Zenés színház

Húsz éves a Rómeó és Júlia az Operaházban

2005.11.10. 00:00
Ajánlom
Jubileumi előadásra készül november 12-én, szombaton az Operaház: ezen a napon lesz pontosan húsz éve annak, hogy a dalszínház színpadán látható Prokofjev Rómeó és Júliája Seregi László koreográfiájával. Az egyben 160. előadását is ünneplő darab különlegessége, hogy a főbb szerepekben – két évtized elteltével is – az eredeti szereposztás táncosait láthatjuk.

Feljegyzések szerint 1985-ben volt éppen kétszáz éve, hogy a tánc nyelvén is elbeszélték Shakespeare örök történetét. Ezt követően, számtalan feldolgozás után 1938-ban mutatták be a balett Prokofjev zenéjére koreografált első változatát, s 1985-ben készült el az Operaház korábbi balettigazgatójának, Seregi Lászlónak a koreográfiája.

A jubileumi előadás nem csupán az évfordulót ünnepli: a Rómeó és Júlia pontosan százhatvanadszor szerepel az Operaház színpadán, így az elmúlt húsz évben összesen mintegy százhatvanezer néző tekinthette meg a balettet. Az idén jubiláló előadás főbb szerepeiben olyan táncosok láthatók, akik már az első bemutatónak is részesei voltak: a Júliát játszó Volf Katalin, és a most Capulet-et táncoló Szakály György.

„Van egy régi keletű, ám kissé cinikus színházi vélekedés - mondja vállalkozásáról a koreográfus -, amely úgy szól, hogy: ha semmi sem jut eszedbe, végy elő egy Shakespeare- darabot. Ez azonban nem igaz. Ez kelepce. Mert ha az alkotó komolyan akarja venni a dolgát, akkor kiderül, hogy Shakespeare megszólaltatása mindennél nehezebb. Az avoni hattyú olyan mélységekbe húzza le, olyan csapdahelyzetekbe viszi bele az embert, hogy kínok kínját állja ki a vele való birkózás közben. S végül kiderül, hogy egy Shakespeare-darabot elővéve sokkal többféle dolognak kell eszébe jutnia, mintha bárki máshoz fordult volna. Tudom, hogy merészség, de nem kevesebbet tűztem ki célomul magam elé, minthogy Shakespeare veretes sorait táncba költsem át. Ezért képesnek kell lennem, hogy érzelmileg felfokozott módon alkossak, ezt átadjam a táncosoknak, akik a közönséghez közvetítik művemet. Hiszem, hogy a tánc az egyetlen művészi kifejezésmód, amely lehetővé teszi, hogy a szavakkal kimondhatatlant megfogalmazzam.”

Seregi bevallottan Zeffirelli nagyszerű Rómeó és Júlia-filmjének szerelmese; ő maga sem tagadja, hogy munkájában ez volt egyik fő ihletője. A díszletek kialakítása és mozgatása, váltása is erre vall, persze mindez a cselekmény folyamatosságának, szünet nélküli pergésének, a magas hőfokon tartott előadás töretlenségének jegyében. (A koreográfus kismértékű átcsoportosítást végzett Prokofjev zenéjén, koreográfiai elképzeléseinek megfelelően.) Sereginek a drámai helyzetek kimunkálása és élesre állítása mellett rendkívüli érzéke van a nüansznyi finomságokhoz, s az általuk való jellemzéshez.

A november 12-i előadáson kívül a balett 15-én, 17-én és 18-án látható.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Zenés színház

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Színház

A rendező, aki megdolgoztatja a nézőt - Székely Kriszta

A saját maga körüli világégetés és az állandó csavargás már kikopott belőle; amióta rendez, a színház az élete. Székely Kriszta Kult50-ben megjelent portréja.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.
Vizuál

A nap, amikor Picasso fénnyel festett

A spanyol zseni soha nem hagyta magát keretek közé szorítani, így gyakran a képkeretet is elhagyta és különböző izgalmas matériákra alkotott, üvegre, vagy éppen levegőbe.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kult50

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.
Zenés színház magazin

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Zenés színház ajánló

Egy operettlegenda a József Attila Színház színpadán

Három emblematikus operettet jegyez a magyar színháztörténet: a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát illetve a Csókos asszonyt. Utóbbi Szilágyi László és Zerkovitz Béla örökbecsű műve, ami második éve fut a József Attila Színházban.
Zenés színház opera

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Zenés színház opera

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.