Charles M. Goldstein, a Metropolitan Opera egykori zenésze mert nagyot álmodni. Miután a Connecticut Opera anyagi okra hivatkozva kénytelen volt végérvényesen bezárni kapuit, elhatározta: egy olyan fesztivált hoz létre Hartford Wagner Festival néven, amely a Bayreuthi Ünnepi Játékok mintájára minden évben előadja a teljes Ring-tetralógiát. A fesztivál ötlete körül fellángoló heves vitákra valószínűleg azonban ő maga sem számított.
Az egykori zenész, és immár kulturális menedzser elképzelése ugyanis az, hogy a művet kizárólag valódi hangszerek nélkül, samplerek és digitális hangminták felhasználásával viszi színre. „ A költségvetésünk egész egyszerűen nem engedi meg, hogy egy 100 fős zenekart fenntartsunk. - mondta Goldstein - Vannak helyek, ahol problémát úgy hidalják át, hogy a zenekart zongorával helyettesítik. Mi digitalizálásban látjuk a megoldást." Hogy a fesztivál valóban nem a Metropolitan büdzséjével fog futni, arról bárki megbizonyosodhat, aki ellátogat a rendezvény honlapjára.
Goldstein ötletét zenész körökben finoman szólva sem övezte kirobbanó lelkesedés. Az Amerikai Zenészek Szövetségének helyi elnöke úgy fogalmazott, hogy az egész terv leginkább egy karaoke show-ra emlékezteti, mások pedig egyenesen azt javasolták az ötletgazdának, hogy ha komolyan gondolja tervét, akkor inkább a nézőteret is robotokkal töltse majd fel.
A produkció ötlete ugyan valóban számos kérdőjelet vet fel, mégis tagadhatatlan, hogy Goldstein karmestereket megszégyenítő alapossággal vetette bele magát a munkába: közel kilenc éve dolgozik a Rajna kincsének digitális változatán, hangjegyről hangjegyre rögzítve azt, eközben pedig a darab tempóját is egyezteti az énekesekkel. A darab augusztusi bemutatóján a tervek szerint huszonnégy, a zenekari árokba süllyesztett hangszóró fogja helyettesíteni a zenészeket, amelyeket az eredeti szólamszekcióknak megfelelően fognak elhelyezni.
A bemutató közeledtével azonban az indulatok is egyre hevesebbé válnak. Az utóbbi időszakban a produkció énekesei több fenyegető hangvételű levelet is kaptak, amelyben arra szólították fel őket, hogy hagyják ott a készülő előadást. Az egyik, Chicago Lyric Opera zenekarának nevében küldött e-mail szerzője úgy fogalmazott: „a valódi zenészek sosem fogják elfelejteni, hogy elárultátok az opera műfaját"
A készülő produkció egyik húzóneve, Robert Brubaker, aki korábban Mimét alakította a Met színpadán, és aki kezdettől fogva a projekt egyik lelkes támogatójának számított, néhány héttel ezelőtt úgy döntött, mégsem vesz részt a produkcióban. A tenor a New York Times kérdésére azt válaszolta, hogy elhatározásának nincs köze a támadásokhoz, pusztán véletlen egybeesésről van szó. Ugyanakkor hozzátette: minden művésznek joga van a véleménye kinyilvánításához. Ez azonban nem jelenthet egyet a kollégák fenyegetésével.
A New York Times riporterének sikerült megszólaltatnia a Chicago Lyric Opera nevében küldött levél szerzőjét is. A zenekar csellistája, Mark Brandfonbender belátta, hogy a levél hangvétele szigorúbbra sikerült, mint szerette volna. Mint mondta, célja nem a fenyegetés volt, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy magukat valamire is tartó művészek önszántukból részt vesznek Wagner, és az opera műfajának meggyalázásában.
A támadásokra reagálva a fesztivál ötletgazdája, Goldstein csupán annyit mondott: folytatják a munkát, amit elkezdtek.
hírlevél
