Zenés színház

Hunok és kalózok a gályarabság éveiben

2013.04.13. 10:16
Ajánlom
A Nabucco 1842-es milánói bemutatója áttörést hozott a 29 éves Verdi pályáján. Elhalmozták megrendelésekkel és a zeneszerző - már-már az ésszerű határokon is túl - igyekezett mindegyiknek megfelelni. 1843 és 1850 között 13 új darabját mutatták be, a premierlehetőségért egymással versengő olasz színházak, és Milánó, Velence, Róma, Nápoly, Firenze és Trieszt mellé két világváros, Párizs és London is feliratkozott.

Átlagosan hat hónap alatt készült el egy-egy új operája, s Verdi a művek megírása mellett a szereplőválasztás, a színpadra állítás és a betanítás aprómunkájából is kivette a részét. 1851 és 1857 között látszólag mérséklődött a tempó, hat premierje volt (köztük a Rigolettóé, a Trubadúré és a Traviatáé), ám a megelőző művek ilyen-olyan felújításaival a munkaterhelés bizonyosan fokozódott. Híressé vált levelében így írt: „a Nabucco óta nem volt egyetlen nyugodt, békés órám, tizenhat év kényszermunka". E bő másfél évtizedet nevezik a Verdi-életrajzokban - átvéve a szerző láttató erejű kifejezését: anni di galera - a „gályarabság éveinek".

A librettóra kiszemelt irodalmi művek tekintetében változatos kép tárul elénk. Shakespeare-től Voltaire-ig, Scribe-től az ifjabb Dumas-ig és a mára már elfeledett olasz írókig Verdi szövegszerzői - Solera, Piave és Cammarano - sokféle forrásból merítettek. A „mezőnyből" a maga három drámájával kiemelkedik Friedrich Schiller, valamint két-két művével Victor Hugo és George Byron. Mint korának legtöbb szerzője, Verdi sem tudta kivonni magát a Byron-divat hatása alól. A kalandos sorsú, zavaros magánéletű angol arisztokrata író munkái élénken foglalkoztatták a komponistát, több művében is operára alkalmas alapanyagot látott. Végül A két Foscari (1844) és A kalóz (1848) jutott el a színpadig. Utóbbit igen ritkán játsszák, jó eséllyel szállhatna versenybe a leghányatottabb sorsú Verdi-darabok mezőnyében, „komoly" kihívója csak az Alzira (1845) lehetne.

A kalóz trieszti premierje derekas bukást hozott. Kisebb olasz együttesek később megpróbálták sikerre vinni, és 1852-ben Milánó is tett vele egy kísérletet, de csekély eredménnyel. A kalózt a hosszú álomból 1971-ben, Velencében próbálták felébreszteni; részsikerként könyvelhetjük el, hogy a mélyalvás szendergéssé élénkült. A trieszti fiaskó egyik oka minden bizonnyal az lehetett, hogy Verdi nem személyesen irányította a darab előkészületeit, s magán a premieren sem jelent meg. A Verdi-szakértők egyöntetű véleménye szerint azonban a zenei minőség és a mellőzöttség között nincs szoros összefüggés, s a lendületes, fordulatos, feszes történet színházi értelemben is sok lehetőséget rejteget magában. Tagadhatatlan persze, hogy a darab néhány megoldása túlhaladottnak tetszik, ugyanakkor a sablonok és a konvenciók mögött kitapintható Verdi zenedrámai géniusza.

Verdi zsenialitását és egyedülálló dramaturgiai elgondolását dicséri, hogy a kiélezett szituációkat és a főbb szereplőket jellemző zártszámok között olyan zenei kapcsolatokat hoz létre, mintha egymás variációi lennének. Ez a zenei technika az egyéni sorsok helyet a sorsközösségre irányítja a figyelmet, így alakítva át végzetdrámává a byroni mesét.

Az Attilában, Verdi Velencében bemutatott operájában (1846) csak ürügy a hun vezér itáliai hadjárata, a darab leginkább egy romantikus szerelmi történetbe csomagolt aktuálpolitikai kiáltványnak tűnik, melyben még a premierváros, Velence mitikus megalapításáról is esik néhány röpke szó. Éppúgy, ahogy A kalózban, itt is egy sértett asszony kezébe került tőr pecsételi meg a főhős sorsát. A Becstelen brigantyk rendezőjének, Quentin Tarantinónak biztosan tetszene az opera történelmi tényekkel dacoló, sok-sok fordulata.

A darab nem aratott azonnal átütő sikert, de gyorsan lábra kapott, és hosszú évtizedekig az egyik legnépszerűbbnek számított. Zenéje rendkívül modern, a szó szoros értelmében korszerű, nem egy részletében még jócskán túl is szárnyalja a kortársakat. A zenekari átvezetések Liszt meg sem született szimfonikus költeményeit jósolják; a nagyszabású tablóképek zenei naturalizmusa az Attila komponálásakor még csak hét éves Muszorgszkijnak készíti elő az utat; a prológusban pedig Foresto olyan cavatinát énekel, hogy fél évszázaddal később Puccini is büszke lehetett volna rá.

