Zenés színház

Időutazó vígopera

2013.07.19. 07:08
Ajánlom
Most nem kalandozik szakmájától oly távolra Hábetler András, mint vízilabdázó reménységként töltött kamaszkora után, amikor az orvosi egyetemre ment, annak elvégzését követően pedig, hála a magánúton vett óráknak, az operaénekesi pályára lépett, és 2005 óta az Operaház rendszeres vendégművésze. Ezúttal operát rendez, mégpedig a Figaro házasságát, amely augusztus 2-án és 3-án kerül színre a Városmajori Szabadtéri Színpadon. INTERJÚ

- Amiatt esett a választása Mozart e vígoperájára, mert ebben benne él, hiszen más rendezésekben már több szerepet is eljátszott belőle?

- Lehet, hogy ez is közrejátszott, de ennél azért fontosabb szempontok is voltak. Barátaimmal olyan operát szerettünk volna színpadra állítani, amely érdekes lehet a műfajtól idegenkedő fiatal közönség számára is. Így esett a választásunk a Figaro házasságára, amely szerintem a valaha írt legjobb opera. Először is Mozart miatt. De a zene önmagában még kevés, az opera drámai műfaj, ahol fontos a szöveg is. Nem lehetünk elég hálásak a sorsnak, hogy összehozta Mozartot egy Lorenzo Da Ponte nevű férfival, aki találkozásuk idején éppen operaszövegkönyvek írásából próbált megélni. Az eredmény az operairodalom három csodája, melyekben a zene, a szöveg és a drámai cselekmény tökéletes egységet alkot: a Figaro házassága, a Don Giovanni és a Così fan tutte. A Figaro házassága a teljessége miatt érdekes. Nincs olyan emberi viszony, amely ebben az operában ne lenne benne. Ez nem istenekről, mitikus hősökről vagy történelmi figurákról szól, hanem rólunk, az átlagosokról. Az emberről. És azokról az emberi játszmákról, amelyeket naponta folytatunk otthon, a munkahelyünkön, a közlekedésben, bárhol, ahol kapcsolatba kerülünk egymással. És ezekben a kapcsolatokban az egyik szereplő szükségszerűen alárendelt, a másik domináns. De ezek a viszonyok, mintha csak egy mérleghintán ülnénk, pillanatonként változnak, hol fent, hol lent vagyunk, vagy éppen patthelyzetben. Erről szól a Figaro házassága, mondhatjuk rá nyugodtan: ez az élet operája.

- Mondhatjuk rá egy másik operából, Rossini Sevillai borbélyából kölcsönözve az idézetet: Figaro itt, Figaro ott... és Figaro a kortársunk, elvégre rendezésében a mába helyezi a történetet?

-  Tulajdonképpen nem is érdekes a mű eredeti történeti ideje, hiszen a kérdések, melyek felmerülnek, időtlenek. Mit tehet, hogyan szerezheti vissza férjét a feleség (a Fodor Beatrix által alakított Grófné) egy megromlott, elhidegült házasságban, ahol nőként már nem kell a férjének, pedig ő még szereti?  Mit tegyünk, ha a főnökünk (a Gróf, Kovács István énekli), akitől egzisztenciálisan függünk, akivel nyíltan nem konfrontálódhatunk, visszaél hatalmával, és el akarja csábítani a nőt, akit szeretünk? Mit kezdjünk az öregedéssel (Marcellina - Farkasréti Mária)? Segít, ha egyáltalán nem veszünk tudomást róla, olyannyira nem, hogy egy húsz évvel fiatalabb férfit ostromlunk szerelmünkkel? De a folyamatos, még beteljesületlen vágy hajtotta kamaszélet sem könnyű  (Cherubino - Mester Viktória). És még sorolhatnánk...

- Mennyire kellett átírni a szövegkönyvet és változtatni a szituációkon, hogy a klasszikus történet egybecsengjen mai mindennapjainkkal?

- Igazából könnyűszerrel átültethető. Van ugyan néhány ügyetlen momentum.  A darab egyik fontos konfliktuskérdése a társadalmi osztálykülönbség és az előjogok. Konkrétan az első éjszaka joga, pontosabban a Gróf arról való le-, vagy le nem mondása. Ez azért ma már - vagy még - nem probléma. De átfordítható a mi világunkra, hiszen az a lényeg, hogy valaki nem emberi kvalitásai miatt áll a többiek fölött, hanem mert oda született, mert pénze és hatalma van, amivel akár vissza is élhet. A viszonyrendszert úgy hagytuk érintetlenül, hogy a mi „grófunk" egy mai politikus, aki az erkölcs felkent őreként tetszeleg, és miközben családról, örök hűségről papol, fűt-fát szeretne megkettyinteni, persze retteg a politikai botránytól. Susanna sem szobalány, hanem személyi edző és masszőr az újgazdag politikus házában. Ami a szöveget illeti, az opera olasz szövegkönyve zseniális. Vicces, frivol, okos. De, ahogy ez lenni szokott, a meglévő, német nyelvű változatból született fordítások sokkal gyengébbek, meglehetősen humortalanok az eredetihez képest. Egy kicsit felfrissítettük, hogy a mai szóhasználatnak megfeleljen, már csak azért is, mert a felújítás fontos célja, mint már említettem, hogy az operától eddig idegenkedő, fiatalabb közönséget is megszólítsuk.

- Milyen díszletekkel övezik ezt az időutazó vígoperát?

- A darab első három felvonása realisztikus színház sok humorral, amely Mozart zenéjének köszönhetően időről időre emelkedett lesz, történik egy kis csoda. Ilyenkor már nem két nőt hallunk, ahol az egyik levelet diktál, és a másik, miközben írja, visszaismétli a sorokat, hanem egyszerre két angyal énekel, Susanna (Herczenik Anna) és a grófné híres levélduettje így lesz a női lélek bölcsességének, a női összetartozásnak és szolidaritásnak a megindító kifejezése. Hogy aztán a következő pillanatban visszahuppanhassunk a mindennapi élet talajára. Susanna és Figaro szobája fitnessterem edzőgépekkel, amerikai konyhával és természetesen egy nagy ággyal. A grófné lakosztályát szintén szokványos mai berendezési tárgyak jellemzik. De a negyedik felvonás éjszakai kertjelenetében a darab elemelkedik a realitástól, amelynek kifejezésében rendkívül fontosak lesznek majd a jelmezek (tervező: Remete Kriszta) és a díszlet (tervező: Klimo Péter).

- Hogyan fogadták az énekesek az újszerű feldolgozást?

- Nagyon nyitottak és lelkesek, ha olyan változtatást tapasztalnak, amely nem erőszakolja meg Mozart operáját. És biztos vagyok benne, hogy a miénk ilyen, noha zenei tekintetben is kénytelenek voltunk módosítani. Rendkívüli költségekkel jár a szimfonikus zenekar foglalkoztatása, ezért Köteles Géza, az operaház karmestere és korrepetítora áthangszerelte kamaraegyüttesre az operát, két szintetizátorra, hegedűre, nagybőgőre, ütős szekcióra valamint egy klarinétra és szaxofonra. Az azonban, ami megszólal, hangról hangra Mozart zenéje lesz.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Szirtes Tamás újra pályázik a Madách Színház igazgatói posztjára

Továbbra is a Madách Színház élén maradna a teátrum jelenlegi igazgatója, Szirtes Tamás, ezért beadta a pályázatát a posztra - adta hírül az Index.
Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház hír

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház ajánló

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház interjú

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.