Zenés színház

„Isten megcsókolta a hangszálait” – In memoriam Luciano Pavarotti

2017.09.06. 10:31
Ajánlom
2007. szeptember 6-án hunyt el minden idők egyik legnépszerűbb és legsikeresebb operaénekese, a világhírű „Három Tenor” egyik tagja.

Pavarotti 1935. október 12-én született Modenában. Édesapja pék, emellett amatőr énekes volt, édesanyja dohánygyári munkás. Kisfiúként altot énekelt a helyi székesegyház kórusában, mutálása után pedig csatlakozott a Modenai Városi Kórushoz, melynek édesapja, Fernando is a tagja volt. Rövid ideig dolgozott iskolai tanárként, illetve biztosítási ügynökként. Abban az időben komolyan futballozott, nem kis sikerrel – futballkapusnak készült.

A kórussal azonban egyre nagyobb eredményeket értek el, több nemzetközi versenyen is nyertek díjat, így Pavarotti elhatározta, hogy több gondot fordít a hangképzésre. A komolyabb áttörésre azonban még várnia kellett, ugyanis

hangszálán daganat nőtt, s komolyan felvetődött, hogy abba kell hagynia az éneklést.

Torka azonban csodás módon rendbejött, s hangja még szebb lett, mint azelőtt. A New York Times kritikusa írta róla:

Amikor Pavarotti megszületett, Isten megcsókolta a hangszálait.

Operaénekesként Reggio Emiliában debütált a Bohémélet Rodolfójaként 1961. április 19-én. A közönség soraiban ott ült egy neves ügynök is, aki azonnal szerződést ajánlott neki. Karrierje ezután gyors iramban ívelt fölfelé, 1963-ban Amszterdamban mutatkozott be a Lucia di Lammermoor Edgarjával. Ugyanezt a szerepet énekelte 1965-ben Miamiban Joan Sutherlanddel, aki ezt követően ausztráliai turnéra hívta meg őt. 1966-ban a londoni Covent Gardenben Az ezred lányában Toniót alakította, a szerepben előforduló kilenc egymás utáni magas C hatására népszerűsége ugrásszerűen megnőtt.

1972-ben a new yorki Metropolitan Opera is megnyílt számára, a közönség 17 alkalommal tapsolta vissza a függöny elé. A következő több mint 20 évben Európa és Amerika majdnem minden operaháza is tárt karokkal várta. Pavarotti még Kínában is nagy elismerésre tett szert az 1980-as években Puccini Bohéméletével. Hosszú éveken keresztül lépett fel a „Live from the Met”-közvetítéssorozatában. Szinte minden operaszerepe, amit valaha énekelt, megjelent a londoni Decca Kiadó gondozásában.

Sokan és sokszor vádolták azzal, hogy üzletet csinál a zenéből, főleg azt követően, hogy az 1990-es olaszországi labdarúgó-világbajnokság hivatalos dala Puccini Toscájából a Nessun dorma című ária lett, az ő előadásában. A „Három Tenor” tagjaként azon fáradozott, hogy az opera műfaját minél szélesebb társadalmi körben elfogadhatóvá, sőt kedveltté tegye. José Carreras és Plácido Domingo társaságában könnyed darabokat is felvett repertoárjába.

Egy időben Madonna és Elton John után Pavarotti volt a világ harmadik legjobban fizetett előadóművésze.

Több magyar művésszel is dolgozott együtt, a többi közt partnere volt Kincses Veronika és Marton Éva, s rendszeresen konzultált Carelli Gáborral is.

A hatalmas termetű, fekete szakállas Pavarotti 2004-ben vonult vissza. A Met színpadán utoljára 2004. március 13-án a Toscát énekelte, s a közönség tizenöt percen keresztül ünnepelte felállva, a függöny elé tíz alkalommal kellett kimennie meghajolni. Nagy nyilvánosság előtt utoljára 2006 februárjában lépett fel Torinóban a Téli Olimpiai Játékok megnyitóján.

