Zenés színház

„Isten megcsókolta a hangszálait” – In memoriam Luciano Pavarotti

2017.09.06. 10:31
Ajánlom
Tíz éve, 2007. szeptember 6-án hunyt el minden idők egyik legnépszerűbb és legsikeresebb operaénekese, a világhírű "Három Tenor" egyik tagja.

Pavarotti 1935. október 12-én született Modenában. Édesapja pék, emellett amatőr énekes volt, édesanyja dohánygyári munkás. Kisfiúként altot énekelt a helyi székesegyház kórusában, mutálása után pedig csatlakozott a Modenai Városi Kórushoz, melynek édesapja, Fernando is a tagja volt. Rövid ideig dolgozott iskolai tanárként, illetve biztosítási ügynökként. Abban az időben komolyan futballozott, nem kis sikerrel – futballkapusnak készült.

A kórussal azonban egyre nagyobb eredményeket értek el, több nemzetközi versenyen is nyertek díjat, így Pavarotti elhatározta, hogy több gondot fordít a hangképzésre. A komolyabb áttörésre azonban még várnia kellett, ugyanis

hangszálán daganat nőtt, s komolyan felvetődött, hogy abba kell hagynia az éneklést.

Torka azonban csodás módon rendbejött, s hangja még szebb lett, mint azelőtt. A New York Times kritikusa írta róla:

Amikor Pavarotti megszületett, Isten megcsókolta a hangszálait.

Operaénekesként Reggio Emiliában debütált a Bohémélet Rodolfójaként 1961. április 19-én. A közönség soraiban ott ült egy neves ügynök is, aki azonnal szerződést ajánlott neki. Karrierje ezután gyors iramban ívelt fölfelé, 1963-ban Amszterdamban mutatkozott be a Lucia di Lammermoor Edgarjával. Ugyanezt a szerepet énekelte 1965-ben Miamiban Joan Sutherlanddel, aki ezt követően ausztráliai turnéra hívta meg őt. 1966-ban a londoni Covent Gardenben Az ezred lányában Toniót alakította, a szerepben előforduló kilenc egymás utáni magas C hatására népszerűsége ugrásszerűen megnőtt.

1972-ben a new yorki Metropolitan Opera is megnyílt számára, a közönség 17 alkalommal tapsolta vissza a függöny elé. A következő több mint 20 évben Európa és Amerika majdnem minden operaháza is tárt karokkal várta. Pavarotti még Kínában is nagy elismerésre tett szert az 1980-as években Puccini Bohéméletével. Hosszú éveken keresztül lépett fel a "Live from the Met" közvetítés-sorozatában. Szinte minden operaszerepe, amit valaha énekelt, megjelent a londoni Decca Kiadó gondozásában.

Sokan és sokszor vádolták azzal, hogy üzletet csinál a zenéből, főleg azt követően, hogy az 1990-es olaszországi labdarúgó-világbajnokság hivatalos dala Puccini Toscájából a Nessun dorma című ária lett, az ő előadásában. A "Három Tenor" tagjaként azon fáradozott, hogy az opera műfaját minél szélesebb társadalmi körben elfogadhatóvá, sőt kedveltté tegye. José Carreras és Plácido Domingo társaságában könnyed darabokat is felvett repertoárjába.

Egy időben Madonna és Elton John után Pavarotti volt a világ harmadik legjobban fizetett előadóművésze.

Több magyar művésszel is dolgozott együtt, a többi közt partnere volt Kincses Veronika és Marton Éva, s rendszeresen konzultált Carelli Gáborral is.

A hatalmas termetű, fekete szakállas Pavarotti 2004-ben vonult vissza. A Met színpadán utoljára 2004. március 13-án a Toscát énekelte, s a közönség tizenöt percen keresztül ünnepelte felállva, a függöny elé tíz alkalommal kellett kimennie meghajolni. Nagy nyilvánosság előtt utoljára 2006 februárjában lépett fel Torinóban a Téli Olimpiai Játékok megnyitóján.

Ugyanabban az évben világkörüli búcsúturnéja fellépéseit egészségi állapota, hasnyálmirigyrákja miatt félbe kellett szakítani. Hiába operálták meg, betegségéből nem tudott felépülni, s hetvenegy évesen, 2007. szeptember 6-án szülővárosában halt meg. Halálakor ezt írták:

Voltak tenorok – és volt Pavarotti.

Pavarotti halálának tizedik évfordulóján, szeptember 6-án emlékkoncertet tartanak a veronai Arénában, ahol mások mellett fellép Domingo, Carreras és Zucchero is. Ron Howard amerikai filmrendező a tervek szerint a közeljövőben kezdi a Pavarotti életéről szóló dokumentumfilm készítését.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Színház

Herczeg Tamás leköszön a Szegedi Szabadtéri Játékok éléről

Harangozó Gyula művészeti igazgató szintén elköszön a Fesztivál vezetésétől.
Színház

Független alkotóműhelyt hoz létre az SZFE polgársága

A Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása ellen tiltakozó oktatók és hallgatók Freeszfe Egyesület néven autonóm alkotóműhelyt hoztak létre, melynek elsődleges célja demokratikus keretek közé menteni az egyetem 155 éves szellemiségét.
Színház

107 tanár követeli az őszi félév érvényességét az SZFE vezetésétől

107 tanár – óraadók és osztályfőnökök egyaránt – írta alá azt a közleményt, amelyben követeli az őszi félév elismerését, a teljesítéseket, illetve, hogy fizessék ki a munkájukért a járandóságukat – tudta meg a 444.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.
Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Zenés színház ajánló

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?
Zenés színház videó

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.