„Véleményem szerint egy operának szórakoztatónak is kell lennie, és a szórakoztatásnak minden elemét tartalmaznia kell. Ezért amikor a Porgy és Besst (...) választottam témául, megbizonyosodtam arról, hogy itt könnyű, de komoly zenét is írhatok, és belefoglalhatok humort és tragédiát egyaránt" - nyilatkozott George Gershwin a darabról, amelyet 1934-35-ben, szokatlanul hosszú ideig, tizenegy hónapig komponált, és kilenc hónapig hangszerelt.  A történetre még 1926-ban, DuBose Heyward Porgy című regényében talált rá, és azonnal felismerte a benne rejlő drámai és operai lehetőségeket. (Heyward mellett Ira Gershwin az opera librettistája és dalszövegírója.)

A charlestoni kikötő egyik utcájában, a Catfish Rown él egy nyomorék koldus, Porgy, aki szemtanúja lesz egy gyilkosságnak, majd befogadja a gyilkos barátnőjét, a gyönyörű Besst. Boldogságuk akkor lesz teljes, amikor magukhoz vesznek egy gyermeket, akit a hurrikán tesz árvává. Ám a gyilkos, Crown visszatér Bessért, Porgy pedig - védve a családját - megöli őt. A rendőrség őrizetbe veszi, kihallgatja, de nem hiszik el, hogy egy nyomorék lehet a gyilkos, így Porgyt szabadon engedik. A diadalmas hazatérés azonban tragédiába torkollik, amikor Porgy rájön, hogy Sportin' Life, a kábítószer-kereskedő kétes eszközökkel elcsábította Besst, és arra kényszeríti a nőt, hogy ismét prostituáltként dolgozzon New Yorkban.

Az amerikai opera történetében mérföldkőnek számító Porgy és Bess bemutatója 1935. szeptember 30-án zajlott le Bostonban; a premier közönsége a feljegyzések szerint 15 percig tapsolt. A darab újszerű volt tartalmában, zenéjében, nyelvében és fellépőinek származása tekintetében egyaránt. Gershwin muzsikájában egyszerre van jelen az amerikai kontinens múltja és jelene: gyökerei az indián, az afrikai és az afroamerikai örökséghez nyúlnak vissza, ugyanakkor erős a jazz hatása, miközben megkerülhetetlen az európai zenéből, főképp Ravel és Debussy művészetéből merített inspiráció is.

Külföldön az operát először 1943-ban mutatták be Koppenhágában, a Dán Királyi Operaházban - helyi énekesekkel -, ám az országot megszálló németek huszonkét előadás után levetették a művet a repertoárról azzal a fenyegetéssel, hogy ha műsoron tartják, felrobbantják az épületet. A Porgy és Bess világsikerét végül az Everyman Opera Company 1952-ben indult, több évig tartó turnéja és az 1959-ben bemutatott film alapozta meg.

Gershwin darabját Magyarországon 1970-ben tűzte műsorra a Magyar Állami Operaház az Erkel Színházban, két szereposztásban, Mikó András rendezésében. A száz fölötti előadásszámot elérő produkcióban Radnai György és Begányi Ferenc, illetve Házy Erzsébet és Andor Éva énekelték a címszerepeket. Ezt az előadást 1973-ban láthatta összesen négy teltházas estén a Szegedi Szabadtéri Játékok huszonnyolcezer fős közönsége.

Az Operaház 1981-ben felújította ugyan a Porgy és Besst, ezt követően azonban az örökösök egyre szigorodó feltételei miatt Magyarországon mindössze egyszer, 1991-ben kerülhetett sor az opera előadására a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, afroamerikai származású vendégművészek közreműködésével. Gershwin ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a fehér szerepeket fehér, az afroamerikai származású karaktereket pedig afroamerikai származású énekesek alakítsák.

A Porgy és Bess a szerzői előírásnak megfelelő kivitelben 2013-ban Európában kizárólag a Dóm téren kerül színre. A New York-i Living Arts Inc. - a szegedi bemutatóhoz képest szinte napra pontosan negyven év elteltével - augusztus 9-én és 10-én látható előadása nem csupán minden tekintetben megfelel Gershwin akaratának, de szerte a világon komoly sikert is aratott: a főbb szerepeket alakító énekesek a világ nagy operaszínpadain rendszeresen fellépő művészek, akik több mint ezerszer játszották már Gershwin operáját öt földrész tizenhét országában, több mint másfél millió néző előtt.

Porgy és Bess - háttér

Zene: George Gershwin

Librettó: DuBose Hayward (saját, Porgy című regénye és darabja alapján)

Dalszövegek: DuBose Hayward, Ira Gershwin

Műfaj: folk opera

Zenei hatások: jazz, déli (Charleston környéki) tradicionális muzsika, gospel, blues, opera, zsidó liturgikus zene

Nyelv: gullah (az angol és az afrikai nyelvjárások kreol keveréke, az Atlanti-partvidéken és a közeli szigetcsoportokon főleg halászatból élők nyelvjárása)

Leghíresebb dalok: Summertime; It Ain't Necessarily So; Bess, You Is My Woman Now; I Loves You Porgy; I Got Plenty o' Nuttin'

Ősbemutató: 1935. szeptember 30., Boston, Colonial Theatre

Jelentős tengerentúli előadások: Broadway (1935; 2011 - The Gershwins' Porgy and Bess címmel, 2 Tony-díjjal jutalmazva), Everyman Opera Company (1952), Houston Grand Opera (1976 - Tony- és Grammy-díj), Metropolitan Opera (1985)

Európai bemutató: 1943. március 27., Koppenhága, Dán Királyi Opera

További jelentős európai előadások: Zürich (1945, 1950), Göteborg (1948), Stockholm (1948) - európai társulatokkal; 1952-1955-ben az Everyman Opera Company turnéjának főbb állomásai: Volksoper (Bécs), Théâtre de l'Empire (Párizs), Teatro de la Fenice (Velence), Liceu (Barcelona), Teatro alla Scala (Milánó), továbbá Zágráb, Belgrád, Athén, Moszkva, Európán kívül: Casablanca, Tel Aviv; Glyndebourne (1986), BBC Proms (1998)

Magyarországi bemutató: 1970. február 6., Magyar Állami Operaház (felújítás: 1981)

Szegedi Szabadtéri Játékok-bemutató: 1973. július 27., a Magyar Állami Operaház előadása

További magyarországi előadások: Margitszigeti Szabadtéri Színpad (1991); vizsgaelőadások: Színház- és Filmművészeti Főiskola (részletek: 1964, 1988), Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1978)

Porgy és Bess

a Living Arts Inc. előadása

Szereposztás

Porgy: Richard Hobson

Crown: Philip Boykin

Sportin' Life: Reggie Whitehead

Jake: Tom Elliott

Bess: Angela Owens

Maria: Stephanie Beadle

Serena: Anne Fridal

Lily: Jeanette Blakeley

Rendező: Susan Williams-Finch

Közreműködik: a Szegedi Szimfonikus Zenekar

Karmester: Stefan Kozinski