Zenés színház

Időutazó vígopera

2013.07.19. 07:08
Ajánlom
Most nem kalandozik szakmájától oly távolra Hábetler András, mint vízilabdázó reménységként töltött kamaszkora után, amikor az orvosi egyetemre ment, annak elvégzését követően pedig, hála a magánúton vett óráknak, az operaénekesi pályára lépett, és 2005 óta az Operaház rendszeres vendégművésze. Ezúttal operát rendez, mégpedig a Figaro házasságát, amely augusztus 2-án és 3-án kerül színre a Városmajori Szabadtéri Színpadon. INTERJÚ

- Amiatt esett a választása Mozart e vígoperájára, mert ebben benne él, hiszen más rendezésekben már több szerepet is eljátszott belőle?

- Lehet, hogy ez is közrejátszott, de ennél azért fontosabb szempontok is voltak. Barátaimmal olyan operát szerettünk volna színpadra állítani, amely érdekes lehet a műfajtól idegenkedő fiatal közönség számára is. Így esett a választásunk a Figaro házasságára, amely szerintem a valaha írt legjobb opera. Először is Mozart miatt. De a zene önmagában még kevés, az opera drámai műfaj, ahol fontos a szöveg is. Nem lehetünk elég hálásak a sorsnak, hogy összehozta Mozartot egy Lorenzo Da Ponte nevű férfival, aki találkozásuk idején éppen operaszövegkönyvek írásából próbált megélni. Az eredmény az operairodalom három csodája, melyekben a zene, a szöveg és a drámai cselekmény tökéletes egységet alkot: a Figaro házassága, a Don Giovanni és a Così fan tutte. A Figaro házassága a teljessége miatt érdekes. Nincs olyan emberi viszony, amely ebben az operában ne lenne benne. Ez nem istenekről, mitikus hősökről vagy történelmi figurákról szól, hanem rólunk, az átlagosokról. Az emberről. És azokról az emberi játszmákról, amelyeket naponta folytatunk otthon, a munkahelyünkön, a közlekedésben, bárhol, ahol kapcsolatba kerülünk egymással. És ezekben a kapcsolatokban az egyik szereplő szükségszerűen alárendelt, a másik domináns. De ezek a viszonyok, mintha csak egy mérleghintán ülnénk, pillanatonként változnak, hol fent, hol lent vagyunk, vagy éppen patthelyzetben. Erről szól a Figaro házassága, mondhatjuk rá nyugodtan: ez az élet operája.

- Mondhatjuk rá egy másik operából, Rossini Sevillai borbélyából kölcsönözve az idézetet: Figaro itt, Figaro ott... és Figaro a kortársunk, elvégre rendezésében a mába helyezi a történetet?

-  Tulajdonképpen nem is érdekes a mű eredeti történeti ideje, hiszen a kérdések, melyek felmerülnek, időtlenek. Mit tehet, hogyan szerezheti vissza férjét a feleség (a Fodor Beatrix által alakított Grófné) egy megromlott, elhidegült házasságban, ahol nőként már nem kell a férjének, pedig ő még szereti?  Mit tegyünk, ha a főnökünk (a Gróf, Kovács István énekli), akitől egzisztenciálisan függünk, akivel nyíltan nem konfrontálódhatunk, visszaél hatalmával, és el akarja csábítani a nőt, akit szeretünk? Mit kezdjünk az öregedéssel (Marcellina - Farkasréti Mária)? Segít, ha egyáltalán nem veszünk tudomást róla, olyannyira nem, hogy egy húsz évvel fiatalabb férfit ostromlunk szerelmünkkel? De a folyamatos, még beteljesületlen vágy hajtotta kamaszélet sem könnyű  (Cherubino - Mester Viktória). És még sorolhatnánk...

- Mennyire kellett átírni a szövegkönyvet és változtatni a szituációkon, hogy a klasszikus történet egybecsengjen mai mindennapjainkkal?

