Zenés színház

István király új arca – Interjú Szinetár Miklóssal

2020.09.15. 09:40
Ajánlom
Operaváltozat születik az István, a királyból, a Szörényi–Bródy szerzőpáros nagy sikerű művéből. Bródy János szövege változatlan formában hangzik el, Szörényi Levente rockzenéjét operai verzióban hallhatjuk, Gyöngyösi Levente hangszerelésében. Az izgalmas, műfaji korlátokat átlépő vállalkozás hátteréről a legendás rockopera zeneszerzőjét, Szörényi Leventét és a készülő opera színpadi változatának rendezőjét, Szinetár Miklóst kérdeztük.

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2020. őszi számában jelent meg.

„Csodás érzés, hogy túl a bemutatója óta átélt viharokon, a közönség töretlenül ragaszkodik az István, a királyhoz, és van egy szinte klasszikusnak tekinthető művünk” – mondja a rockoperáról Szörényi Levente. „Történt kísérlet arra, hogy élőben szólaljon meg, de sokáig nem állt rendelkezésre megfelelő technika. Régóta óriási vágyunk volt a hangosítás nélküli előadás, ám engem is meglepett, amikor Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatójának ötlete és Rosta Mária, a Zikkurat Színpadi Ügynökség producerének szorgalmazása nyomán elindult a közös gondolkodás arról, hogy klasszikus keretek közé kerüljön a darab. De ha van egy népszerű, klasszikus elemeket is tartalmazó alkotásunk, akkor jusson el az Operába!”

Az operaváltozat nem azt jelenti, hogy mi a jövőben kihajítjuk a dobfelszerelést vagy a basszgitárt, hiszen ez egy rockopera!

– hangsúlyozza a szerző. „Mára szerencsére megszűnt a műfajok múltbéli, kategorikus szétválasztása, nem dúl áldatlan harc komoly- és könnyűzene közt. Gyöngyösi Levente, aki 2015-ben szimfóniát komponált az Illés együttes témáira, bizonyította, milyen invenciózusan tudja feldolgozni a dalainkat. Emellett őszintén kíváncsi vagyok az énekesi teljesítményekre, arra, hogyan fog operai hangon megszólalni a mű. De mindez nem rajtam múlik, én már megírtam, amit megírtam” – teszi hozzá nevetve.

szinetar_miklos_foto_rakossy_peter-093228.jpg

Szinetár Miklós (Fotó/Forrás: Rákossy Péter / Magyar Állami Operaház)

„Amikor a megbízást kaptam, az operaváltozat még nem volt készen, így én is izgalommal vártam, milyen lesz” – mondja a feldolgozásról a rendező, Szinetár Miklós. „Van egy alapkülönbség, ezt kívánom a rendezésemben érzékeltetni: a rockopera a mindvégig jelen lévő alapritmusból adódóan egységességet követel díszlet, jelmez és jelenetek tekintetében. Ezt kiváló előadások meg is valósították, ezen a téren már nem volna feladatom. Az operában viszont változatosságra, aktuális és klasszikus elemek használatára is nyílik lehetőség. Ezért érdemes így megrendeznem, amellett, hogy megtisztelő mind az Opera ragaszkodása a személyemhez, mind az István, a király producerének, Rosta Máriának biztatása.”

„Korábban is szerettem a darabot, de miután jobban elmélyültem benne, az a meggyőződésem támadt, hogy a maga módján egy remekmű” – fogalmaz az Opera tiszteletbeli főigazgatója. „Túl azon, hogy a zene nagyszerű, folyvást a mondandó szolgálatában áll, amely az én értelmezésemben egy pontos, gazdag rajzolata az elmúlt kétszáz évben Magyarországon uralkodó politikai-társadalmi érzelmeknek, magatartásoknak, közéleti lelkiállapotnak. Vonzó számomra, hogy a műben senkinek nincs teljes, ellenben mindenkinek van részigazsága – a rendpárti és az örök változásban hívő karaktereknek is.

