Az Operaház az elmúlt évadban, a szerző születésének 200. évfordulója alkalmából félig szcenírozott, koncertszerű előadásban vitte színre az Erkel-mű ősváltozatát, amely több mint hetven év után csendült fel újra az intézményben. Az ősváltozat teljes zenei anyagát az ünnepi előadás szereposztásában lemezre is rögzítették, a hanghordozó az Opera kiadásában jelent meg. A Bánk bán 150 évvel ezelőtti ősbemutatójának emlékére, a 2011/2012-es szezon nyitóelőadásaként Káel Csaba 2002-es, nagy sikerű rendezésének újraértelmezésében kerül színre a Bánk bán ősváltozata. A mai színpadi követelményeknek megfelelően - Káel Csaba és Héja Domonkos által - kissé korszerűsített anyag néhány ponton tartalmaz csupán rövidítést, ám az Erkel által megálmodott zenei vonalat érintetlenül hagyja.  

Káel Csaba rendező így fogalmazott a produkció kapcsán: "A Magyar Állami Operaház szép hagyománya volt, hogy az évadot nemzeti operánkkal nyitotta. Az ilyen tradíciókat - nagy figyelmet szentelve az eseménynek - világszerte őrzik Angliától Németországig. Sajnálatos módon ez hazánkban nem így történt, mert pár szezonban ez a nemes tradíciót eltörölték. Szerencsére azonban ebben az évben folytatódik. A szereposztás szenzációja, hogy Gertrúd szerepében Marton Évát a film után ismét láthatja a közönség színpadon is, kiváló magyar énekeseink partnereként."

Marton Éva legutóbb 2005-ben játszott az Operaházban, abban az évben, amikor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanszékvezető lett. Az énekesnő ebben az előadásban tanítványaival lép színpadra, s annak kapcsán, hogy nagyszerűen képzett növendékeiből kollégák lettek, így fogalmazott: "Nagyon nagy ajándék ez az élettől." Marton Éva 1993-ban énekelte lemezre Gertrúdot, ám ehhez a verzióhoz további négy "bestiálisan nehéz" oldalt kellett még megtanulnia. Az előadásban a saját bevallása szerint a tárgyaihoz rendkívül ragaszkodó énekesnő - a korona és a cipő kivételével - a tíz évvel ezelőtti, Káel Csaba rendezte film jelmezeit viseli majd. A rendezés másik szereposztásában Gertrúdként ugyancsak nemzetközi hírű hazai énekesnőnket, Budai Líviát láthatja az Operaház közönsége.

A címszerepet Bándi János és Kiss B. Atilla alakítják, II. Endreként Kovács István és a fiatal Bakonyi Marcell lép színre. Az 1980-as születésű énekes ebben a Salzburgi Landestheater művésze. 2002-től 2007-ig Hamari Júlia volt a mestere a stuttgarti zeneakadémián, ahol 2007-ben kitüntetéssel diplomázott. Ottót mindkét szereposztásban Pataki Potyók Dániel játssza, - a fiatal művésszel 2010 februárjában készített interjúnk ide kattintva olvasható -  aki Marton Éva tanítványa, és Debrecenben több alkalommal láthatta már a karakter megformálójaként a közönség. Hegedűtanári diplomáját a Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Intézetben szerezte, Perényi Eszter növendékeként. Néhány hónapig a Debreceni Kodály Kórusban dolgozott, majd 2005-ben nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol Marton Éva növendéke lett. 2008-tól az opera tanszak hallgatója, az Operaházban 2008-ban debütált. Melindaként Keszei Bori és Vígh Ibolya lép közönség elé. Vígh Ibolya a Kolozsvári Magyar Opera tagja, egyaránt játszik operettet, és operát. Az első opera, amiben énekkari tagként részt vett, Erkel Ferenc Bánk bánja volt, magiszteri tanulmányai végeztével, államvizsga-előadásként Melinda szerepét választotta, Erkel Ferenc pedig legkedvesebb zeneszerzője. A fiatal előadót Győriványi Ráth György hívta meg Budapestre. "Nagyon nagy megtiszteltetés ért, amikor felkérést kaptam a budapesti Operaháztól, hogy Melinda szerepét énekeljem. Ezzel a felkéréssel egyik álmom valósult meg: kolozsvári származású énekesként felléphetek a budapesti Opera 'szent deszkáin', méghozzá egy olyan zeneszerző művét énekelhetem, aki pályáját maga is Kolozsváron kezdte. Nagyon nehéz feladat, ugyanakkor nagyon szép és nemes" - nyilatkozta Vígh Ibolya budapesti bemutatkozása előtt. Kálmándi Mihály és Massányi Viktor lesz Petúr bán, Tiborcot Perencz Béla és Busa Tamás éneklik, Biberach szerepében Geiger Lajost és generációjának egyik legfoglalkoztatottabb tagját, Szegedi Csabát láthatják a nézők, Solom mester pedig Martin János lesz. A Héja Domonkos vezényelte Bánk bán az évad további részében - szeptember 8., 11., 13., 16., 21., március 8., 11., 14., 22. - is repertoáron marad.

