Zenés színház

India, Párizs és a Nagymező utca

2009.03.05. 00:00
Ajánlom
Kerényi Miklós Gábor rendező, a Budapesti Operettszínház igazgatója definíciója szerint az operett az őrült szerelem rendkívül aktuális műfaja. A teátrum új, a szentpétervári Zenés Komédia Színházzal és a Budapesti Tavaszi Fesztivállal koprodukcióban létrehozott előadása, A Bajadér történetének központjában is éppen ez áll.

Odette Darimonde: Miklósa Erika

Az alkotók célja az, hogy kortalanul álmodják színpadra az 1921-ben írt Kálmán-operettet, amelyben kelet és nyugat, a férfi és a női mágia, múlt, jelen és jövő találkozik. A darab középpontjában továbbra is Radjami indiai herceg, Lahore trónörököse és Odette Darimonde szerelme áll. (Az Oxfordban végzett hercegnek hazája törvényei szerint meg kell nősülnie, el kell foglalnia ősei trónját, de közben beleszeret a párizsi művésznőbe, és hogy megszerezze őt, hipnotikus képességeit is beveti. ) Ám a modern operettjátszáshoz elengedhetetlen az új szöveg. Müller Péter Sziámi számára játékos munka volt az újrafordítás, ám egyetlen dalnál ódzkodott ettől. A szövegíró a Shimmyről csak annyit mondott: remekmű. Ennek ellenére mégis elkészült az új változat, amit Oszvald Marika jobbnak tart az eredetinél.

A szöveg mellett A Bajadér dramaturgiájába is beavatkozott a rendező és Kállai István, hogy egy, a mai világba illesztett, korszerű, de a hagyományokat, elsősorban az izgalmas zenét őrző produkció kerüljön színre, és széles közönségrétegeket szólítson meg a régi operettrajongóktól a fiatalokig. Így a módosult néhány szereplő foglalkozása, múltja, hobbija – így lett álnéven ünnepelt slágerszerző a herceg –, és még egy magyar újságíró is bekerült a párizsi forgatagba. Az operetteknél szokásos, hogy a szerzők más műveiből dalokat kölcsönöznek, így az előadásban a Haccacáré (Barbár tánc címen) és a Lári-fári (Potyacsókként) hangzik fel.

Az előadás különlegessége a szereposztás. Odette-et Miklósa Erika alakítja, aki először játszik a könnyedebbnek tartott műfajban, számára azonban mindez továbblépési lehetőséget jelent, hiszen az éneklés mellett komoly színészi teljesítményt kell nyújtani: prózát mondani és táncolni. És van még egy nagyon fontos indok, amiért az operaénekesnő elvállalta a felkérést, ez pedig a közösséghez tartozás élménye. Párja, Radjami herceg szerepében Dolhai Attila látható, míg az eredeti librettó tortagyárosából íróvá lett Fülöpöt az Operettszínházba visszatérő Csere László játssza, akinek partnere „hagyományosan” Oszvald Marika lesz. Miklósa Erika mellett az operaszínpadokról érkezik az Operettben is otthonosan mozgó Fischl Mónika, Lukács Anita, Vadász Dániel és Dániel Gábor, a fiatal generáció szubrett-táncos komikus párosait Szendy Szilvi, kerényi Miklós Máté, Bódi Barbara, Szabó Dávid, Kékkovács Mara és Peller Károly alkotják. A további szerepekben Dézsy Szabó Gábor, Petridisz Hrisztosz, Marik Péter, Langer Soma, Jantyik Csaba, Péter Richárd Sánta László és Oláh Tibor látható. A produkció koreográfusa Lőcsei Jenő, díszlettervezője Túri Erzsébet, a jelmezekért Velich Rita felelős. A zenei vezető Makláry László, akit Komlós Péter, a Bartók Vonósnégyes primariusa segít zenei konzultánsként.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Zenében megélt ünnep Pannonhalmán – jubilál az Arcus Temporum fesztivál

Eötvös Péter és Mozart művészetével ünnepel az idén 20 éves Arcus Temporum Művészeti Fesztivál Pannonhalmán augusztus 23–25. között. Ráadásul a jubileum egybeesik a bencés szerzetesközösség temploma, a Szent Márton-bazilika felszentelésének 800. évével.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.
Zenés színház

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Klasszikus

„Tudatosítani kell a világban, hogy Auer Lipót magyar, ráadásul veszprémi volt” – interjú Kováts Péterrel, az Auer Fesztivál művészeti vezetőjével

Kerek évfordulóhoz érkezett a veszprémi születésű, világhírű hegedűművésznek, Auer Lipótnak szentelt fesztivál. Az ünnepi programról az eseménysorozat alapítójával, Kováts Péter hegedűművésszel beszélgettünk.
Plusz

Mintha elkezdtük volna szeretni a saját városainkat – beszélgetés Zubreczki Dávid építészeti mesemondóval

A Kultkikötő szervezésében idén nyáron nyolc helyszínen hallgathatók meg Zubreczki Dávid vetítéssel egybekötött történetmesélős előadásai Templomséták a Balaton körül címmel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Fülledt érzelmek és csábító intrikák – Veszedelmes viszonyok a Margitszigeti Színházban

A nyár csúcspontján, július 27-én a XVIII. század Franciaországának titkai és cselszövései kelnek életre a Margitszigeti Színház színpadán.
Zenés színház kritika

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Zenés színház hír

Lehoczky Zsuzsáról nevezték el az Operettszínház játszóhelyét

Különleges születésnapi ajándékkal köszöntötte a Budapesti Operettszínház Lehoczky Zsuzsát: a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja nevét viseli mostantól a teátrum Raktárszínháza.
Zenés színház ajánló

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.