Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

Hegedűs a háztetőn – Bozsik Yvette rendezésében
2021.07.26. 17:55
Ajánlom
A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.

Emlékszik, mikor, hol találkozott először a művel, és milyen hatással volt akkor önre?

Természetesen ismertem a filmet, amely egyedülálló a maga műfajában, és persze láttam több színpadi adaptációt is. A pályámat az Operettszínházban kezdtem, akkor láttam ott a Vámos-rendezést is. Most Orbán János Dénes új fordításában látható a mű, Khell Zsolt díszletével és Berzsenyi Krisztina különleges jelmezeivel. Ahogy egyre jobban megismertem a darabot, úgy találtam benne egyre csodálatosabb és mélyebb gondolatokat és mondanivalót.

Régóta foglalkoztatta a darab, ezért, „belső késztetésből” rendezte meg, vagy az Operettszínházból jött az ötlet?

Kiss-B. Atilla, az Operettszínház főigazgatója és Vincze Balázs művészeti vezető kért fel a Hegedűs a háztetőn megrendezésére.

Az Operettszínház különleges helyet foglal el a szívemben, hiszen frissdiplomás balerinaként a Pártay Lilla által alapított balettegyüttesben olyan főszerepeket táncolhattam, mint például Csipkerózsika,

így szinte „hazatértem” az Operettbe. Mivel véletlenek nincsenek, minden darab, amire felkérnek, megtiszteltetés és kihívás.

Mi az, amit örök érvényűnek tart a műben, illetve amit kiemelten fontosnak tart elmondani?

A kozmosz, a kozmikus hálózat részei vagyunk. Mind össze vagyunk kötve mindennel és mindenkivel, egy láthatatlan hálózaton belül. Nincs egyetlen érzésünk, gondolatunk, cselekedetünk sem, amely ne lenne befolyással az egész univerzumra. Ennek fényében érthető a mózesi törvény, mely szerint nem szabad rosszat tenni. Ez számomra a legfontosabb üzenet.

JUHASZ_EVA_Hegedusahazteton_2021062286of1-175725.jpg

Hegedűs a háztetőn (Fotó/Forrás: Juhász Éva / Budapesti Operettszínház)

A tejesember családja ugyanúgy szereti a szülőföldjét, mint Anatevka orosz és ukrán lakói, ugyanannyira ragaszkodnak hozzá, és épp olyan szegénységben, küzdelmesen élik a hétköznapjaikat, mint a többség. Amiben mások: a zsidó tradíció őrzése. Erről szól a musical Hagyomány című dala is. Jelenthetnek ma a hagyományok olyan egyensúlyban tartó erőt, mint ahogyan azt a musicalben megéneklik?

Bár az individualista és materialista ember úgy gondolja, hogy könnyedén átléphet rajtuk,

a hagyomány és a rend egész életünkben viszonyítási pontok.

Az isteni törvényekkel és a teremtett világgal való együttélést az emberiség hiába szeretné egyéb törvényekkel, ideológiákkal, nyomásgyakorlással felülírni, kudarcra van ítélve. Annak, aki csak a szemével lát, és aki támogatja az ellenségeskedést, szakadást, amely szétválaszt, megkülönböztet, kirekeszt, és nem a teljességre, az egységre, az egyezségre, az egyszerűségre törekszik, még sokat kell megértenie a világ törvényeiből.

Van egy zsidó mondás, miszerint ha valakire mutogatsz, közben három ujjal magadra mutatsz, eggyel meg fölfelé, a Jóistenre. Vagyis mielőtt bárkit felelőssé tennél vagy kifiguráznál, nézz magadba, és lásd meg a világ törvényszerűségeit is. Mit gondol erről?