Szeptember 7-én kerül sor az első kettős premierre az Andrássy úton. Ravel Boleróját és Bartók egyfelvonásosát, A kékszakállú herceg várát egy világpremiernek számító technológiával mutatják be. Az előadás megtekintéséhez 3D-s szemüveget kap a közönség, hiszen a vetített hátteret ezen keresztül élvezhetik majd. Komlósi Ildikó, az opera Juditja szerint az új technológia, a 3D elképesztő mélységet ad a színpadképnek: fantasztikusan alakítható, formálható, mozgalmassá tehető. "Ez a technika többet tud számunkra nyújtani, mint egy deszkákból és szögekből összeállított színpadkép" - fogalmazott. "Ebben az operában a szólista nem engedheti meg magának, hogy akár csak egy pillanatra is oldalra fordítsa a fejét. Mindvégig arra kell koncentrálnia, hogy áténekelje a zenekart. Jobban szeretem a Kékszakállút koncertszerű előadáson énekelni. A mostani rendezés megadja nekem ezt a koncertszerű élményt. Ahhoz, hogy mindenhonnan jól látható legyen a vetített színpadkép, a tér első részét használjuk az interpretációra. Ez a vizuális rendszer összességében lehetővé teszi, hogy a tökéletes zenei és előadói színvonal megtartása mellett, kevés mozgással formáljuk meg a szerepet." Hangulatukban a képek inkább egy sötét atmoszférát adnak majd a térnek, de aztán folyamatosan egyre szürreálisabb, álomszerű tájat ábrázolnak. A Bolero háttere inkább absztrakt, hiszen a színpadon is több a mozgás, a táncosokról nem akarják elvonni a figyelmet, a fények pedig nagyon hangsúlyos szerepet kapnak majd. A Bolero korepgráfusa Lola Greco, Kékszakállú alakítója Kovács István, az est karmestere Győriványi Ráth György.

A szeptember 4-ei Bánk bán évadnyitó előadását megelőzően, délelőtt 11 órától a Filharmóniai Társaság Zenekarának tagjai kamarakoncerttel várják a közönséget. Bár az együttes történetében nagy hagyományai vannak a kamaramuzsikálásnak, az Operaház következő szezonjában rendhagyó sorozat indul Musica e parole címmel. A tíz hangversenyből álló program műsora az aktuális bemutatókhoz illeszkedik, a zenei kínálathoz pedig Lator László válogat verseket, amelyeket Kubik Anna ad elő. "A sorozat a zenekar fejlődése szempontjából rendkívül fontos, mert ezekkel a koncertekkel a zenészek is lehetőséget kapnak: más közegben, más műfajban is muzsikálhatnak, mint az operaelőadások alkalmával. Azt hiszem azonban, több küldetést teljesítünk egyszerre: a programban teret kapnak a hazai kortárs szerzők, és komoly szerep jut a dalkultúrának is. - emelte ki Győriványi Ráth György, a zenekar elnök-karnagya. - A dal műfajt több alkalommal is képviseljük: műsorra vettük Bartók Öt magyar népdalát, októberben Verdi-dalokat, A Rajna kincse bemutatója körül Wagner Wesendonck-dalait, Mosonyi Mihály-dalokat és De Falla énekhangra írt darabjait is hallhatja a közönség."

Győriványi Ráth György a Filharmóniai Társaság Zenekarának évada kapcsán kiemelte: "Szeretnénk, ha a zenekar meghatározó tényezővé válna a nemzetközi koncertéletben. Megtiszteltetés, hogy Christoph Eschenbach elvállalta a Magyar Állami Operaház vezető vendégkarmesteri tisztét, és ezzel évi egy-egy opera mellett két hangversenyprogramot is dirigál nálunk. Külön öröm októberi koncertünkön Christoph von Dohnányi üdvözölni, hisz ő Dohnányi Ernő leszármazottja, aki nemcsak a magyar zenekultúra egyik legnagyobb alakja, hanem évtizedeken át maga is vezette zenekarunkat. Frühbeck de Burgos is egyike a legkiválóbb karmestereknek, ahogy Christopher Hogwood neve is ismerősen cseng a komolyzene kedvelőinek. Maestro Valcuha a fiatal generáció kiemelkedő egyénisége, ifjú kora ellenére máris az Olasz Rádió Zenekarának vezető karmestere. A szólisták sora is imponáló: a rendkívüli tehetségű zeneakadémista növendéktől, Palojtay Jánostól egészen Kelemen Barnabásig. Kórusunkat is bevonjuk a hangversenyeinkbe, Brahms Német Requiemjében és Rossini Stabat Materében fognak közreműködni. A következő évadra új kortárs mű bemutatását is tervezzük, hiszen szeretnénk visszatérni az együttes hagyományaihoz, de 20. századi modern klasszikusokat már műsorra tűztünk: Dohnányi Ernő művészetének reneszánszát például egyik fontos missziónknak tekintjük." Az első hangversenyekre szeptember 25-én és 26-án kerül sor, a műsoron Richard Strauss Don Juanja, Dohnányi Konzertstückje valamint Rahmanyinov II. szimfóniája lesznek, Győriványi Ráth György dirigál, és a Bécsi Filharmonikusok első csellistája, Varga Tamás közreműködik.