Zenés színház

Ivan Stefanutti és a globális látásmód

2011.10.01. 08:41
Ajánlom
Október elsején mutatja be a Magyar Állami Operaház a Simon Boccanegrát. Verdi operája kapcsán a rendezővel a műfajok változatosságáról, a tradicionális és a kísérletező rendezések ismérveiről is beszélgettünk.

Az olasz és a spanyol dalszínházak egyik legkeresettebb művésze a rendező, díszlet- és jelmeztervező Ivan Stefanutti, akinek repertoárján éppúgy szerepelnek nagy klasszikusok, a TraviataA trubadúr, a Rigoletto, a Bohémélet, az André Chénier, mint kortárs operák, operettek és musicalek. Stefanutti nevéhez fűződik az Aida intergalaktikus szabadtéri előadása, a Metropolis rockopera Fritz Lang filmje nyomán. A Stefanutti látvány- és jelmeztervével készülő Simon Boccanegra  rangos nemzetközi szereposztásában megtalálható Alexandru Agache, Fokanov Anatolij, Lukács Gyöngyi és Giacomo Prestia is.

- Mi vonzotta Verdi legritkábban játszott operájának a színrevitelében?

- A Simon Boccanegra Verdi leginkább spirituális műve: egy nagy nyitással kezdődik a tenger felé, majd a földdel való ölelkezéssel folytatódik, és egyik legfontosabb tematikája a testvériség, a hazafiság. Hamisítatlan rissorgimento opera, amellyel Verdi a hazaszeretről, a hazára találásról vall. Ez a téma manapság univerzális méretű és aktuális, hiszen a tenger felől ezrével érkeznek Itáliába menekültek háborúk sújtotta területekről, tehát a mű egy nagyon komoly problémára reflektál.

- Társadalmi, politikai értelemben gondolja?

- Nem, inkább filozófiailag. A Simon Boccanegra olyan fontos kérdéseket is felvet, mint a megbékélés, az együttélés vagy az őszinteség.  Ebben az operában mindenki csak a valóság egy szeletét ismeri, és mire a végén összeállnak a puzzle játék darabkái, és kiderül, hogy mindenki rokonságban áll egymással, addigra már túl késő. Ettől is modern opera. Azáltal, hogy Verdi a középkorba helyezi a történetet, rálátása van a saját korára.

- Milyen a magyar színpadon nemzetközi gárdával dolgozni?

- Attól izgalmas különböző nemzetiségű művészekkel dolgozni, hogy mindenki hozza a maga sajátos érzékenységét, és szinte magától értetődően nyitottabb. Olasz rendezőként egy olasz operát színre vinni azzal is jár, hogy jobban igénylik az énekesek és a közreműködők a libretto számos aspektusának a megvilágítását.  

- Vélhetően nagyobb a szabadsága azáltal, hogy díszlet- és jelmeztervezőként teljes körű alkotója egy előadásnak.

- Azok közé a rendezők közé tartozom, akiknek globális látásmódja van egy előadásról. Az operajátszás aktualizálására törekszem, ami nem abban merül ki nálam, hogy modern ruhába bújtatom a szereplőket. Meggyőződésem szerint minden kort lehet újraalkotni a mára vonatkoztatva. A Simon Boccanegra esetében egy legendás korról, a középkorról van szó, ami manapság úgymond divatba jött, gondoljunk csak a mozira, A gyűrűk ura sikersorozatára. A Simon Boccanegra tizennegyedik százada egy mágikus, mondhatni fantasyvilág szirénekkel, tengeri szörnyekkel, ahol a címszereplő halálával véget ér a legendák kora. 

- Mindezt hogyan lesz jelenítik meg a színpadon?

- Egyszerre valóságosan és képzeletszerűen a tenger folyamatos jelenlétével. Sötét, gótikus világról van szó, gigantikus szobrokkal, kövekké váló szörnyekkel, ám megjelenik benne a misztikustól való félelem is. Örömmel mondhatom, hogy lelkes hozzáállást tapasztalok az előadás minden résztvevője részéről, értik az elképzeléseimet, és minőségi, precíz munkát végeznek mind a díszlet-, mind a jelmezműhely munkatársai is. 

