Zenés színház

Ismeretlen Sosztakovics-operát találtak

2009.03.26. 00:00
Ajánlom
Gerard McBurney angol zenetörténész Moszkvában azonosította az Orango című Sosztakovics-opera részleteit. A zongorakotta első oldalára a szerző azt írta: pamflet.

A művet Sosztakovics 1932-ben komponálta, a futurista opéra satirique librettistái az antibolsevikből lett kommunista sci-fi író, Alekszej Tolsztoj és egy, a sztálini tisztogatásoknak áldozatul esett újságíró-irodalomkritikus, Alekszander Sztarcsakov voltak. Az opera első felvonásának zongorakottáit Olga Digonszkaja fedezte fel 2006-ban a zeneszerző hagyatékában, majd a Tolsztoj család dokumentumai között megtalálta a három felvonásos opera teljes librettóját.

A darab címszereplője, Orango egy biomorf, azaz félig ember, félig majom, a szovjet tudomány nagyszerűségének bizonyítéka. Orangót az első felvonásban közszemlére teszik, hogy elkápráztassa a szovjet népet, a nyugatot pedig provokálja. Először újságíró, a fennálló rend szónoka válik belőle, a darab végére pedig a kommunista párt főtitkára lesz. Az idő nem volt megfelelő a politikai pamfleteknek, ezért valószínű, hogy töredékben maradt a mű. Az Orango zenéje hasonlóságot mutat a Hamlet kísérőzenéjével (1932) és a Leningrádban 1931-ben bemutatott Bolt (Csavar) című balett zenéjével, de azoknál szatirikusabb és "halálosabb", kifejezve ezzel is a kor hangulatát.

McBurney, aki a Chicagói Szimfonikusok művészeti tanácsadója, 2009 közepére tervezi a megtalált zenei anyag, azaz a 45 perces első felvonás hangszerelésének befejezését.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Varázslatosan festő koncertközpont épül Münchenben

Az osztrák Cukrowicz Nachbaur Architekte mérnökei építik azt a koncertpalotát, amelynek nagytermében 1800 néző kaphat majd helyet.
Klasszikus

Fidelio Klasszik: Bérczes, Elsässer, Tóth Vera

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 14-én lesz hallható a 92.1-en.
Vizuál

Frida hétfőnként is fogad

A nagy érdeklődésre való tekintettel július harmadik hetétől hétfőnként is látogatható a Nemzeti Galériában a Frida Kahlo-kiállítás.
Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.
Zenés színház interjú

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.
Zenés színház kritika

Dadaista baba

Kortárs-ifjúsági-abszurd-bábopera – a négy jelzőből egy is elég, hogy a közönség előre tudja, nem szokványos élményben lesz része. Vajda Gergely Az óriáscsecsemő című darabja nem csupán megfelelt elvárásainknak, de felül is múlta azokat.