Zenés színház

Intellektuális vadember

2016.04.16. 10:08
Ajánlom
Csehov Három nővérében Szoljonij százados, aki a legváratlanabb pillanatokban hozakodik elő titokzatosnak szánt irodalmi idézetekkel, többek közt ezt mondja: „Aleko, miért törsz ellenem?” De hát ki ez az Aleko? Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok jóvoltából nemrég találkozhattunk vele.
Kocsis Zoltán

Kocsis Zoltán (Fotó/Forrás: Posztós János, Müpa)

Aleko Puskin Cigányok című drámai költeményének (keletkezés: 1824, megjelenés: 1827) kulcsfigurája, a 19. századi romantikus Hős byroni alaptípusa, az „intellektuális vadember”, aki elhagyva a társadalmat, magányosan él. Kóborlásai során vándor cigányokhoz csatlakozik, beleszeret a vajda lányába, Zemfirába, együtt él vele, sőt gyermekük is születik. A kapcsolat azonban nem bizonyul tartósnak: a zabolátlan lelkű, fiatal cigánylány megunja idősebb társát – aki ráadásul kívülálló, nem az ő népének fia –, s új szeretőt talál egy fiatal cigánylegény személyében. Ez a magja a tömör féltékenységi drámának, amelynek során Aleko egy éjszaka megöli a szerelmeseket. A történetben nem működik a „szemet szemért, fogat fogért” elve, a cigányok nem állnak bosszút, csupán elűzik a gyilkost, akinek ismét a magány jut osztályrészül: számkivetetten kell élnie. A szabadság alapgondolata körül kirajzolódó romantikus szerelmi dráma bizonyos feltételezések szerint Prosper Mérimée 1845-ben keletkezett novellájára, a Carmenre is hatott, s így közvetett inspirációként talán Puskin műve is ott rejtőzik Bizet operájának hátterében.

1892-ben Rachmaninov szinte kamasz fejjel, 19 évesen, a Moszkvai Konzervatórium növendékeként, vizsgadarabnak írta (Vlagyimir Nyemirovics-Dancsenko szövegére) egyfelvonásosát, az Alekót. Sikert aratott vele: elnyerte a konzervatórium aranyérmét. Később azonban a mű(bár 1893-ban a Bolsojban is bemutatták) nem vívott ki tartós elismerést, nem vált a nemzetközi operaházak repertoárdarabjává. Pedig korántsem holmi „zsenge”: érett, kiforrott alkotás.

Karine Babajanyan, Alekszandr Mihajlov és Kocsis Zoltán

Karine Babajanyan, Alekszandr Mihajlov és Kocsis Zoltán (Fotó/Forrás: Posztós János, Müpa)

Erre hívta fel a figyelmet Kocsis Zoltán vezénylése a Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) hangversenyén, a Tavaszi Fesztiválon. Kocsis nem hiába Rachmaninov legnagyobb magyarországi értője és hű propagátora: megkérdőjelezhetetlen biztonsággal tájékozódik az életmű minden szegletében, s így az ifjúkori remekléshez is értőn közelített, felmutatva betanításában a mű minden erényét. Vezénylése nyomán rácsodálkozhattunk az egyfelvonásos rendkívüli karaktergazdagságára, amelyben a nagy európai operahagyomány éppúgy jelen van, mint az egzotikum ábrázolásának igénye.

Alekszandr Roszlavec és Dmitrij Uljanov

Alekszandr Roszlavec és Dmitrij Uljanov (Fotó/Forrás: Posztós János, Müpa)

Élvezhettük a megkapó dallambőséget, a teljes természetességgel felvállalt illusztratív részletek ábrázoló sokszínűségét, s egyáltalán: a hangszerelés és a harmóniavilág varázslatos változatosságát, amely már ebben a fiatalkori műben is a későbbi nagy zeneszerzőt jósolja. Felfigyelhettünk arra is, milyen sok a szélesen kibomló, lírai kantiléna az operában, még a drámai feszültség kialakulása előtt.

