Zenés színház

Így csináljunk operát?

2009.10.04. 11:15
Ajánlom
Dicséretes vállalás, hogy az Operaház műsorában továbbra is szerepelnek a legfiatalabb korosztályokat, vagyis a jövő közönségét célzó előadások. Az őszi programban a tavalyi, nagyszerű Pomádé királyt követően újabb gyerekeknek szóló bemutató szerepel, ezúttal gyerekek közreműködésével.

Britten 1949-ben bemutatott, A kis kéményseprő című műve a Csináljunk operát! (Let's Make an Opera) című gyermekdarab utolsó felvonása. A darab első része A kis kéményseprő című mű keletkezéséről szól, és azzal a pedagógiai szándékkal íródott, hogy megismertesse az opera műfaji jellegzetességeit a fiatal korosztállyal, az előadásban szereplő és a nézőtéren helyet foglaló gyerekekkel egyaránt. A cselekmény szerint egy gyerekcsapat furcsa halálesetről beszámoló, 19. századi újságcikkre bukkan: szűk kéménybe szorulva lelte halálát egy kéményseprőként dolgoztatott gyermek. A cikk komoly felháborodást vált ki belőlük, így némi felnőtt segítséggel írnak egy operát, melyben az újságcikk alapján megelevenedő hős - természetesen az ő közreműködésükkel - elmenekülhet a gonosz, gyerekeket kizsákmányoló kéményseprő elől.

Az Operaház előadásában a kerettörténet és az opera egy iskola tornatermében játszódik. A teret bordásfalak fogják körbe, középen tornaszekrények, dobbantók, zsámolyok; az ominózus újságcikkre is az egyik tornaszekrény belsejében találnak rá a mai tizenévesek ruháit viselő gyerekek. Több csapat is gyülekezik itt, néha átsiet a színen egy-egy fehér köpenyes tanár, vagyis tornaterem az elképzelt iskola legfontosabb közösségi terének tűnik. A rendező, Bata Rita által kiegészített és aktualizált szöveg a gyerekszleng jellegzetes fordulatainak és poénjainak beépítésével operál, nyilvánvalóan azért, hogy a gyerekek magukhoz minél közelebb állónak érezhessék a látottakat. Az aktualizált szövegben és cselekményben vannak ötletes és kevésbé fantáziadús fordulatok. Bájos részlet, hogy a táncos fiú moziba invitálná a kiszemelt lányt, aki az opera előkészületei miatt ezt visszautasítja, viszont sikerül rábeszélnie a fiút, hogy dolgozzanak közösen. Didaktikai szempontból az is kétségkívül fontos, hogy a kis kéményseprő története komoly, tehát nem a musical műfaja illik hozzá (el is hangzik például a High School Musical), hanem az opera. A mai közeg érzetét felerősítő utalások és poénok azonban - a közönség reakcióit figyelve - nem minden esetben sikeredtek igazán mulatságosra.

A gyerekek igyekeznek természetesen játszani, ezt ügyesen megoldják, csak néhol érezhető, hogy felmondják, szavalják a szöveget. Helyzetüket egyébként nehezíti, hogy alkalmanként - a játékból kilépve - narrátorként is kommentálniuk kell a történéseket. A felnőtt szereplők, a portás vagy az apuka jellegzetesen parodisztikus figurák, eltúlzott és elnagyolt mozdulatokkal, gesztusokkal. Az "operaírós" első felvonás egy közös próbával zárul, Köteles Géza karmester a nézőket is próbálja bevonni az opera egy-egy kórusrészletének előadásához: néhány taktusnyi dallammal madárhangokat és lódobogást kell utánoznunk.

A kerettörténet szerint az opera az iskolai karácsonyi ünnepségre készül, tehát a második felvonásban ezt a produkciót láthatjuk. Az előadás a közeg, a tornaterem nyújtotta lehetőségeket használja, bútorként kerülnek játékba a zsámolyok, a bordásfalak jó rejtekhelynek bizonyulnak, Sammy, a kis kéményseprő hatalmas matracra pottyan, és a meneküléskor előkerül a tornaszer-ló is. A jelmezeken mindenütt felfedezhető egy azonos, fekete kockás anyagból varrt ruhadarab (sapka, sál, masni stb., sőt, ilyen nyakkendőjük van a jegyszedőknek is), a jelmezek sokféleségében azonban az ikrek habcsók- és Rowan sokzsebes ruhája kevésbé ízlésesre sikeredett. És a rendezőnek mintha nem lenne fontos a saját szerepe: az előző felvonás próbái során a gyerekeknek volt zeneszerzőjük és karmesterük, egy nélkülözhetetlen szereplőről, a rendezőről azonban említés sem történt.  A táncbetétekkel színezett színpadi mozgás túlbonyolítottnak hat, bár a táncosok koreográfiája egyszerű, a sok mozgás mégis zavarja a cselekményt, és leginkább azért, mert az egyik legfontosabb elem tekintetében marad hiányérzetünk: nem érthető a szöveg. A dialógusok, párbeszédek és duettek tartalmára csak következtetni lehet. Szembetűnő a gyerekek és felnőttek játékstílusának különbsége, az énekesek alakítása a gyerekek játéka mellett különösen modorosnak hat, Balatoni Éva Miss Baggottként túlságosan hisztérikus, Szüle Tamás Fekete Bobként agresszívan alattomos figura. A gyerekeket mindenképp dicséret illeti - hisz otthonosan mozognak a színpadon - akkor is, ha a betanítás zeneileg hagy némi kívánnivalót maga után.

A gyerekek által kitalált és formába öntött opera iránti felcsigázott érdeklődésünket a második felvonásban némi csalódás követi. De talán reménykedhetünk abban, hogy a tapsvihar és ováció nem csupán a gyerekszereplőknek szólt. És abban, hogy a nézőtéren ülő gyerekek is úgy gondolják, hogy az Operába máskor is jönni kell.

A kis kéményseprő - 2009. szeptember 22. 14:00 - Magyar Állami Operaház

Zene: Benjamin Britten

Szöveg: Eric Crozier

Az eredeti zenés művet forította: Lukin László

A mű prózáját fordította és kibővítette; rendező: Bata Rita

Díszlet: Ágh Márton

Jelmez: Hornyák István

A gyermekkar vezetője: Gupcsó Gyöngyvér

Vezényel: Köteles Géza

Fekete Bob: Szüle Tamás

Clem: Kiss Péter

Miss Baggott: Balatoni Éva

Rowan: Markovics Erika

Tom: Somogyi Zoltán

Alfred: Szűcs Árpád

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Színház

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.
Jazz/World

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Zenés színház hír

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek.
Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.