Zenés színház

Idősebbek is elkezdhetik

2005.10.22. 00:00
Ajánlom
"Minden egyes napot, amelyen legalább egyszer nem táncoltunk, elveszettnek kell tekintenünk" - vallotta Nietzsche. A Magyar Fesztivál Balett bemutatója - Rómeó és Júlia (Jeruzsálemben) - a germán filozófus kijelentésének élő cáfolata.

A Shakespeare-adaptációk kapcsán, hagyományosan, két kérdés vetődik föl: az alkotó, gyakorta muzeális formában, Shakespeare-t kívánja-e megmutatni, avagy - újraértelmezése során - "önmagát"? Markó Iván, a kilenc éve alapított magántársulat koreográfusa, művészeti vezetője, lelke (rajta), utóbbit teszi, idézőjel nélkül. A Shakespeare-mű elhelyezését korunk Jeruzsálemébe kínos dramaturgiai megoldásnak tartottam mindaddig, míg meg nem jelent a színen Rómeó (Nyári Gábor) és Mercutio (Recskó Árpád) paszulyzöld munkaruhában. Ekkor ráébredtem, az izraeli katona és a palesztin lány szerelmét akár az Orion-űrhajón is eltáncolhatnák. Júlia (Misáczi Mónika), hozzátartozói, és a gazul ránk meredő Tybalt (Issovits István) körében fátyoltáncot járó, szerény hölgykoszorú tagjai már a török megszállás idején játszódó, hatvanas évekbeli Várkonyi Zoltán-filmek háremepizódjait juttatták eszembe. A félórás mozgástevékenységet igénylő első felvonás során - a báljelenet érzékeltetésére - déligyümölcsöket hoznak a színpadra; meghal Tybalt és Mercutio; lezavarnak egy steril nászéjszakát. A "zsidó és arab folklór"-motívumokat lakodalmas rockba vegyítő Jávori Ferenc kompozíciója közben esztráddá fajul.

Huszonöt perces szünet után lép színre a munka PR-értéke, a televíziós csatornák között gondolázó Verebes István - a rabbi szerepében. Imát mormol, kezeit kinyújtja, föl- és arcához emeli, sétál, picit forog, megrendül. Találkozik a fiatalokkal. Júliának átnyújt egy aranyozott kelyhet, melyet az asszonylány, kerülve a föltűnést, hazáig cipel; tartalmát fölhajtja, összerogy és - némi alkotói következetlenség miatt - halottan kiszalad a színről. Rómeó "szólója" során - kvázi-látomásként? - fehér pizsamanadrágban jelenik meg az elvileg másvilágon lévő Tybalt és Mercutio.

Markó Iván épphogy egy-órás (!) alkotását nézve - figyelemmel a lépéskombinációk anyagának minőségére - elkerülhetetlennek tűnik, hogy átírjuk a koreográfia fogalmát. Körülbelül így: a bal és jobb láb földre helyezésének szökkenésekkel, bakugrásokkal, heves - többségében elhibázott-indokolatlan - gesztikulációval kísért, kusza rendszere. Verebes szerepeltetése okán azonban átsuhant rajtam a gondolat, Markó műve - jóindulattal fölfogható az egykori tévétorna ("Idősebbek is elkezdhetik!") életre hívására irányuló, vakmerő kísérletként.

Markó Iván kétszer lép színpadra az est folyamán: először elvonul a nézők között, magnóról szól különös prológja. Az előadás vége felé megáldja Verebes; föléleszti a halott szerelmespárt - s ha tudna, talán még vízen is járna.

A hajdani önmagát és egykori életművét aprólékosan leromboló alkotó fércmunkája láttán jó hírrel is szolgálhatok: ennél lejjebb már nem lehet kerülni.

(Magyar Fesztivál Balett: Rómeó és Júlia [Jeruzsálemben] - Nemzeti Táncszínház)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.
Vizuál

„Járt-e Cecile a Török utcában?” - film készült a Kék rókából 

A megújuló Duna televízióban látható először Herczeg Ferenc legnépszerűbb művéből, a Kék rókából készült egészestés romantikus játékfilm. Pacskovszky József filmes adaptációja a '30-as évek Budapestjén játszódó izgalmas szerelmi történet közepébe, egy „modern házassági sokszögbe" repít vissza.
Plusz

Egy koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda

Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák a Magyar Kultúra Napján.
Zenés színház

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.
Zenés színház ajánló

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!
Zenés színház interjú

„Akkor is mosolyogni kell, amikor valami fáj” – interjú Széles Flórával

A mosoly országa Mi hercegnője után Széles Flóra egy kultikus mű, a Veszedelmes viszonyok Tourvelnéjeként debütál a Budapesti Operettszínházban. A zenedráma ősbemutatóként kerül színre a teátrumban, a két előadás közti párhuzamokról, szerelemről és az új bemutató különleges technikai megoldásairól beszélgettünk.
Zenés színház gyász

71 évesen elhunyt Maria Ewing operaénekes

1997-ben vonult vissza a színpadtól, de önálló esteken később is fellépet. Január 9-én, 71 éves korában hunyt el detroiti otthonában – számolt be róla a BBC.
Zenés színház interjú

Kegyetlen szépség a színpadon – interjú Sándor Péterrel

Sándor Péter decemberben még Koksz, a bajkeverő sárkány bőrébe bújva igyekezett eljutni Amerikába, hamarosan azonban Valmont vikomtként hódítja meg a szíveket Pierre Choderlos de Laclos regényének adaptációjában, a Veszedelmes viszonyokban. Szerelemről, nárcizmusról és legutóbbi bemutatójáról, a Rozsda Lovag és Fránya Fridáról beszélgettünk.