ex-Mezzo) Operaverseny győztese volt a debreceni, Silviu Purcărete rendezte produkció.  Ugyanakkor talán nem minden olvasónak adatott meg a lehetőség, hogy találkozzon ezzel a horror-operával, így talán érdemes néhány szóban szólni a cselekményről.

A késő-középkori történet központjában Renata áll, aki megszállottam keresi Madiel angyalt, akivel állítása szerint gyermekkora óta lelki és testi kapcsolatban áll. Őrült kutatásába bevonja Ruprechtet, aki a nő iránti megszállottságból válik kísérőjévé. Alkímia, fekete mágia, gyilkosság kíséri útjukat, míg végül Renata Ruprecht szerelmi ajánlatát visszautasítja és  kolostorba vonul. Itt sem lel azonban nyugalomra, a nővérek közt megmagyarázhatatlan nyugtalanság ébred a nő iránt. Végül az inkvizíciót segítségül hívva próbálják meg az ördögöt kiűzni Renátából, de a nőből áradó természetfeletti erőnek az inkvizítor sem tud ellenállni -máglyára küldi a nőt. Ruprecht az időközben megjelenő Faust és Mefisztó kíséretében nézi végig a jelenetet.

Az opera alapját szolgáltató Brjuszov-regényt 1919-ben, New Yorkban olvasta először Prokofjev. A mű ideálisnak látszott arra, hogy egyfajta szimbolista kulissza mögé rejtse a Szovjetunióban történteket. Prokofjev 1923-ban készült el a mű zongorakivonatával, először Párizsban mutattak be koncertszerűen részleteket a darabból. Többszöri újraírás, szerkesztés után sem volt Prokofjev megelégedve az operával, s közben megírta 3. (A tüzes angyal) szimfóniáját, mely tulajdonképpen az opera egyfajta zenekari kivonata. Prokofjev 1936-ban visszatért a Szovjetunióba, melynek határát többet nem léphette át. Az operát végül a zeneszerző halála után, 1955-ben mutatták be a velencei La Fenicében (koncertszerűen már 1954-ben Párizsban).

A Komische Oper (meglepően minimalista)-produkciója láthatóan éppen a prokofjevi elvet követve nem misztikus-kosztümös középkori történetet, hanem a szimbólumok mögötti borzalmakat kívánja életre hívni. Benedict Andrews, a fiatal ausztrál színházi rendező mozgatható falak, személytelen hotelszobák, műanyag székek és szemétkonténerek közé helyezi a történetet. Valahol Ukrajnában (vagy Oroszországban) járunk, egy elegánsnak alig, bordélynak talán mégsem nevezhető hotelben, mely Edward Hopper festményeit és David Lynch filmjeinek hangulatát idézi. Renata rózsaszín kislány-ruhája és platinaszőke haja nem hagy kétséget foglalkozása felől, Ruprecht pedig a Kisvárosi Lady Macbeth Szergejéhez hasonlóan nem pallérozott gavallérként, hanem ösztöneitől fűtött üzletemberként jelenik meg. Renata áriája alatt forgószínpadhoz hasonlóan elevenednek meg élete eseményei: az egész rendezést végigkísérő cellaszerű színpadképben platinaszőke rózsaszín ruhás kislányok jelennek meg, mellettük pedig - mikor Renata Madiel angyalról énekel - fenyegető, nagydarab férfiak. Egy végletekig gondosan kidolgozott és felépített pszichológiai, ha teszik Stockholm-szindrómára alapuló, kiüresedett világban vagyunk, ahol Renata még mindig azután a férfi után vágyódik, aki gyermekkorában megrontotta. A férfi, akit Renata keres, Heinrich gróf, korábbi szeretője, - kiben Madielt vélte felfedezni - időközben elhagyta őt. Heinrich néma szerep, csupán egy pillanatra jelenik meg, Benedict Andrews felfogásában azonban kulcsszereplővé válik, a darab végén ugyanis ugyanő jelenik meg Inkvizítorként, és az apácák által ráadott lángvörös szárnyakkal a hátán szenvedélyesen öleli át Renátát. Feloldozás azonban többé nem lehetséges, Renata önként locsolja le magát benzinnel, majd a paraván mögött már csak egy hatalmas lángnyelvet láthatunk...

