Zenés színház

Hunok és kalózok a gályarabság éveiben

2013.04.13. 10:16
Ajánlom
A Nabucco 1842-es milánói bemutatója áttörést hozott a 29 éves Verdi pályáján. Elhalmozták megrendelésekkel és a zeneszerző - már-már az ésszerű határokon is túl - igyekezett mindegyiknek megfelelni. 1843 és 1850 között 13 új darabját mutatták be, a premierlehetőségért egymással versengő olasz színházak, és Milánó, Velence, Róma, Nápoly, Firenze és Trieszt mellé két világváros, Párizs és London is feliratkozott.

Átlagosan hat hónap alatt készült el egy-egy új operája, s Verdi a művek megírása mellett a szereplőválasztás, a színpadra állítás és a betanítás aprómunkájából is kivette a részét. 1851 és 1857 között látszólag mérséklődött a tempó, hat premierje volt (köztük a Rigolettóé, a Trubadúré és a Traviatáé), ám a megelőző művek ilyen-olyan felújításaival a munkaterhelés bizonyosan fokozódott. Híressé vált levelében így írt: „a Nabucco óta nem volt egyetlen nyugodt, békés órám, tizenhat év kényszermunka". E bő másfél évtizedet nevezik a Verdi-életrajzokban - átvéve a szerző láttató erejű kifejezését: anni di galera - a „gályarabság éveinek".

A librettóra kiszemelt irodalmi művek tekintetében változatos kép tárul elénk. Shakespeare-től Voltaire-ig, Scribe-től az ifjabb Dumas-ig és a mára már elfeledett olasz írókig Verdi szövegszerzői - Solera, Piave és Cammarano - sokféle forrásból merítettek. A „mezőnyből" a maga három drámájával kiemelkedik Friedrich Schiller, valamint két-két művével Victor Hugo és George Byron. Mint korának legtöbb szerzője, Verdi sem tudta kivonni magát a Byron-divat hatása alól. A kalandos sorsú, zavaros magánéletű angol arisztokrata író munkái élénken foglalkoztatták a komponistát, több művében is operára alkalmas alapanyagot látott. Végül A két Foscari (1844) és A kalóz (1848) jutott el a színpadig. Utóbbit igen ritkán játsszák, jó eséllyel szállhatna versenybe a leghányatottabb sorsú Verdi-darabok mezőnyében, „komoly" kihívója csak az Alzira (1845) lehetne.

A kalóz trieszti premierje derekas bukást hozott. Kisebb olasz együttesek később megpróbálták sikerre vinni, és 1852-ben Milánó is tett vele egy kísérletet, de csekély eredménnyel. A kalózt a hosszú álomból 1971-ben, Velencében próbálták felébreszteni; részsikerként könyvelhetjük el, hogy a mélyalvás szendergéssé élénkült. A trieszti fiaskó egyik oka minden bizonnyal az lehetett, hogy Verdi nem személyesen irányította a darab előkészületeit, s magán a premieren sem jelent meg. A Verdi-szakértők egyöntetű véleménye szerint azonban a zenei minőség és a mellőzöttség között nincs szoros összefüggés, s a lendületes, fordulatos, feszes történet színházi értelemben is sok lehetőséget rejteget magában. Tagadhatatlan persze, hogy a darab néhány megoldása túlhaladottnak tetszik, ugyanakkor a sablonok és a konvenciók mögött kitapintható Verdi zenedrámai géniusza.

Verdi zsenialitását és egyedülálló dramaturgiai elgondolását dicséri, hogy a kiélezett szituációkat és a főbb szereplőket jellemző zártszámok között olyan zenei kapcsolatokat hoz létre, mintha egymás variációi lennének. Ez a zenei technika az egyéni sorsok helyet a sorsközösségre irányítja a figyelmet, így alakítva át végzetdrámává a byroni mesét.

Az Attilában, Verdi Velencében bemutatott operájában (1846) csak ürügy a hun vezér itáliai hadjárata, a darab leginkább egy romantikus szerelmi történetbe csomagolt aktuálpolitikai kiáltványnak tűnik, melyben még a premierváros, Velence mitikus megalapításáról is esik néhány röpke szó. Éppúgy, ahogy A kalózban, itt is egy sértett asszony kezébe került tőr pecsételi meg a főhős sorsát. A Becstelen brigantyk rendezőjének, Quentin Tarantinónak biztosan tetszene az opera történelmi tényekkel dacoló, sok-sok fordulata.

