Zenés színház

Így akarták exportcikké tenni az operettet a kommunisták

2018.03.19. 15:43
Ajánlom
Az operett műfajának kapósságára nemcsak a színházigazgatók, a mecénások és az impresszáriók figyeltek fel a 20. század elején, hanem a mindenkori hatalom is. Noha a világháborúk megakasztották a műfaj – és így a magyar operett – nemzetközi hódításait, az operett és a kulturális diplomácia gyakran egymásra talált a világháború utáni szovjet megszállás idején.
3895402 5

3895402 5

Írásunk a Populáris zene és államhatalom című kötet egyik fejezete, Heltai Gyöngyi Az operett szerepe a magyar kulturális diplomáciában című tanulmánya alapján készült. A Rózsavölgyi és Társa Kiadó könyvében szereplő tizenöt tanulmány a populáris műfajok és a kultúrpolitika viszonyait kutatja, kitérve olyan fontos történésekre, mint a Táncdalfesztivál, a magyar musical születése, a Rock Színház létrejötte és a new wave megjelenése.

„Az informatív, egyben élvezetes tanulmányok nyomán egy mélyen ellentmondásos diktatúra képe rajzolódik ki előttünk, mely néhányakat felemelt és korrumpált, másokat megtűrt és zsarolt, sokakat pedig teljesen megfosztott a művészi önkifejezés lehetőségétől” – írja a kötetről egy recenzens.

Londonban egy népszerű operettprimadonna nagyobb hatalom, mint a legügyesebb diplomata

– írta a Színházi Élet 1926-ban Péchy Erzsi külföldi szerepléseiről, aki a kor külföldön ünnepelt énekesnője volt. Ahogy akkor, úgy most is, az operett a magyar kultúra fontos részének számít: 2011-ben az előadástípust – az Operettszínház hosszas közbenjárásának köszönhetően – Hungarikumnak nevezték ki.

Az Operettszínház régen és a 2000-es évek elején

Az Operettszínház régen és a 2000-es évek elején (Fotó/Forrás: Az Operettszínház és a FORTEPAN fotóinak felhasználásával)

Noha a fenti idézetből másra következtethetnénk, a magyar kulturális diplomácia csak 1955-56 után szánt tudatosan fontos szerepet az operettnek. A Fővárosi Operettszínház moszkvai és leningrádi vendégjátékai ugyanis ekkortájt nagy sikert arattak. A moszkvai nagykövet szerint olyan érdeklődés kísérte a fellépéseiket, hogy naponta több tíz elvtárs kérte a követséget, hogy szerezzen nekik jegyet. „Előadás után 15-20 percig a színészek nem mehettek le a színpadról.”

De milyen előadásokat vitt az Operettszínház Szovjetunióba? A Havasi kürt c. szovjet, illetve a Boci-boci tarka c. magyar operett nem váltott ki érdeklődést, a Csárdáskirálynő szovjetizált változata azonban igen. Az operettet ugyanis a kommunisták alapvetően kispolgári ostobaságnak tartották, viszont népszerűsége miatt nem restellették „aktuális üzenettel” megtölteni: a Csárdáskirálynő ennek következtében éppúgy járt, mint A gerolsteini nagyhercegnő és a Luxemburg grófja: arisztokrácia-ellenesre hangolták és átpolitizálták.

A Csárdáskirálynőt Hruscsov és a párt több magas rangú személye is megtekintette, és a társulat a turnéról hazatérve megkapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendet is.

Kardos Magda és Feleki Kamill színművészek

Kardos Magda és Feleki Kamill színművészek (Fotó/Forrás: Bauer Sándor / FORTEPAN)

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Operett lefeküdt volna a hatalomnak – sőt, többnyire borotvaélen táncoltak. Aczél György 1957 után mostohán bánt a Fővárosi Operettszínházzal, pedig volt kereslet a külföldi szereplésekre. 1958-ban a társulat Bukarestben és Kolozsvárott lépett fel – az előbbi városra annak ellenére került sor, hogy mindenki érezte a fellépés ízléstelen voltát. Az 1956-os forradalmat ugyanis részben román segítséggel verték le a szovjetek, a Kádár-rezsim egyik fő támogatója pedig Románia volt.

Meg is történt az, amitől a hazai kultúrpolitika tartott: a háború előtti pesti sztárok szereplése felbujtotta a magyar színjátszás egyik jelentős bölcsőjének számító Kolozsvárt, és Feleky Kamill és Honthy Hanna nevének kiáltozása közben március 22-én a társulat szállodája előtt a tömeg tüntetni kezdett, az előadáson pedig a közönség közösen harsogta a Hajmási Pétert. A „nem kis mértékben soviniszta-nacionalista ízű szimpátiát a románok nem nézték jó szemmel”.

A magyar kultúrpolitika nem követett el még egyszer hasonló hibát: amikor a vendégszereplés után a román fél szerette volna elérni, hogy bemutassanak itthon egy, a román-magyar barátságot tematizáló operettet, a bemutató hogy, hogy nem, elmaradt.

A Szovjetunióba azonban változatlan lelkesedéssel kirándultak az magyar operettelőadások. A turnék diplomáciai jelentősége viszont csökkent. 1968-ban, a Fővárosi Operettszínház harmadik szovjetunióbeli vendégjátékán szocialista operett már nem is szerepelt a programon.