Ugyanabban az évben világkörüli búcsúturnéja fellépéseit egészségi állapota, hasnyálmirigyrákja miatt félbe kellett szakítani. Hiába operálták meg, betegségéből nem tudott felépülni, s hetvenegy évesen, 2007. szeptember 6-án szülővárosában halt meg. Halálakor ezt írták:

Voltak tenorok – és volt Pavarotti.

Pavarotti halálának tizedik évfordulóján, szeptember 6-án emlékkoncertet tartanak a veronai Arénában, ahol mások mellett fellép Domingo, Carreras és Zucchero is. Ron Howard amerikai filmrendező a tervek szerint a közeljövőben kezdi a Pavarotti életéről szóló dokumentumfilm készítését. (Frissítés: a filmet 2019-ben mutatták be.)

Fejléckép: Luciano Pavarotti (fotó/forrás:Terry O'Neill /Decca)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Tarr Béla, Gőz László és Sapszon Ferenc

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. 
Könyv

Megvannak a 2023-as Déry-díj nyertesei

Ladik Katalin, Mohácsi István, Mohácsi János, Nagy Gabriella és Ilma Rakusa vehetik át a magyar irodalom egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező elismerését.
Klasszikus

„Nagyon boldoggá tesz, ha én vezethetek el valakit a dalokhoz” – interjú Helmut Deutschcsal

Helmut Deutsch zongorakísérőként nem csupán kevesekhez fogható népszerűségre tett szert szakmájában, de tanárként is rendkívüli énekesnagyságokat vezetett el a dalműfajhoz. A művész nemrég Piotr Beczałával adott szláv estet az Operaházban.
Klasszikus

Karácsonyi ráadáskoncertet is ad a Concerto Budapest a hagyományos adventi ajándékkoncertek mellett

Koncertekkel ajándékozza meg a zeneszeretőket az adventi időszakban a Concerto Budapest. A kórházi kezelés idején családjukat nélkülözni kényszerülő betegekhez, idősekhez idén is kamaraprodukciókkal látogatnak el a zenekar tagjai.
Klasszikus

Dél-Afrikában rendezett kortárs fesztiválon szerepel az UMZE

Az új és legújabb zenére specializálódott együttes a Nemzetközi Kortárszenei Társaság éves fesztiválján működik közre, Johannesburgban és Fokvárosban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Negyven százalékkal csökkenti kórusa létszámát a Bayreuthi Ünnepi Játékok

A neves Wagner-fesztivál anyagi nehézségekkel indokolta, hogy százharmincnégy fős énekkarát mindössze nyolcvan főre csökkenti. A Német Opera- és Táncegyüttesek Szövetsége azt javasolta az Ünnepi Játékok vezetőségének, fontolják meg a döntést.
Zenés színház ajánló

Eötvös Péter-ősbemutatóra készül az Opera

A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényéből írt Valuska címmel operát, amelyet december 2-án mutat be a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza.
Zenés színház kritika

A nevetés védelme – Ligeti-bemutató Bécsben

A Ligeti-évforduló alkalmából újabb darabbal gyarapodott a magyar művek (egyébként nem túl nagy) száma a nemzetközi operarepertoáron. A Le Grand Macabre november 17-i előadásán jártunk.
Zenés színház interjú

„A művészet mindig arra késztet, hogy változtassunk a nézőpontunkon” – interjú Stefan Herheim operarendezővel

Stefan Herheim, napjaink egyik legelismertebb rendezője, az elmúlt évad óta Bécs „második operaházának” a MusikTheater an der Wiennek az igazgatója. Händel Theodorájából kiindulva vallásról, intézményesülésről és az operai önreflexióról beszélgettünk vele.
Zenés színház kritika

Megváltástörténet a kávézóban – Händel Theodorája a MusikTheater an der Wienben

Öt ember egy kávéházban – öt történet arról, mi történhet, ha az embert megérinti a természetfeletti. Händel Theodorája nem is játszódhatott volna térben és időben közelebb a közönségéhez, mint ahogyan a bécsi MusikTheater an der Wienben színre kerül.