Zenés színház

Húsz éves a Rómeó és Júlia az Operaházban

2005.11.10. 00:00
Ajánlom
Jubileumi előadásra készül november 12-én, szombaton az Operaház: ezen a napon lesz pontosan húsz éve annak, hogy a dalszínház színpadán látható Prokofjev Rómeó és Júliája Seregi László koreográfiájával. Az egyben 160. előadását is ünneplő darab különlegessége, hogy a főbb szerepekben – két évtized elteltével is – az eredeti szereposztás táncosait láthatjuk.

Feljegyzések szerint 1985-ben volt éppen kétszáz éve, hogy a tánc nyelvén is elbeszélték Shakespeare örök történetét. Ezt követően, számtalan feldolgozás után 1938-ban mutatták be a balett Prokofjev zenéjére koreografált első változatát, s 1985-ben készült el az Operaház korábbi balettigazgatójának, Seregi Lászlónak a koreográfiája.

A jubileumi előadás nem csupán az évfordulót ünnepli: a Rómeó és Júlia pontosan százhatvanadszor szerepel az Operaház színpadán, így az elmúlt húsz évben összesen mintegy százhatvanezer néző tekinthette meg a balettet. Az idén jubiláló előadás főbb szerepeiben olyan táncosok láthatók, akik már az első bemutatónak is részesei voltak: a Júliát játszó Volf Katalin, és a most Capulet-et táncoló Szakály György.

„Van egy régi keletű, ám kissé cinikus színházi vélekedés - mondja vállalkozásáról a koreográfus -, amely úgy szól, hogy: ha semmi sem jut eszedbe, végy elő egy Shakespeare- darabot. Ez azonban nem igaz. Ez kelepce. Mert ha az alkotó komolyan akarja venni a dolgát, akkor kiderül, hogy Shakespeare megszólaltatása mindennél nehezebb. Az avoni hattyú olyan mélységekbe húzza le, olyan csapdahelyzetekbe viszi bele az embert, hogy kínok kínját állja ki a vele való birkózás közben. S végül kiderül, hogy egy Shakespeare-darabot elővéve sokkal többféle dolognak kell eszébe jutnia, mintha bárki máshoz fordult volna. Tudom, hogy merészség, de nem kevesebbet tűztem ki célomul magam elé, minthogy Shakespeare veretes sorait táncba költsem át. Ezért képesnek kell lennem, hogy érzelmileg felfokozott módon alkossak, ezt átadjam a táncosoknak, akik a közönséghez közvetítik művemet. Hiszem, hogy a tánc az egyetlen művészi kifejezésmód, amely lehetővé teszi, hogy a szavakkal kimondhatatlant megfogalmazzam.”

Seregi bevallottan Zeffirelli nagyszerű Rómeó és Júlia-filmjének szerelmese; ő maga sem tagadja, hogy munkájában ez volt egyik fő ihletője. A díszletek kialakítása és mozgatása, váltása is erre vall, persze mindez a cselekmény folyamatosságának, szünet nélküli pergésének, a magas hőfokon tartott előadás töretlenségének jegyében. (A koreográfus kismértékű átcsoportosítást végzett Prokofjev zenéjén, koreográfiai elképzeléseinek megfelelően.) Sereginek a drámai helyzetek kimunkálása és élesre állítása mellett rendkívüli érzéke van a nüansznyi finomságokhoz, s az általuk való jellemzéshez.

A november 12-i előadáson kívül a balett 15-én, 17-én és 18-án látható.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.