A negativitás nem a helyzetekben és az eseményekben keresendő, hanem abban, ahogyan látjuk azokat és ahogyan reagálunk rájuk. Ha a negatív érzéseket elengedjük,  a helyzet is más színben fest, és ami lehetetlennek tűnt, könnyedén kezelhető. Minden döntésünkért, cselekedetünkért mi vagyunk a felelősek. Minden út befelé vezet. Nem érdemes más embereket vagy helyzeteket hibáztatni. Ezért is volt fontos számomra a pletykajelenet groteszk kifigurázása.

JUHASZ_EVA_Hegedusahazteton_2021062296of1-175725.jpg

Hegedűs a háztetőn (Fotó/Forrás: Juhász Éva / Budapesti Operettszínház)

A darab felfogható Tevje fejlődéstörténeteként is. Elfogadja, hogy az utána következő generációnak, a lányainak joguk van megtalálni a boldogságukat akár azon az áron is, hogy a szembeszegülnek a vallási kötöttségekkel és megszabadulnak a társadalmi elvárásoktól. Ez mennyire hangsúlyos az előadásban?

Történetünk egy kozmikus kísérlet, hogy visszatérjünk az egységhez. A Hegedűs a háztetőn musical főhőse, Tevje megvilágosodik. Utazik világ és Isten között. Tudatossága a szeretete által tisztul, ahogy egyre tovább jut az elengedésben, úgy kerül egyre közelebb Teremtőjéhez.

A tradícióból, az elvárásokból való kiválást, megszabadulást kísérhetjük végig a darab folyamán.

A bátrak jutalma ez, akik mernek őszintén, tiszta szívvel szeretni. Az elválások azonban ettől függetlenül mindig nehezek és fájdalmasak. De ez a lényege a lélek fejlődésének. Ezek csiszolnak, és végső soron pont az elválások és elszakadások juttatnak el oda egy lelket, hogy Istenhez kiáltson segítségért.

A zsidóknak végül el kell hagyniuk Anatevkát. Megjelenik valamilyen formában a rendezésében, hogy a XX. században hová vezetett a kirekesztés, az üldözés?

A tér–idő fogságában a hatalom célja az, hogy az embereket minél jobban manipulálhassa, a félelem, a pánik, a siker, az ego, a pénz, a szégyen és a bűntudat energiamezőjével. Oszd meg és uralkodj! – a jól bevált módszer működik a világban. Ennek következményei a harag, a pártoskodás, a háborúk, amelyek rengeteg ember halálához vezettek, nem csak a XX. században, hanem az egész történelmünk folyamán és a jelenünkben is. A célom az volt, hogy történelmi koroktól függetlenül hívjam fel a figyelmet a gyűlöletre. Az én rendezésemben a bölcs rabbi szerint megvan a remény, hogy új életet kezdhetnek Amerikában, akik elindulnak, viszont akik maradnak – legyenek zsidók vagy oroszok – a történelemből ismerve rengeteget szenvedtek.

JUHASZ_EVA_Hegedusahazteton_2021062211of1-175724.jpg

Hegedűs a háztetőn (Fotó/Forrás: Juhász Éva / Budapesti Operettszínház)

A Hegedűs a háztetőn humorban is gazdag, elég ha csak arra gondolunk, Tevje milyen kedélyes beszélőviszonyban van Istennel. Mekkora szerepet szánt a humornak?

A humor mindig fontos eszköze az előadásaimnak, ezúttal különösen a tömegjelenetekben: a pletyka- és a vásári jelenetben. Sokszor megjelenik a darabban, még – a rabbi szájából – a legnagyobb bölcsességek is humoros tanítások formájában hangzanak el.

Alföldi Róbert, aki szintén színre vitte már az opera-, az operett- és musicalirodalom számos klasszikusát, azt mondja: a kotta ugyan pontos és szigorú vezérfonal, de rendezői szempontból annyi a különbség egy nem zenés és egy zenés darab között, hogy az utóbbiban próza helyett, illetve mellett muzsika szól; a kettővel ugyanúgy kell bánni. Osztja a véleményét?