Az egész darabra kettősség jellemző, minden önmaga ellentéte is, miközben megrendítően vázol fel eltérő magyar társadalmi lehetőségeket.

szorenyi_levente_foto_szorenyi_reka_-093132.jpg

Szörényi Levente (Fotó/Forrás: Szörényi Réka / Magyar Állami Operaház)

Szörényi Levente és Szinetár Miklós korábban is működtek már együtt:

„Meghatározó egyéniség, és különösen szeretem a humorát” – mondja a rendezőről a zeneszerző. „Bizonyára tudja, hogyan gondolkodtunk az István, a király megírásakor, és higgadtan fogja mérlegelni, hogy az operaváltozat bemutatásakor mit adjon ki a kezéből.”

Az Illés együttes életében fontos események színtere volt az Erkel Színház: itt zajlottak a Táncdalfesztiválok döntői – itt adták elő 1968-ban az Amikor én még kissrác voltam című slágerüket. 1990-ben, az Illés huszonöt éves jubileumán a nézőtéren foglaltak helyet, ám a közönség kikövetelte, hogy színpadra álljanak. Ősszel is itt lesz a rockopera szimfonikus operaváltozatának ősbemutatója. „Nagyon vegyes, nagyon eklektikus, nagyon színes, nagyon sokarcú előadást képzeltem el” – vetíti előre Szinetár Miklós.

Szerző: Verasztó Annamária

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2020. őszi számában jelent meg.

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Színház

Kétszáznál is többen támogatják az SZFE-t

Már több mint kétszáz oktató és kutató írta alá az ELTE petícióját, amit azért indítottak, hogy támogassák a Színház- és Filmművészeti egyetemet és kiálljanak az egyetemi autonómia mellett.
Klasszikus

„A halál életünk igazi célja” – írta Mozart haldokló apjának

Mozart haldokló apjához írt levele került a salzburgi Mozarteum Alapítvány tulajdonába. Két másik levéllel is gazdagodott a gyűjtemény.
Könyv

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Színház

Szellemes és hátborzongató – interjú Pass Andreával

Pass Andrea A Jelentéktelen után újra Gogolhoz fordult inspirációért, ám ezúttal nem egy köpönyeg alá férkőzik be a Pétervári Fagy, hanem a ma színházában találjuk magunkat, ahová egy revizor, a kormánybiztos érkezik és reformokat követel. Az író-rendező a Nyakunkon a revizor munkafolyamatáról, karanténról, színházról és az emberekben lakozó frusztrációkról mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Dobri Dániel: „Szavak nélkül mesélek el egy történetet”

Dobri Dániel szemtelenül fiatal és jóképű zeneszerző, zenei vezető. A József Attila Színházban most bemutatott Amadeus zenei világa is az ő „gyermeke”. Ennek kapcsán beszélgettünk színházról, muzsikáról, egy előadás létrejöttéről.
Zenés színház kult50

Szerepek csöndjében – Horváth Margit a Kult50-ben

Mindenki csak Huginak becézi. Anyaszínházának tartja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat, de saját bőrén tapasztalta meg, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában.
Zenés színház hír

Bozsik Yvette Tündérkertet varázsol az Operett színpadára

„Az Operettszínház újabb ünnepre készül” – mondta Kiss-B. Atilla főigazgató a Marica grófnő közelgő bemutatója kapcsán. Az október 23-tól látható operettet 96 évvel ezelőtt, szinte napra pontosan ekkor mutatták be a Király Színházban, most pedig az új előadás szólistái, valamint Bozsik Yvette koreográfus-rendező, Berzsenyi Krisztina jelmeztervező és Cziegler Balázs díszlettervező idézték meg Kálmán Imre klasszikusát.
Zenés színház kult50

Játszótárs mindenek felett – Wunderlich József a Kult50-ben

Érzékeny színpadi jelenléte és nagyfokú technikai tudása révén mindössze néhány év alatt meghatározó tagjává vált Wunderlich József a Vígszínház társulatának, ahol a nagyoktól tanulhat, a korosztályába tartozókkal pedig kísérletezve dolgozhat együtt, ami örömmel tölti el.
Zenés színház magazin

50 éve csendült fel először a Getsemane a Broadwayn

Andrew Lloyd Webber kultikus rockoperája, a Jézus Krisztus Szupersztár 1970-ben indult el hódító útjára. A mű, melynek szövegét Tim Rice írta, először albumként jelent meg, majd egy évvel később debütált a Broadwayn. Érdekessége, hogy prózai dialógusok nélkül meséli el Jézus életének utolsó hetét, megmutatva többek között Mária Magdolna és Júdás szemszögét is.