Az olasz zeneszerző, Giuseppe Fortunino Francesco Verdi munkásságát bizonyára senkinek sem kell bemutatni, művei sokszorosan kiállták már az idők próbáját, és mintegy két évszázaddal születésük után is az operarendezők legkedveltebb témái. A Traviata, a Nabucco, az Aida, a Rigoletto vagy épp Az álarcosbál felejthetetlen dallamai – hogy csak néhányat említsünk az örök klasszikusok közül – évről évre felcsendülnek a világ színpadain, sőt, némelyik ária valódi slágerré vált, olyannyira, hogy immár kifejezetten nehéz elképzelni operagálát a La donna è mobile, vagy a Brindisi nélkül.

Az „Isten ostoraként” elhíresült misztikus hun vezér, Attila története is épp ilyen, a szívbemarkolóan szép dallamvezetés és a végtelenül emberi konfliktusokban, szenvedélyes érzelmekben kibontakozó története ellenére. Szerencsére azonban a Margitszigeti Színház nem a „megszokott kötelezőkről”, hanem épp a váratlan, látványos vállalásairól híres, éppen ezért augusztus közepén, két estén keresztül, formabontóan új és izgalmas látványvilággal hozza el óriási színpadára a titokzatos halált halt hadvezér történetét.

Az Attila díszlete (Fotó/Forrás: Margitszigeti Színház)

„Sajnos még nem volt szerencsém magamra ölteni ezt a szerepet, de nagyon hálás vagyok, hogy Bán Teodóra felkérésére most mégis lehetőségem nyílik erre. Az Attila Verdi egy korai műve, ám annak ellenére, hogy későbbi szerzeményeihez hasonlóan gyönyörű, szívhez szóló dallamok vannak benne, nem sűrűn játszott opera” – mondta az Attilát alakító basszbariton, Bretz Gábor, aki így folytatta: „Megannyi Verdi-szerepet játszottam már, kisebbet és nagyobbat egyaránt, és akárcsak a többi, ez is komoly kihívást jelentett, jelent számomra.

Mindent megteszek, hogy a lehető legőszintébben, legszebben tudjam majd tolmácsolni a nézők számára” – tette hozzá a művész.

„Szerencsés vagyok, mert

melynek köszönhetően tizenegy évvel ezelőtt egy sokkal nagyobb közönség előtt léphettem fel, és megismerhettem jelenlegi menedzseremet is” – emlékezett vissza az este sztárvendége, a számos zenei versenygyőztes olasz szoprán, Maria Agresta. Az ifjú énekesnő néhány évvel ezelőtt járt már Budapesten, és bár nem volt lehetősége úgy ellátogatni a városba, ahogy szeretett volna, mint mondja: „az embereket és ennek a vidéknek a melegét igazán nagyon megszerette”.

A két művész a Margitsziget természet ölelte hatalmas színpadán lép majd először együtt a nagyérdemű elé: „A Margitszigetről csak jó emlékeim vannak, szinte minden évben visszatérek ide, tavaly a Carmenben, előtte Erkel Ferenc István király operájában játszottam. A hatalmas fák igazán különleges atmoszférát kölcsönöznek a színháznak, mindig nagyon örömteli és felemelő itt színpadra állni” – magyarázta Bretz Gábor. Maria Agresta végezetül pedig csak ennyit tett még hozzá: „A szabadtéri műsorok nagyon különlegesek, és sokszor emlékezetes pillanatokat teremtenek. Remélem, a mi Attilánk is éppen ilyen lesz. Meglepő, inspiráló és felejthetetlen.”

Tárlat a hunok koráról

A Margitszigeti Színház nagy nyári operabemutatójához kapcsolódóan nagyszabású kiállítást is szervezett a hun király legendák ködébe vesző alakjáról és a hunok történetéről. A műemlék Víztoronyban megrendezésre kerülő kiállításon beléphetünk a hunok világába, a programot pedig az opera megtekintésével tehetjük teljessé, ahol a szereplők életre keltik a legendás alak, Attila 1570 évvel ezelőtti történetét.

A színház udvarán álló, Margitszigeti műemlék Víztorony a kiállítás helyszíneként szolgál, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum támogatásával kortörténeti összefoglalóként a hunok, a hun birodalom és királyuk, Attila történelmi jelentőségű eseményeit, az életformájukra és az udvari életvitelükre leginkább jellemző momentumokat tárja a látogató elé. A tárgyi fotók és a szöveges magyarázatok többek között az opera cselekményét is segítenek a látogatók számára megérteni.

Az Attila, a hun király című kiállítás a margitszigeti Víztoronyban (Fotó/Forrás: Margitszigeti Színház)

Priszkosz rétor, diplomata és történetíró írásaiban Attila hatalmas és ellenállhatatlan latinos műveltségű, karizmatikus diplomata; éles eszű, megfontolt uralkodó. Ez a lenyűgöző személyiség képes volt hatalma alatt egyesíteni és irányítani Európa kis népeit a Kaszpi-tengertől Nyugat-Európáig terjedő hatalmas birodalmában. Senkit sem üldözött a hite miatt. A kiállítás az uralkodó személyiségéhez engedi közel a látogatókat, bemutatva a király eddig ismeretlen arcait.

E Nagy Sándor-i léptékű mitikus ősünk Verdi képzeletét is megragadta. A 33 éves szerző politikai operájában hódítóként, de árnyalt érzelemvilágú férfiként ábrázolja. Attila emberséges uralkodó, aki nemcsak győzni tud, hanem a veszteségeiből talpra állni is képes, és akit őszintén megérint a szerelem.

Az Attila opera 452-ben, a hun király észak-itáliai hadjárata alatt, Aquilea város meghódítása után játszódik. A hadjárat 1570. évfordulója és az operabemutató kiváló alkalmat teremt arra, hogy betekintsünk ennek a titokzatos népnek és uralkodójának a történetébe.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Maria Agresta és Bretz Gábor (fotó/forrás: Elisa Rinalsdi, Emmer László / Margitszigeti Színház)