Zenés színház

Intellektuális vadember

2016.04.16. 10:08
Ajánlom
Csehov Három nővérében Szoljonij százados, aki a legváratlanabb pillanatokban hozakodik elő titokzatosnak szánt irodalmi idézetekkel, többek közt ezt mondja: „Aleko, miért törsz ellenem?” De hát ki ez az Aleko? Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok jóvoltából nemrég találkozhattunk vele.
Kocsis Zoltán

Kocsis Zoltán (Fotó/Forrás: Posztós János, Müpa)

Aleko Puskin Cigányok című drámai költeményének (keletkezés: 1824, megjelenés: 1827) kulcsfigurája, a 19. századi romantikus Hős byroni alaptípusa, az „intellektuális vadember”, aki elhagyva a társadalmat, magányosan él. Kóborlásai során vándor cigányokhoz csatlakozik, beleszeret a vajda lányába, Zemfirába, együtt él vele, sőt gyermekük is születik. A kapcsolat azonban nem bizonyul tartósnak: a zabolátlan lelkű, fiatal cigánylány megunja idősebb társát – aki ráadásul kívülálló, nem az ő népének fia –, s új szeretőt talál egy fiatal cigánylegény személyében. Ez a magja a tömör féltékenységi drámának, amelynek során Aleko egy éjszaka megöli a szerelmeseket. A történetben nem működik a „szemet szemért, fogat fogért” elve, a cigányok nem állnak bosszút, csupán elűzik a gyilkost, akinek ismét a magány jut osztályrészül: számkivetetten kell élnie. A szabadság alapgondolata körül kirajzolódó romantikus szerelmi dráma bizonyos feltételezések szerint Prosper Mérimée 1845-ben keletkezett novellájára, a Carmenre is hatott, s így közvetett inspirációként talán Puskin műve is ott rejtőzik Bizet operájának hátterében.

1892-ben Rachmaninov szinte kamasz fejjel, 19 évesen, a Moszkvai Konzervatórium növendékeként, vizsgadarabnak írta (Vlagyimir Nyemirovics-Dancsenko szövegére) egyfelvonásosát, az Alekót. Sikert aratott vele: elnyerte a konzervatórium aranyérmét. Később azonban a mű(bár 1893-ban a Bolsojban is bemutatták) nem vívott ki tartós elismerést, nem vált a nemzetközi operaházak repertoárdarabjává. Pedig korántsem holmi „zsenge”: érett, kiforrott alkotás.

Karine Babajanyan, Alekszandr Mihajlov és Kocsis Zoltán

Karine Babajanyan, Alekszandr Mihajlov és Kocsis Zoltán (Fotó/Forrás: Posztós János, Müpa)

Erre hívta fel a figyelmet Kocsis Zoltán vezénylése a Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) hangversenyén, a Tavaszi Fesztiválon. Kocsis nem hiába Rachmaninov legnagyobb magyarországi értője és hű propagátora: megkérdőjelezhetetlen biztonsággal tájékozódik az életmű minden szegletében, s így az ifjúkori remekléshez is értőn közelített, felmutatva betanításában a mű minden erényét. Vezénylése nyomán rácsodálkozhattunk az egyfelvonásos rendkívüli karaktergazdagságára, amelyben a nagy európai operahagyomány éppúgy jelen van, mint az egzotikum ábrázolásának igénye.

Alekszandr Roszlavec és Dmitrij Uljanov

Alekszandr Roszlavec és Dmitrij Uljanov (Fotó/Forrás: Posztós János, Müpa)

Élvezhettük a megkapó dallambőséget, a teljes természetességgel felvállalt illusztratív részletek ábrázoló sokszínűségét, s egyáltalán: a hangszerelés és a harmóniavilág varázslatos változatosságát, amely már ebben a fiatalkori műben is a későbbi nagy zeneszerzőt jósolja. Felfigyelhettünk arra is, milyen sok a szélesen kibomló, lírai kantiléna az operában, még a drámai feszültség kialakulása előtt.