Eddigi pályámon sem tettem különbséget műfajok között,

közel huszonnyolc év alatt többször állítottam színpadra balettet, operettet, musicalt, prózai darabot, önéletrajzi drámát, táncszínházi vagy éppen gyerek- és csecsemőszínházi előadásokat is. Mindent lehet jó minőségben csinálni, egy adott témából mindig ki lehet hozni valami újszerű, ugyanakkor érvényes dolgot. Ez az úgynevezett könnyű műfajokban sem könnyebb, sőt inkább nehezebb. A zenés műfajok esetében egyszerre tud működni az ének, a tánc és a próza, mivel hasonló mennyiségben vannak jelen a darabban, és az előadásnak egységes látásmódot kell tükröznie.

Milyen az előadás látványvilága, atmoszférája? E tekintetben mit tartott lényegesnek hangsúlyozni?

Khell Zsolt különleges, fából és tükrökből álló díszlete, Berzsenyi Krisztina varázslatos jelmezei és Dreiszker József világítástervező csodálatos fényei különleges látványvilágot teremtettek. A látványt Marc Chagall festészete ihlette, aki meg is alkotta a hegedűs figuráját. Az álomjelenet világát pedig a teozófia és a zsidó misztika, a kabbala inspirálta.

Erélyes rendező, aki foggal-körömmel ragaszkodik az elképzeléséhez, vagy hajlamos elfogadni a csapattársai javaslatait?

Alkotóként átengedem magam a műnek, próbálok csatornaként működni.

Leginkább erőteljes víziókat látok, de mivel nem az elmémmel dolgozom, hanem a szívemmel, ezért az elengedést is folyamatosan gyakorlom, rendezés közben és az élet más területein is. Ezért mindig hat rám alkotótársaim és a színészek energiája. A kereteket megteremtem, de a színészeknek hagyom, hogy járják a saját fejlődési útjukat a darabon belül.

ArtLensPhotography_Hegedusahazteton1-180223.jpg

Hegedűs a háztetőn (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)

Azt mondják, a Margitszigeti Szabadtéri Színház különös erőterű játszóhely. Mi adja a varázsát? Az Operettszínház-beli előadáshoz képest változtatott a „hely szelleme” valamin?

A Margitszigeti Szabadtéri Színpad valóban egy grandiózus, csodálatos helyszín, a színpad mögötti óriás ősfákkal, madárcsicsergéssel és csillagos éggel. Természetesen technikailag sok mindent kell változtatni az operettszínházi bemutatóhoz képest, de mivel a Csárdáskirálynőben Vidnyánszky Attila mellett koreográfusként dolgoztam két éve, ismerem az ottani lehetőségeket, és figyelek rá, hogy minél tökéletesebb atmoszférát tudjunk teremteni

Mit szeretne, mit vigyen magával a néző az előadásból?

A Hegedűs a háztetőn egyrészt a témája, a zenéje miatt, a történet sok és mély rétege, valamint különleges humora és drámaisága miatt is inspiráló és örökérvényű értékű művészeti alkotás. A mű fő témája a szeretet, amely a világhoz való viszonyulás megbocsátó, gondoskodó és támogató módja. Istennek egy törvénye van: a szeretet. Ezt a tudatszintet szeretném eljuttatni a közönséghez.

Készítette: LHK

Fejléckép forrása: Horváth Judit

Támogatott tartalom.

Margitszigeti Színház

Budapest reprezentatív nyári színháza a Margitszigeten a Margitszigeti Színház.

A Margitszigeti Színház Nkft. az 1938-ban megnyitott és azóta üzemelő, épített, aréna jellegű nézőterű színház üzemeltetője, melynek területén áll a műemlék Víztorony-kilátó.

A nyári színház fontos és jelentős helyet tölt be a főváros életében, mint a gazdagon zöld környezetben álló közösségi helyszín is, és mint a városban élő polgárok kedvelt szórakozóhelye, amely a hazai és külföldi közönség kiszolgálásban egyaránt fontos kulturális központnak tekinthető.