A Komische Oper új, orosz nyelvű produkciója hű a ház koncepciójához, nevezetesen, hogy ismét egy új arcát láthassuk az együttesnek. Ezúttal - a megszokottól eltérően - kevésbé a látvány, mintsem az elemző végiggondoltság volt a jellemző mind zeneileg, mind színpadilag. Az est sztárja minden kétséget kizáróan Svetlana Sozdateleva volt Renata szerepében. Az orosz szopránt volt már szerencsém hallani a Miskolci Operafesztivál 2008-as Bartók+Szlávok évében, ahol a Moszkvai Helikon Színház vendégjátékában Sosztakovics Ladyjeként lépett színpadra. Az akkori fesztivál egyik legemlékezetesebb előadásának címszereplője ezúttal is remekelt. A két távoli rokon, Katyerina és Renata úgy tűnik, tökéletesen illenek Sozdateleva hangi és testi adottságaihoz. A Komische Oper - az opera szimfonikus jellegét megtartandó - szünet nélkül játssza az operát, így emberfeletti teljesítményt követel mind a szólistáktól, mind a zenekartól, legfőképpen pedig Renatától. A több, mint kétórás mű alatt a szoprán rendkívül nehéz szólamával gyakorlatilag végig a színen van.  Minden nehézség ellenére kitűnő választásnak tartom a szünet nélküli színpadra állítást, mert ez a megoldás valóban sokkal összetettebbé teszi a művet, mint szétdarabolva. A zenei részek kidolgozottan szólaltak meg a ház főzeneigazgatója, Nánási Henrik pálcája alatt, aki hallhatóan különleges figyelmet fordított a szimfonikus közjátékok plasztikus előadására. Az előadás után a Berliner Zeitung úgy fogalmazott, hogy a Komische Oper útban van afelé, hogy  Berlin legfontosabb operaházává váljék... Nos, ha így folytatja, akkor már nem sok hiányzik hozzá.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Színház

Meghalt Josef Abrhám, a Kórház a város szélén Blažej doktora

Az egyik legnépszerűbb cseh színész nyolcvankét éves volt. Bár rengeteg tévéjátékban és filmben játszott, legtöbben a Kórház a város szélén című legendás sorozat Blažej doktoraként emlékeznek rá - adta hírül az ujszo.com szlovák hírportál. 
Könyv

Visszatér a Városmajorba a Margó Fesztivál

Június 9-12. között, az Ünnepi Könyvhéttel egy időben, a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált, ahol többek közt Nádas Péterrel, Tóth Krisztinával, Romsics Ignáccal, Bereményi Gézával, Péterfy Borival, Zoltán Gáborral és az Alkalmáté Truppal is találkozhatunk.
Vizuál

100 éve lappangó remekműveket árverez el a Virág Judit Galéria

A 25 éves Virág Judit Galéria jubileumi aukcióján Rippl-Rónai József, Vaszary János és Kádár Béla kivételesen értékes alkotása is kalapács alá kerülnek. Mindhárom festmény eddig magángyűjteményekben rejtőzött. A művek két héten át ingyenesen megtekinthetők a Falk Miksa utcai galériában. 
Vizuál

Jobbnál jobb filmekkel jön az Artmozik éjszakája

Premier előtti vetítések és az elmúlt évek legjobb filmjei várják a filmrajongókat az idei Artmozik éjszakáján, május 20-án késő délutántól másnap hajnalig, öt fővárosi moziban. Ezúttal is filmről filmre vándorolhatunk a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán és a Kino Cafe mozik között.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Elisabeth Sobotka lesz a Berlini Állami Opera új főigazgatója

A Bregenzi Fesztivál vezetője 2024 szeptemberében kezdheti meg munkáját az intézmény élén. A jelenlegi főigazgató, Matthias Schulz 2025-től a Zürichi Operát vezeti majd.
Zenés színház hír

Rost Andrea tart ősszel mesterkurzust

A világhírű énekesnő PályaStart címmel vezet összetett képzést az ősz folyamán a Magyar Állami Operaházban, melyen operaénekes-növendékek és pályakezdő művészek tökéletesíthetik tudásukat.
Zenés színház hír

Bretz Gábor kapta a Székely Mihály-emlékplakettet

Az Operaház egykori legendás énekesének emlékére létrehozott díjat egy arra érdemes énekesnek adják át, művészi és emberi magatartásának elismerésére. Idén a világszerte ismert basszbaritonra esett a választás.
Zenés színház interjú

„Az igazi nőnek mindig titka van” – interjú Fischl Mónikával

Fischl Mónika az operettirodalom csaknem minden jelentős primadonnaszerepét eljátszotta már, az évad végéhez közeledve pedig többek között a Csárdáskirálynőben és a Marica grófnőben lesz látható a Budapesti Operettszínházban. A színésznővel a nemrég átvett Liszt Ferenc-díjáról, tanításról, az operett és musical kapcsolatáról, valamint az előadások egyedi rendezői koncepciójáról beszélgettünk.
Zenés színház lapszemle

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.