És a befogadott hatások? Kocsis plasztikusan domborította ki Csajkovszkij és Borogyin jellegzetes fordulatainak jelenlétét éppúgy, mint a Wagner-élményt vagy Mascagni Parasztbecsületének inspirációját (a mű moszkvai premierjét nem sokkal az Aleko komponálása előtt, 1891-ben hallotta Rachmaninov). Az Aleko tehát gazdagon és hitelesen, értékeiért meggyőzően helytállva kelt életre Budapesten, s ebben persze Kocsis és a zenekar mellett döntő részt vállalt a kitűnő, javarészt orosz anyanyelvű szereplőgárda, amelynek névsorából ki kell emelnünk a meggyőző szuggesztivitással éneklő, kiváló basszust, a címszerepet megformáló Dmitrij Uljanovot, valamint Zemfira szólamában az érzékien szép hangú szopránt, Karine Babajanyant. Ám a többiek – Alekszandr Mihajlov (Egy fiatal cigány), Alekszandr Roszlavec (Zemfira apja), Halmosi Katalin (Öreg cigányasszony) sem maradtak el mögöttük: egyenletesen magas vokális színvonal jellemezte a hézagpótló és emlékezetes produkciót.

Shai Wosner

Shai Wosner (Fotó/Forrás: Posztós János, Müpa)

Rachmaninov nemcsak zeneszerző volt, de a 20. század első felének egyik legnagyobb zongoraművésze is. Nem kellett tehát furcsállnunk, ha az Aleko előtt, a koncert első részében a zongorairodalom egyik alapművét, Beethoven c-moll zongoraversenyét (op. 37) hallhattuk. Kocsis Zoltán és keze alatt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar magasrendű szakértelemmel és a legteljesebb alkalmazkodással kísért, a negyven esztendős izraeli–amerikai szólista, Shai Wosner, a Juilliard School of Music egykori neveltje pedig rendkívül csiszoltan és kifinomultan játszott, érzékeny billentéssel, változatos karakterizálással, virtuózan és beszédesen. Ha egyáltalán felróható hibájául bármi is, az egyetlen általános észrevételben summázható: ez az előadás kissé túlságosan is lekerekítettnek bizonyult, a felületeket mindenütt simára egyengette a művész, eldolgozva az illeszkedéseket, s ez kétségkívül elvett valamit Beethoven egyik legfontosabb tulajdonságából, abból a darabosságból és nyerseségből, amely bizony gyakran jellemzi, kiváltképp egy ilyen drámai, moll hangnemű kompozícióban. A megérdemelt nagy sikert egy Schubert-tétellel (Ungarische Melodie, D 817) köszönte meg Shai Wosner.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Szombaton újra Bach zenéje szól a metró peronja mellett

Idén is lemerészkednek az Operaház zenészei a metróba, Bach műveiből nyújtanak ízelítőt a zeneszerző születésének 334. évfordulóján. Élmény lesz a tömegközlekedés!
Vizuál

Megnyílt az Antik and Art Budapest vásár és kiállítás

A magyar műtárgypiac legnevesebb szereplői részvételével több mint 30 kiállító anyaga látható a Millenárison, köztük bútor, csillár, ékszer, festmény, grafika, numizmatika, óra, papír-régiség, porcelán és kerámia, ritkaság-szőnyegek, textíliák, vallási tárgyak.
Klasszikus

Itt hallgathatod vissza Bősze Ádám Varázsboltjának előző adásait

Tíz rész már felkerült podcastként a netre, mutatjuk, ha esetleg nem találta volna!
Színház

Földrészeken átívelő Íliász maraton az Ódry Színpadon

Éjszakába nyúló Íliász-felolvasást tartanak az Ódry Színpadon pénteken. A mintegy 12 órásra tervezett esemény, ahhoz az 59 ország részvételével zajló világméretű Homérosz-olvasáshoz csatlakozik, amelyet a lyoni École Normale Supérieure kezdeményezésére szerveztek meg.
Vizuál

KÉP-regény: Fényképezzünk Madonnát!

A Fidelio új sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Íme az első rész, amely az Evita című film budapesti forgatásához kötődik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Szente Vajk rendezésében jön a zenés Liliomfi

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának március 23-i adásában beszélgetünk a Madách Színház új bemutatójáról a rendezővel, Szente Vajkkal, és vendégünk lesz továbbá Dobod Dániel zeneszerző, Simon Kornél színművész és G. Horváth László hegedűművész.
Zenés színház varázsfuvola

Papagenóból Csubakka lesz ebben a Varázsfuvola-rendezésben

A legtöbbet fecsegő operahős szőrbundát és rózsaszín melllbimbókat kapott a Norvég Nemzeti Opera előadásában. Nézze meg a teljes előadást!
Zenés színház magazin

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Zenés színház opera

Edita Gruberová visszavonul

Utolsó operaelőadására készül a neves szlovák szopránénekesnő, aki a közelmúltban az Erkel Színházban is fellépett.
Zenés színház hír

101 éves korában elhunyt Bán Elemér operaénekes

A művészt a debreceni Csokonai Színház – melynek örökös tagja volt – saját halottjának tekinti.