Zenés színház

Idősebbek is elkezdhetik

2005.10.22. 00:00
Ajánlom
"Minden egyes napot, amelyen legalább egyszer nem táncoltunk, elveszettnek kell tekintenünk" - vallotta Nietzsche. A Magyar Fesztivál Balett bemutatója - Rómeó és Júlia (Jeruzsálemben) - a germán filozófus kijelentésének élő cáfolata.

A Shakespeare-adaptációk kapcsán, hagyományosan, két kérdés vetődik föl: az alkotó, gyakorta muzeális formában, Shakespeare-t kívánja-e megmutatni, avagy - újraértelmezése során - "önmagát"? Markó Iván, a kilenc éve alapított magántársulat koreográfusa, művészeti vezetője, lelke (rajta), utóbbit teszi, idézőjel nélkül. A Shakespeare-mű elhelyezését korunk Jeruzsálemébe kínos dramaturgiai megoldásnak tartottam mindaddig, míg meg nem jelent a színen Rómeó (Nyári Gábor) és Mercutio (Recskó Árpád) paszulyzöld munkaruhában. Ekkor ráébredtem, az izraeli katona és a palesztin lány szerelmét akár az Orion-űrhajón is eltáncolhatnák. Júlia (Misáczi Mónika), hozzátartozói, és a gazul ránk meredő Tybalt (Issovits István) körében fátyoltáncot járó, szerény hölgykoszorú tagjai már a török megszállás idején játszódó, hatvanas évekbeli Várkonyi Zoltán-filmek háremepizódjait juttatták eszembe. A félórás mozgástevékenységet igénylő első felvonás során - a báljelenet érzékeltetésére - déligyümölcsöket hoznak a színpadra; meghal Tybalt és Mercutio; lezavarnak egy steril nászéjszakát. A "zsidó és arab folklór"-motívumokat lakodalmas rockba vegyítő Jávori Ferenc kompozíciója közben esztráddá fajul.

Huszonöt perces szünet után lép színre a munka PR-értéke, a televíziós csatornák között gondolázó Verebes István - a rabbi szerepében. Imát mormol, kezeit kinyújtja, föl- és arcához emeli, sétál, picit forog, megrendül. Találkozik a fiatalokkal. Júliának átnyújt egy aranyozott kelyhet, melyet az asszonylány, kerülve a föltűnést, hazáig cipel; tartalmát fölhajtja, összerogy és - némi alkotói következetlenség miatt - halottan kiszalad a színről. Rómeó "szólója" során - kvázi-látomásként? - fehér pizsamanadrágban jelenik meg az elvileg másvilágon lévő Tybalt és Mercutio.

Markó Iván épphogy egy-órás (!) alkotását nézve - figyelemmel a lépéskombinációk anyagának minőségére - elkerülhetetlennek tűnik, hogy átírjuk a koreográfia fogalmát. Körülbelül így: a bal és jobb láb földre helyezésének szökkenésekkel, bakugrásokkal, heves - többségében elhibázott-indokolatlan - gesztikulációval kísért, kusza rendszere. Verebes szerepeltetése okán azonban átsuhant rajtam a gondolat, Markó műve - jóindulattal fölfogható az egykori tévétorna ("Idősebbek is elkezdhetik!") életre hívására irányuló, vakmerő kísérletként.

Markó Iván kétszer lép színpadra az est folyamán: először elvonul a nézők között, magnóról szól különös prológja. Az előadás vége felé megáldja Verebes; föléleszti a halott szerelmespárt - s ha tudna, talán még vízen is járna.

A hajdani önmagát és egykori életművét aprólékosan leromboló alkotó fércmunkája láttán jó hírrel is szolgálhatok: ennél lejjebb már nem lehet kerülni.

(Magyar Fesztivál Balett: Rómeó és Júlia [Jeruzsálemben] - Nemzeti Táncszínház)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház rossini

A pesarói hattyú

Százötven éve, 1868. november 13-án halt meg Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera egyik legnépszerűbb mestere. Híres ínyenc is volt, nevét étel-kompozíciói is őrzik.
Zenés színház new york

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Zenés színház hír

Rangos elismerést kapott Kero rendezése Szentpétervárott

Minden évben több mint kétszáz színház előadása verseng Szentpétervárott az Arany Szufita-díjért. Idén zenés kategóriában az év előadása lett a Kerényi Miklós Gábor által rendezett Monte Cristo grófja.
Zenés színház andrea bocelli

Andrea Bocelli a fiával énekel az új slágerlistás lemezén

Tíz év után először szerepel klasszikus zenei album az amerikai slágerlista élén, igaz, ez is crossover. Bocelli hamarosan Magyarországra jön, de a rajongói most nem is érte, hanem a fiáért vannak oda.
Zenés színház kult50

Aki operára cserélte a könnyűzenét: László Boldizsár

Számára a műfaji váltás szinte gombnyomásra történt, persze egyik területen sem spórolhatta meg a befektetett munkát. László Boldizsár Kult50-ben megjelent portréja.