Dohnányi Ernő vígoperájának címszereplője, Simona néni visszavonultan él régi villájában. Mivel ifjú korában az oltár előtt faképénél hagyták, kiábrándult a férfiakból, akiket nem enged birtokára lépni.
Pártfogoltját, Beatricét is igyekszik megóvni a hímnem okozta csalódásoktól, miközben a leány és a birtok kertésze, az álruhás Ghino gróf titokban gyengéd érzelmeket táplálnak egymás iránt.
A párt a cserfes szolgálóleány, Giacinta segíti, Nuto, a háziszolga pedig gátolja szerelmük kiteljesedésében. Nem várt fordulatot a léha Florio gróf hoz, akinek feltűnése még a megkérgesedett szívű Simona nénire is hatással van.
Simona néni (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)
Dohnányi első operája, bár olasz környezeteben játszódik, mégis ízig-vérig német stílusú, eklektikus darab, amely Wagner és Richard Strauss hatását mutatja, de mozarti és brahmsi motívumok is felismerhetők benne.
Az opera ősbemutatóját 1913-ban tartották Drezdában, amikor a kiváló zeneszerző, karmester és pedagógus a berlini Zeneművészeti Főiskolán oktatott.
Darabja Magyarországra másfél évtizeddel később jutott el, 1927-ben a Városi Színház (a mai Erkel Színház), majd A tenor nagy sikere után 1933-ban a Magyar Királyi Operaház mutatta be Basilides Mária címszereplésével, az ifjú Ferencsik János vezényletével és Márkus László főrendező színpadi változatában. A darab erényeit a későbbi korokban is felismerték, ezért 1995-ben lemezfelvétel készült a műből, majd az OPERA is rögzítette a 2021-es online bemutató szereposztásával, ami várhatóan idén meg is jelenik dalszínház gondozásában. Addig is februárban 5 alkalommal élőben is elhangzik a mű, ismét Megyesi Schwarz Lúcia (Simona néni) Miksch Adrienn (Beatrice), Sáfár Orsolya (Giacinta), Varga Donát (Ghino), Cseh Antal (Florio) és Pataki Bence (Nuto) tolmácsolásában.
A Simona néni párdarabja egy ugyancsak itáliai történet, Hubay Jenő A cremonai hegedűs című operája. A hegedűmanufaktúráiról híres olasz város elöljárósága pályázatot ír ki mesterhegedű készítésére,
a jutalmak közt szerepel Giannina, a céhvezető Ferrari mester leányának keze.
A versenybe egyaránt benevez a mester jóképű segédje, Sandro, valamint barátja, a jólelkű, ám púpos Philippo, akinek páratlan hangszere akár minden más jelentkező munkáját felülmúlhatja. A lány Sandrót szereti, ami az elszánt segédet és a nemes lelkű Philippót egyaránt olyan tettekre sarkallja, ami nem várt eredményt hoz a győztes kihirdetésekor.
A cremonai hegedűs (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)
Hubay Jenő második operáját a hegedűművész-zeneszerző nemzetközi sikerei csúcsán, 1894-ben mutatta be a Magyar Királyi Operaház.
A darab premierjén a híres hegedűszólót – amelyet önálló koncertszámként is gyakran játszottak – maga a szerző adta elő a színfalak mögül.
A mű egy csapásra elnyerte a közönség tetszését és világhódító útra indult, német és francia nyelvre is lefordították, a következő években pedig összesen 70 színházban mutatták be, többek közt Párizsban, Brüsszelben és New Yorkban is. Budapesten a darabot 1944-ig töretlen népszerűség övezte, az Operaház minden évben műsorára tűzte. Tavaly az OPERA ezt a darabot is rögzítette az online premier szereposztásával, Köpeczi Sándor (Ferrari mester), Sáfár Orsolya (Giannina), Ninh Duc Hoang Long (Sandro), Sándor Csaba (Filippo) és Palerdi András (Polgármester) tolmácsolásában, a virtuóz hegedűszólót pedig Alexandre Dimcevski, az Opera Zenekar egyik kiváló koncertmestere adta elő. A bemutatóhoz képest az idei évadban Ferrari mester szerepét Cser Krisztián, Gianninát Molnár Ágnes, a Polgármestert pedig Kiss András alakítja.
A két előadást közös koncepció mentén a tehetséges fiatal rendező, Varga Bence vitte színre, aki 2018-ban a Hindemith-művekből összeállított és a Kiscelli Múzeum templomterében bemutatott GermanLateNight esten az Oda-vissza és a Sancta Susanna produkciókkal debütált az Operában,
friss energiái és a lélektani realizmus iránti fogékonysága pedig már ekkor elismerő visszhangot váltottak ki a szakma és a közönség körében.
A Simona néni és A cremonai hegedűs látványvilága Fekete Anna díszlet- és Schütz Nikolett jelmeztervező munkáját dicsérik. Mindkét művet Galambos Attila új magyar fordításában hallhatja a közönség. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) ahogy tavaly, most is Dohnányi Ernő távoli rokona, a nemzetközi koncertéletben Oliver von Dohnányiként ismert Dohnányi Olivér vezényli.
A Simona néni és A cremonai hegedűs az idei évadban 2022. február 5-én, 11-én, 13-án, 18-án és 20-án tekinthető meg az OPERA Eiffel Műhelyházában.
Fejléckép: Simona néni (fotó/forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)
hírlevél