Középen Honthy Hanna és Rátonyi Róbert, az Operettszínház két korszakos jelentőségű művésze

Középen Honthy Hanna és Rátonyi Róbert, az Operettszínház két korszakos jelentőségű művésze (Fotó/Forrás: Bauer Sándor / FORTEPAN)

A nyugatiak is vevők voltak a magyar operettre

1956 után, részben a forradalom általi nemzetközi figyelem, részben a moszkvai sikereknek köszönhetően, a nyugati országokból is érkeztek felkérések az Operettszínház felé. A pártállami irányítás azonban ezeket egytől egyik visszautasította: Londont, Münchent, Dániát éppúgy, mint Egyiptomot.

Első alkalommal 1963-ban ment a színház nyugatra, mégpedig Olaszországba: természetesen a Csárdáskirálynőt játszották Triesztben, Pisában, Velencében. Itt még nem, de Bécsben az ekkor már 70 éves Honthy Hanna is csatlakozott. Hét kísérő ellenőrizte a társulatot, akik folyamatosan jelentéseket írtak a turnéról.

Már maga az a tény is, hogy egy 160-as létszámú társulat nyugati államban járt, propagandát jelentett számunkra

– írta egy jelentés. „[... A]z emberek nyíltabbak, őszintébbek lettek hozzánk.” A kísérők azonban nem hallgatták el azt sem, hogy a társulat tagjai szabadosabban viselkedtek nyugati közegben:

Rendszeres volt a városok engedély nélküli elhagyása, a csencselés, az üzérkedés, a forintkiajánlás. Bajok mutatkoztak a tánckar egyes nőtagjainak erkölcsi magatartásában is.

A hatvanas évekből fennmaradt pártdokumentumok egyértelműen kifejtették, hogy az operett külföldi exportjának propagandacélja van: „lehetőleg ideológiát viszünk ki (...), s ugyanakkor technikát és nem osztályjellegű tudományt hozunk be”. „Minthogy a hazai operett jó exportcikk, ezért, ahol ezt kérik, bátran kell kivinnünk, mert e téren elérjük a világszínvonalat.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ezt a 10 zeneművet ajánlja Rost Andrea a karácsonyi készülődéshez

Idén is több hazai zenész állított össze karácsonyi lejátszási listát az Aria Hotel Budapest kezdeményezésére. Rost Andrea válogatásán opera- és oratóriumrészletek szerepelnek. Hallgasd meg!
Zenés színház

Milyen volt A Nyugat lánya az Operában?

Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet az Erkel Színház évadnyitó előadása, tudj’isten, hogy miért. Erről is írok, meg arról is, mit szóltak hozzá más kritikusok.
Jazz/World

Náray Erika újra a legnagyobb izraeli popdíva dalait énekli

December 21-től négy alkalommal hallhatjuk Náray Erika koncertszínházi estjét, amely Ofra Haza előtt tiszteleg. Hogyan lehet megidézni egy olyan művészt, akit ma szinte istennőként tisztelnek rajongói?
Vizuál

Hundertwasser, "a varázslatos különc" és az ablakból álló házak

Kilencven éve, 1928. december 15-én született Friedensreich Hundertwasser osztrák festő és grafikus, épülettervező, a 20. század egyik legkülönösebb képzőművésze. 
Klasszikus

Fidelio Klasszik: Mindenki bűnös, aki bűnt követ el?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának december 8-i adásában Székely Csaba legújabb, a tízparancsolat ihlette színdarabjáról, a 10-ről beszélgetünk, amelynek színrevitele a Radnóti Színházban készül.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

Milyen volt A Nyugat lánya az Operában?

Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet az Erkel Színház évadnyitó előadása, tudj’isten, hogy miért. Erről is írok, meg arról is, mit szóltak hozzá más kritikusok.
Zenés színház magazin

Zenés boldogságkeresés, minden korosztálynak - A kék madár az Operettszínházban

A kék madár új zenés változatát mutatta be az Operettszínház a Kálmán Imre Teátrumban. Az új változatról a rendezővel, Szenteczki Zitával, a zeneszerzőkkel Ádám Ritával és Darvas Benedekkel, valamint a szövegíróval, Závada Péterrel beszélgettünk. 
Zenés színház lemez

„Volt bennem nosztalgia” – Musicalt énekel új lemezén Dolhai Attila

A rajongók és Dolhai Attila kedvenceiből állt össze az a dupla album, amellyel az énekes négy év után visszatér a musical műfajához.
Zenés színház interjú

Amikor a közönség elé lépek, csak a zene marad

A fiatal magyar drámai szoprán második helyet érdemelt a III. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen, és elnyerte a Fidelio különdíját is. Ádám Zsuzsannával az eddigi pályájáról, a kecskeméti Kodály-hatásról beszélgettünk, illetve arról, hogy honnan tudja, hogy neki operát kell énekelnie.
Zenés színház vidék

A Budavári Palotakoncertek műsorával köszöntik az új évet Szolnokon

A Szolnoki Szimfonikus Zenekar január 12-én a Budavári Palotakoncertek műsorával szórakoztatja a szolnoki publikumot.