És a befogadott hatások? Kocsis plasztikusan domborította ki Csajkovszkij és Borogyin jellegzetes fordulatainak jelenlétét éppúgy, mint a Wagner-élményt vagy Mascagni Parasztbecsületének inspirációját (a mű moszkvai premierjét nem sokkal az Aleko komponálása előtt, 1891-ben hallotta Rachmaninov). Az Aleko tehát gazdagon és hitelesen, értékeiért meggyőzően helytállva kelt életre Budapesten, s ebben persze Kocsis és a zenekar mellett döntő részt vállalt a kitűnő, javarészt orosz anyanyelvű szereplőgárda, amelynek névsorából ki kell emelnünk a meggyőző szuggesztivitással éneklő, kiváló basszust, a címszerepet megformáló Dmitrij Uljanovot, valamint Zemfira szólamában az érzékien szép hangú szopránt, Karine Babajanyant. Ám a többiek – Alekszandr Mihajlov (Egy fiatal cigány), Alekszandr Roszlavec (Zemfira apja), Halmosi Katalin (Öreg cigányasszony) sem maradtak el mögöttük: egyenletesen magas vokális színvonal jellemezte a hézagpótló és emlékezetes produkciót.

Shai Wosner

Shai Wosner (Fotó/Forrás: Posztós János, Müpa)

Rachmaninov nemcsak zeneszerző volt, de a 20. század első felének egyik legnagyobb zongoraművésze is. Nem kellett tehát furcsállnunk, ha az Aleko előtt, a koncert első részében a zongorairodalom egyik alapművét, Beethoven c-moll zongoraversenyét (op. 37) hallhattuk. Kocsis Zoltán és keze alatt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar magasrendű szakértelemmel és a legteljesebb alkalmazkodással kísért, a negyven esztendős izraeli–amerikai szólista, Shai Wosner, a Juilliard School of Music egykori neveltje pedig rendkívül csiszoltan és kifinomultan játszott, érzékeny billentéssel, változatos karakterizálással, virtuózan és beszédesen. Ha egyáltalán felróható hibájául bármi is, az egyetlen általános észrevételben summázható: ez az előadás kissé túlságosan is lekerekítettnek bizonyult, a felületeket mindenütt simára egyengette a művész, eldolgozva az illeszkedéseket, s ez kétségkívül elvett valamit Beethoven egyik legfontosabb tulajdonságából, abból a darabosságból és nyerseségből, amely bizony gyakran jellemzi, kiváltképp egy ilyen drámai, moll hangnemű kompozícióban. A megérdemelt nagy sikert egy Schubert-tétellel (Ungarische Melodie, D 817) köszönte meg Shai Wosner.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

HVG: Kiszivárgott az SZFE huszonhat új oktatójának neve

Eljuttatták a hvg.hu-hoz az összes olyan főállású oktató nevét, akik újonnan kerültek a Színház- és Filmművészeti Egyetem állományába.
Zenés színház

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Vizuál

Tiziano-kiállítással ünnepli fennállásának 130. évfordulóját a bécsi Szépművészeti

Az évforduló alkalmából ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással kedveskedik látogatóinak a Kunsthistorisches Museum.
Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.
Színház

Interaktív kiadványként jelent meg idén a Radnóti Magazin

„Ez már a Gutenberg-galaxis utáni világ” – hirdeti a színház évados kiadványa, amelyet most digitálisan tettek közzé, számos interaktív és a későbbiekben is bővülő tartalommal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Zenés színház ajánló

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?
Zenés színház videó

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.
Zenés színház ajánló

Kendőzetlenül őszinte és zavarba ejtően szókimondó – Boris Vian az Operett Online-on

Különleges produkciót tűz online műsorára január 15-én és 16-án a Budapesti Operettszínház. A Boris Vian életéről szóló, az ’50-es évek bohém Párizsát megidéző revü kiszakít a szürke hétköznapokból, és betekintést enged egy tragikus sorsú polihisztor életébe, aki amellett, hogy nagykanállal habzsolta az életet, korának meghatározó irodalmi alakjává vált.