Liszt Ferenc Wilhelm von Kaulbach 1850-ben festett képétől ihletve komponált szimfonikus költeményt, melyben a K.u. 451-ben lezajlott, gigantikus catalaunumi csata apropóján a keresztény hit végső győzelméről szólhatott. Az 1857-ben, Weimarban bemutatott kompozíció (Hunok csatája) mesterien érzékeltetette a valóságos és a mennyei harc kettősségét, a hús-vér harcosok és az eszmék összecsapásának párhuzamosságát. Liszt egészen újszerű zenekarkezelésével fantasztikus térillúziót teremett, s a megidézett gregorián énekből (Crux fidelis) - tűnjék bármily profánnak is - operai mottó-dallamot alakított ki, mely a darab legvégére sokjelentésű szimbólummá vált.

Mondhatnánk, hogy Liszt technikája példa nélküli, ha Verdi egy évtizeddel korábban nem komponálta volna meg az Attila első felvonásának záróképét. Az álom és a valóság, az ideális és a reális, az égi és a földi, a Veni creator spiritus dallama és Attila táborának harci zenéje, a római püspök (Leone) és a hun király találkozása rendkívüli inspiráló erővel szólította meg Verdi invencióját. Hihetetlen megjelenítő erővel szólt nem evilági dolgokról, és magától értődő természetességgel varázsolt a színpadra elvont eszméket. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a korabeli közönség e jelenetet csak napi valóságként volt képes értelmezni. A római püspökben lényegében mindenki Giovanni Mastai-Feretti bíborost ismerte fel, aki 1846-tól IX. Pius néven irányította a pápai államot. Az olaszok komoly reményekkel követték Pius színrelépését, 1848 márciusára az egyik legnépszerűbb politikussá volt. Áprilisban viszont elutasította a függetlenség képviseletét és ezzel a nemzet szeretete is köddé vált.

Verdi 1846 januárjában ágynak esett, úgy tűnt, hogy az Attila márciusi premierjét el kell halasztani. A zeneszerző összeszorított fogakkal (ahogy ő fogalmazott: „gyakorlatilag a halálos ágyon"), de befejezte a művet. A bemutató utáni tavasz a lábadozással telt, a 33 éves komponistának végre volt egy kis ideje arra, hogy végiggondolja, hová vezethet ez az őrült munkatempó.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

A kortárs művészetről szól az augusztus Lovason

Augusztus első hétvégéjén harmadik alkalommal nyílt meg Lovason a Garten Balaton kortárs művészeti hetek, melynek célja, hogy bemutassa a kortárs képzőművészet és szobrászat legjelentősebb hazai alkotóit.
Vizuál

Négy díjat nyert Los Angelesben Szajki Péter filmje

New York után Los Angelesben is díjazták Szajki Péter Most van most című alkotását. A film a Los Angeles Film Awardson a legjobb elbeszélő nagyjátékfilm és a legjobb romantikus vígjáték kategóriájában nyert, míg Tompos Kátya a legjobb színésznő, Mohai Tamás pedig a legjobb férfi főszereplő különdíját díját vehette át.
Plusz

Állami gondozott fiatalokon segít a Magyar Művészeti Akadémia egyik legsikeresebb ösztöndíjas projektje

2021 szeptemberétől intézményesített formában működik tovább az a kezdeményezés, melyet Czikora István László a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként kezdett el 2018-ban. A projekt idén egy háromnapos táborral zárul, ám a munka ezzel nem ér véget: a művészeti foglalkozás ezután is a gyerekek mindennapjainak része lesz.
Színház

Nemzetbiztonságra hivatkozva vizsgálják az orosz színházi előadásokat

Vlagyimir Putyin elnök rendeletben adott utasítást az orosz állami színházakban játszott előadások vizsgálatára.
Jazz/World

A dal a miénk! – LGT-slágerek a Csík Zenekar előadásában

A közel 120 perces produkció egyedülálló látványtechnikával, mégis igazi Csík zenekaros környezetben varázsolja a színpadra az ötvenéves LGT dalait augusztus 6-án a Margitszigeti Színházban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Nem is ügyefogyott

Lesz maga juszt is az enyém, Holdvilágos éjszakán, Szerelemhez nem kell szépség – ugye már ön is dúdolja mindegyik slágert? És ha még hozzátesszük a „Fekete Péter öcsém, te kis ügyefogyott” kezdetű nótát, máris helyben vagyunk: a Szabadkai Népszínház 2019-ben bemutatott, azóta is repertoáron tartott, számos sikeres vendégjátékot megjárt előadása, a Fekete Péter a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatkozik be Budapest közönségének.
Zenés színház ajánló

A férfi és a női lélek mélységei

Mester Viktória és Molnár Levente művészházaspár előadásában szcenírozott, vizuál-operakoncert formájában elevenedik meg Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára.
Zenés színház hír

„Azért dolgozunk, hogy értéket teremtsünk” – amerikai turnéra készül az Operettissima

Egyedülálló nemzetközi együttműködés jött létre az Operettissima és a legnagyobb amerikai közszolgálati televízió, a PBS között, melynek eredményeképpen egy stream koncerten, valamint egy nagyszabású turné keretében ismertethetik meg az alkotók az operettet a helyi közönséggel.
Zenés színház hír

Szirtes Tamás újra pályázik a Madách Színház igazgatói posztjára

Továbbra is a Madách Színház élén maradna a teátrum jelenlegi igazgatója, Szirtes Tamás, ezért beadta a pályázatát a posztra - adta hírül az Index.
Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.