- Igazából könnyűszerrel átültethető. Van ugyan néhány ügyetlen momentum.  A darab egyik fontos konfliktuskérdése a társadalmi osztálykülönbség és az előjogok. Konkrétan az első éjszaka joga, pontosabban a Gróf arról való le-, vagy le nem mondása. Ez azért ma már - vagy még - nem probléma. De átfordítható a mi világunkra, hiszen az a lényeg, hogy valaki nem emberi kvalitásai miatt áll a többiek fölött, hanem mert oda született, mert pénze és hatalma van, amivel akár vissza is élhet. A viszonyrendszert úgy hagytuk érintetlenül, hogy a mi „grófunk" egy mai politikus, aki az erkölcs felkent őreként tetszeleg, és miközben családról, örök hűségről papol, fűt-fát szeretne megkettyinteni, persze retteg a politikai botránytól. Susanna sem szobalány, hanem személyi edző és masszőr az újgazdag politikus házában. Ami a szöveget illeti, az opera olasz szövegkönyve zseniális. Vicces, frivol, okos. De, ahogy ez lenni szokott, a meglévő, német nyelvű változatból született fordítások sokkal gyengébbek, meglehetősen humortalanok az eredetihez képest. Egy kicsit felfrissítettük, hogy a mai szóhasználatnak megfeleljen, már csak azért is, mert a felújítás fontos célja, mint már említettem, hogy az operától eddig idegenkedő, fiatalabb közönséget is megszólítsuk.

- Milyen díszletekkel övezik ezt az időutazó vígoperát?

- A darab első három felvonása realisztikus színház sok humorral, amely Mozart zenéjének köszönhetően időről időre emelkedett lesz, történik egy kis csoda. Ilyenkor már nem két nőt hallunk, ahol az egyik levelet diktál, és a másik, miközben írja, visszaismétli a sorokat, hanem egyszerre két angyal énekel, Susanna (Herczenik Anna) és a grófné híres levélduettje így lesz a női lélek bölcsességének, a női összetartozásnak és szolidaritásnak a megindító kifejezése. Hogy aztán a következő pillanatban visszahuppanhassunk a mindennapi élet talajára. Susanna és Figaro szobája fitnessterem edzőgépekkel, amerikai konyhával és természetesen egy nagy ággyal. A grófné lakosztályát szintén szokványos mai berendezési tárgyak jellemzik. De a negyedik felvonás éjszakai kertjelenetében a darab elemelkedik a realitástól, amelynek kifejezésében rendkívül fontosak lesznek majd a jelmezek (tervező: Remete Kriszta) és a díszlet (tervező: Klimo Péter).

- Hogyan fogadták az énekesek az újszerű feldolgozást?

- Nagyon nyitottak és lelkesek, ha olyan változtatást tapasztalnak, amely nem erőszakolja meg Mozart operáját. És biztos vagyok benne, hogy a miénk ilyen, noha zenei tekintetben is kénytelenek voltunk módosítani. Rendkívüli költségekkel jár a szimfonikus zenekar foglalkoztatása, ezért Köteles Géza, az operaház karmestere és korrepetítora áthangszerelte kamaraegyüttesre az operát, két szintetizátorra, hegedűre, nagybőgőre, ütős szekcióra valamint egy klarinétra és szaxofonra. Az azonban, ami megszólal, hangról hangra Mozart zenéje lesz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.
Klasszikus

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Kortársak és klasszikusok a Bartók Plusz Operafesztiválon

Közzétette programját a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál. A klasszikus és modern zenés színházi élményt, opera-animációt és báboperát is kínáló fesztivál szenzációjának Eötvös Péter Az Aranysárkány című művének hazai ősbemutatója ígérkezik. A jegyárusítás megkezdődött, egyes előadásokra 30 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak belépőjegyet május 5-ig.
Zenés színház interjú

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.
Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!