A darab nem aratott azonnal átütő sikert, de gyorsan lábra kapott, és hosszú évtizedekig az egyik legnépszerűbbnek számított. Zenéje rendkívül modern, a szó szoros értelmében korszerű, nem egy részletében még jócskán túl is szárnyalja a kortársakat. A zenekari átvezetések Liszt meg sem született szimfonikus költeményeit jósolják; a nagyszabású tablóképek zenei naturalizmusa az Attila komponálásakor még csak hét éves Muszorgszkijnak készíti elő az utat; a prológusban pedig Foresto olyan cavatinát énekel, hogy fél évszázaddal később Puccini is büszke lehetett volna rá.

Liszt Ferenc Wilhelm von Kaulbach 1850-ben festett képétől ihletve komponált szimfonikus költeményt, melyben a K.u. 451-ben lezajlott, gigantikus catalaunumi csata apropóján a keresztény hit végső győzelméről szólhatott. Az 1857-ben, Weimarban bemutatott kompozíció (Hunok csatája) mesterien érzékeltetette a valóságos és a mennyei harc kettősségét, a hús-vér harcosok és az eszmék összecsapásának párhuzamosságát. Liszt egészen újszerű zenekarkezelésével fantasztikus térillúziót teremett, s a megidézett gregorián énekből (Crux fidelis) - tűnjék bármily profánnak is - operai mottó-dallamot alakított ki, mely a darab legvégére sokjelentésű szimbólummá vált.

Mondhatnánk, hogy Liszt technikája példa nélküli, ha Verdi egy évtizeddel korábban nem komponálta volna meg az Attila első felvonásának záróképét. Az álom és a valóság, az ideális és a reális, az égi és a földi, a Veni creator spiritus dallama és Attila táborának harci zenéje, a római püspök (Leone) és a hun király találkozása rendkívüli inspiráló erővel szólította meg Verdi invencióját. Hihetetlen megjelenítő erővel szólt nem evilági dolgokról, és magától értődő természetességgel varázsolt a színpadra elvont eszméket. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a korabeli közönség e jelenetet csak napi valóságként volt képes értelmezni. A római püspökben lényegében mindenki Giovanni Mastai-Feretti bíborost ismerte fel, aki 1846-tól IX. Pius néven irányította a pápai államot. Az olaszok komoly reményekkel követték Pius színrelépését, 1848 márciusára az egyik legnépszerűbb politikussá volt. Áprilisban viszont elutasította a függetlenség képviseletét és ezzel a nemzet szeretete is köddé vált.

Verdi 1846 januárjában ágynak esett, úgy tűnt, hogy az Attila márciusi premierjét el kell halasztani. A zeneszerző összeszorított fogakkal (ahogy ő fogalmazott: „gyakorlatilag a halálos ágyon"), de befejezte a művet. A bemutató utáni tavasz a lábadozással telt, a 33 éves komponistának végre volt egy kis ideje arra, hogy végiggondolja, hová vezethet ez az őrült munkatempó.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A nagyorrú Beatle – Ringo Starr 80 éves

A Beatles egykori dobosa virtuális jótékonysági koncerttel ünnepli a kerek évfordulót.
Vizuál

Vastag porréteg alól bukkant elő az értékes Rubens-festmény

A flamand mester maga készítette azt az alkotást, amely július végén kerül kalapács alá Londonban.
Klasszikus

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Plusz

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja a Magyar Tudományos Akadémia élén.
Klasszikus

Balogh Máté különdíjas lett a CESQ Nemzetközi Zeneszerzőversenyén

22 ország 53 pályaműve közül választotta ki a zsűri a nyerteseket a Central European String Quartet II. Nemzetközi Zeneszerzőversenyén.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.
Zenés színház ajánló

Világsztárokkal indul a nyár a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

A színház vezetése a már megtervezett programokból, valamint új eseményekből, koncertekből és előadásokból egy újraépített nyári repertoárral kívánja megszólítani és beinvitálni a közönséget.
Zenés színház interjú

Szántó Andrea: „Tőlem kérdezed, aki nem vagyok dívatípus?”

Mezzoszoprán és alt szerepekben egyaránt tündököl: Juditként érzékeny és megejtő, Carmenként vad és szenvedélyes. Ha nem söpri el a bemutatót a világjárvány, Kundry szerepében mutatkozott volna be az Operaház új Parsifal-előadásában. Szántó Andreát március elején faggattam operákról, operaszerepekről, de óhatatlanul is magasabb kérdések felé terelődött a beszélgetés.
Zenés színház hír

Szabadtéri koncertsorozatot indít júliusban az Operettszínház

A musical és az operett szerelmeseinek egyaránt kínálnak könnyed, nyáresti szórakozást egy különleges belvárosi helyszínen, a Pesti Vármegyeháza udvarán.
Zenés színház hír

A jövő héten nyit a milánói Scala

A koronavírus-járvány miatti négy hónapos kényszerszünet után a koncerten a közönség és az énekesek számát is csökkentette az operaház.