A patinás nyári színház a 2013-ban elvégzett, jelentős felújítást követően immár 3000 fő néző fogadására alkalmas. A fedett, nagyméretű, technikailag jól felszerelt színpad a szcenírozott előadások, operák, valamint operett-, musical-, balett- és táncelőadások színpadra állítására kiváló helyszín.

A színház fő profilja elsősorban a nagyprodukciók bemutatása, a klasszikus zenei szimfonikus koncertek mellett a könnyűzenei események meghívása is. A produkciók létrehozása, bemutatása saját vállalkozásban történik, több esetben együttműködésben a hazai színházakkal, mint például az Magyar Állami Operaházzal és a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral, valamint a nemzetközi színtérről meghívott külföldi művészekkel és társulatokkal.  Számos nagy bemutató és nemzetközileg elismert művész fellépése színesíti és gazdagítja a nyár közel négy hónapjában nyitott nyári színház minőségi és választékos kínálatát.

A színház célja a válogatással, hogy lehetőség szerint minden korosztály, kultúrát fogyasztó és színházba járó közönség megtalálja a kedvére való produkciót.

A Margitszigeti Színház Mindenki színháza.

Legolvasottabb

Vizuál

A magyar zenetörténet csillagai is bekerülnek a Zene Háza új, dívákról szóló kiállításába

Marton Éva, Zsédenyi Adrienn Zséda, Rúzsa Magdi, Koncz Zsuzsa és még sok más díva személyes történetét is bemutatja a Magyar Zene Háza május 17-én nyíló, új kiállítása, a Dívák & Ikonok.
Klasszikus

TITOK a Pannon Filharmonikusokkal

A társulat új évadában arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a TITOK? A Pannon Filharmonikusok budapesti bérletsorozata már elérhető, áprilisban pedig Pécsett is meghirdetik új évaduk programját.
Zenés színház

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.
Plusz

Dömösön folytatódik a Szeláví! Fesztivál története

Barátok, nyáresti koncertek, koccintás az élet apró örömeire és kirándulások a Dunakanyar egyik legszebb településén, Dömösön. Sátrazás a csillagok alatt, három nap önfeledt szabadság: idén is várja a kikapcsolódni vágyókat a Szeláví! Fesztivál.
Könyv

Borsik Miklós veheti át a Hazai Attila Irodalmi Díjat

A költő, író, kritikus április 30-án a Nyitott Műhelyben veheti át a fiatalon elhunyt művészről elnevezett elismerést, amellyel a Hazai Attilához hasonlóan újító, kísérletező szerzőket ismerik el. 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.
Zenés színház ajánló

Gálaesttel támogatja az autistákat a Budapesti Operettszínház

Április 23-án Együtt az Autistákért címmel rendeznek jótékonysági estet, amelyen a legnépszerűbb operett-, illetve musicalrészleteket hallhatja a közönség az Operettszínház sztárjainak előadásában. 
Zenés színház interjú

„A klasszikus zenében a sokoldalúság gyanakvást szül” – interjú José Curával

A karmesterként és zeneszerzőként is aktív művésszel a a VeszprémFestre tervezett, argentin dalokra és operaáriákra épülő koncertjének műsoráról, a zenei sokoldalúságról és a társadalmi felelősségvállalásról is beszélgettünk.
Zenés színház elhunyt

Elhunyt Michael Boder karmester

A nemzetközi hírű operadirigenst, aki idén húsvétkor a Magyar Állami Operaház Parsifal-produkcióját vezényelte, hatvanöt éves korában érte a halál – tette közzé az intézmény.
Zenés színház interjú

Nekünk találkozni kellett – interjú Nádasi Veronikával, a Carmen-musical címszereplőjével

Április 19-én, 20-án és 21-én először láthatja Magyarországon a közönség Frank Wildhorn Carmen című musicaljét a Budapesti Operettszínházban. Az első szereposztásban címszerepet alakító Nádasi Veronika számára méltó feladatot jelent ennek a minden porcikájában nagybetűs nőnek a megformálása.