Zenés színház

Így csináljunk operát?

2009.10.04. 11:15
Ajánlom
Dicséretes vállalás, hogy az Operaház műsorában továbbra is szerepelnek a legfiatalabb korosztályokat, vagyis a jövő közönségét célzó előadások. Az őszi programban a tavalyi, nagyszerű Pomádé királyt követően újabb gyerekeknek szóló bemutató szerepel, ezúttal gyerekek közreműködésével.

Britten 1949-ben bemutatott, A kis kéményseprő című műve a Csináljunk operát! (Let's Make an Opera) című gyermekdarab utolsó felvonása. A darab első része A kis kéményseprő című mű keletkezéséről szól, és azzal a pedagógiai szándékkal íródott, hogy megismertesse az opera műfaji jellegzetességeit a fiatal korosztállyal, az előadásban szereplő és a nézőtéren helyet foglaló gyerekekkel egyaránt. A cselekmény szerint egy gyerekcsapat furcsa halálesetről beszámoló, 19. századi újságcikkre bukkan: szűk kéménybe szorulva lelte halálát egy kéményseprőként dolgoztatott gyermek. A cikk komoly felháborodást vált ki belőlük, így némi felnőtt segítséggel írnak egy operát, melyben az újságcikk alapján megelevenedő hős - természetesen az ő közreműködésükkel - elmenekülhet a gonosz, gyerekeket kizsákmányoló kéményseprő elől.

Az Operaház előadásában a kerettörténet és az opera egy iskola tornatermében játszódik. A teret bordásfalak fogják körbe, középen tornaszekrények, dobbantók, zsámolyok; az ominózus újságcikkre is az egyik tornaszekrény belsejében találnak rá a mai tizenévesek ruháit viselő gyerekek. Több csapat is gyülekezik itt, néha átsiet a színen egy-egy fehér köpenyes tanár, vagyis tornaterem az elképzelt iskola legfontosabb közösségi terének tűnik. A rendező, Bata Rita által kiegészített és aktualizált szöveg a gyerekszleng jellegzetes fordulatainak és poénjainak beépítésével operál, nyilvánvalóan azért, hogy a gyerekek magukhoz minél közelebb állónak érezhessék a látottakat. Az aktualizált szövegben és cselekményben vannak ötletes és kevésbé fantáziadús fordulatok. Bájos részlet, hogy a táncos fiú moziba invitálná a kiszemelt lányt, aki az opera előkészületei miatt ezt visszautasítja, viszont sikerül rábeszélnie a fiút, hogy dolgozzanak közösen. Didaktikai szempontból az is kétségkívül fontos, hogy a kis kéményseprő története komoly, tehát nem a musical műfaja illik hozzá (el is hangzik például a High School Musical), hanem az opera. A mai közeg érzetét felerősítő utalások és poénok azonban - a közönség reakcióit figyelve - nem minden esetben sikeredtek igazán mulatságosra.

A gyerekek igyekeznek természetesen játszani, ezt ügyesen megoldják, csak néhol érezhető, hogy felmondják, szavalják a szöveget. Helyzetüket egyébként nehezíti, hogy alkalmanként - a játékból kilépve - narrátorként is kommentálniuk kell a történéseket. A felnőtt szereplők, a portás vagy az apuka jellegzetesen parodisztikus figurák, eltúlzott és elnagyolt mozdulatokkal, gesztusokkal. Az "operaírós" első felvonás egy közös próbával zárul, Köteles Géza karmester a nézőket is próbálja bevonni az opera egy-egy kórusrészletének előadásához: néhány taktusnyi dallammal madárhangokat és lódobogást kell utánoznunk.

A kerettörténet szerint az opera az iskolai karácsonyi ünnepségre készül, tehát a második felvonásban ezt a produkciót láthatjuk. Az előadás a közeg, a tornaterem nyújtotta lehetőségeket használja, bútorként kerülnek játékba a zsámolyok, a bordásfalak jó rejtekhelynek bizonyulnak, Sammy, a kis kéményseprő hatalmas matracra pottyan, és a meneküléskor előkerül a tornaszer-ló is. A jelmezeken mindenütt felfedezhető egy azonos, fekete kockás anyagból varrt ruhadarab (sapka, sál, masni stb., sőt, ilyen nyakkendőjük van a jegyszedőknek is), a jelmezek sokféleségében azonban az ikrek habcsók- és Rowan sokzsebes ruhája kevésbé ízlésesre sikeredett. És a rendezőnek mintha nem lenne fontos a saját szerepe: az előző felvonás próbái során a gyerekeknek volt zeneszerzőjük és karmesterük, egy nélkülözhetetlen szereplőről, a rendezőről azonban említés sem történt.  A táncbetétekkel színezett színpadi mozgás túlbonyolítottnak hat, bár a táncosok koreográfiája egyszerű, a sok mozgás mégis zavarja a cselekményt, és leginkább azért, mert az egyik legfontosabb elem tekintetében marad hiányérzetünk: nem érthető a szöveg. A dialógusok, párbeszédek és duettek tartalmára csak következtetni lehet. Szembetűnő a gyerekek és felnőttek játékstílusának különbsége, az énekesek alakítása a gyerekek játéka mellett különösen modorosnak hat, Balatoni Éva Miss Baggottként túlságosan hisztérikus, Szüle Tamás Fekete Bobként agresszívan alattomos figura. A gyerekeket mindenképp dicséret illeti - hisz otthonosan mozognak a színpadon - akkor is, ha a betanítás zeneileg hagy némi kívánnivalót maga után.

A gyerekek által kitalált és formába öntött opera iránti felcsigázott érdeklődésünket a második felvonásban némi csalódás követi. De talán reménykedhetünk abban, hogy a tapsvihar és ováció nem csupán a gyerekszereplőknek szólt. És abban, hogy a nézőtéren ülő gyerekek is úgy gondolják, hogy az Operába máskor is jönni kell.

A kis kéményseprő - 2009. szeptember 22. 14:00 - Magyar Állami Operaház

Zene: Benjamin Britten

Szöveg: Eric Crozier

Az eredeti zenés művet forította: Lukin László

A mű prózáját fordította és kibővítette; rendező: Bata Rita

Díszlet: Ágh Márton

Jelmez: Hornyák István

A gyermekkar vezetője: Gupcsó Gyöngyvér

Vezényel: Köteles Géza

Fekete Bob: Szüle Tamás

Clem: Kiss Péter

Miss Baggott: Balatoni Éva

Rowan: Markovics Erika

Tom: Somogyi Zoltán

Alfred: Szűcs Árpád

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Zenés színház interjú

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház ajánló

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Zenés színház palotakoncertek

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.