- A Veronai Arénától a Villa Borghese szabadtéri színpadáig gigantikus előadásokat éppúgy jegyez, mint például az intergalaktikus Aidát. Mi ihlette az előadás futurista látványtervét?

- A mai globális világban már nem Egyiptom jelenti az egzotikum iránti vonzódást, mint mondjuk az 1860-as években, amikor az Aida született. Ezért gondoltam arra, mi lenne, ha más bolygókról érkezett földönkívüli lényeknek feleltetném meg az opera szereplőit. Amneris például egy politikai konstrukciókra épülő bolygó lakója, míg Aida a majmok bolygójáról származik, ahol a természettel való kapcsolatra helyeződik a hangsúly.

- Látványtervezőként merész kísérletezéseiről híres, míg rendezései inkább tradicionálisak.

- A történetmesélésben, a színházi kánonok tekintetében vagyok tradicionális, ami nem egyenlő a korszerűtlenséggel vagy valamiféle elöregedett szemlélettel. A tradíció a műhöz való következetességet, valósághűséget jelenti. Verdi maga mondta, hogy az antikhoz való visszatérés lehet igazán forradalmi.

- Egyaránt rendez operetteket, musicaleket, rockoperákat. Mi érdekli a műfaji változatosságban?

- Eredetileg építésznek tanultam. Elég személyes utat jártam be. Van egy rocker énem, a lelkem másik része viszont az operáé, a zenés színházé. A színház és a zene számomra egy "soknemzetiségű" egység. A különböző műfajok oda-vissza és inspirálóan hatnak egymásra. A kiindulópont bármelyik előadás esetében egy erős érzelmi, gondolati, vizuális lenyomat. Igazán az számít, hogy érthető és élvezhető legyen egy mű a közönség számára, függetlenül attól, milyen műfajt képvisel.

- 2004-ben a Torre del Lagó-i Puccini Fesztiválon prózai szerepben rendezte Plácido Domingót. Hogyan jött létre ez a produkció?

- A producer ötlete nyomán, de legfőként Domingo szerette volna elmesélni Puccinit prózában. A komponista élete végén visszatekint szerelmeire, operái hősnőire, akik úgy jelennek meg előtte, ahogy megismerte őket. A végén, Puccini halálakor pedig a nők kórusa elénekli a Pillangókisasszony zümmögőkórusát. Eredetinek feltüntetett fiktív filmbejátszást is alkalmaztunk, amelyen Domingo úgy néz ki, mint egy archív felvételen Puccini.

- Budapest után milyen felkérések várják?

- Immár tizenötödik alkalommal állítom színre a Bohéméletet, azt követően pedig a Luisa Millert Salernóban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Klasszikus

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Zenés színház interjú

„Szeretem az életem úgy, ahogy van”

Mozgalmasan kezdődik az évad Jónás Andrea számára. Próbál a Furcsa pár női változatásban és mindemellett önálló esttel készül. Október 3-án várja a közönséget Élek! címmel a Gaál Erzsébet Stúdióban.
Zenés színház hír

Tapssal tüntettek a nem biztonságos körülmények ellen a madridi operaházban

A Teatro Real közönsége úgy vélte, túl közel ültették őket egymáshoz, tapssal jelezték elégedetlenségüket. Addig-addig, hogy az előadást el sem lehetett kezdeni.
Zenés színház ajánló

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Vállaltan szubjektív beszámoló a „Színház” tollából. Sokszor leírtuk mi magunk is, ahogy mesélik is rólunk: nem csupán egy színház vagyunk, hanem A JASZ-Család. Nem túlzó a jelző, hisz szeretjük egymást, de néha őrületbe kergetjük a másikat.
Zenés színház ajánló

Szerelem, féltékenység és rengeteg humor - látványos revü-operettel indul az évad a Miskolci Nemzeti Színházban

A Bál a Savoyban Ábrahám Pál egyik legnépszerűbb, napjainkban is Európa szerte játszott operettje. A bohózati fordulatokban bővelkedő mulatságos féltékenységi történet helyszínét Szőcs Artur rendezése Nizzából Londonba teszi át. A mediterrán – olasz és spanyol – motívumokból építkező zenei anyagban számos népszerű sláger is felcsendül.