A Janácek-mű az évad második premierje, az első a Traviata volt, amely az Aix-en-Provence Fesztivállal koprodukcióban került színre. A holtak házából a Zürichi Operaházzal közös produkció, ott júniusban tartották a premiert Ingo Metzmacher vezényletével, az előadást a svájci közönség vegyesen fogadta. Bécsben a ház főzeneigazgatója, Franz Welser-Möst dirigálja az előadásokat. Peter Konwitschny, aki rendezéseiben szívesen módosítja a cselekmény idejét és helyszínét, nem egy 19. századi szibériai büntetőtáborban játszatja a darabot. Johannes Leiacker színpadképe modern felhőkarcolókat ábrázol, és a foglyok - akiket az opera librettójának alapjául szolgáló Dosztojevszkij-írásban is vadállati indulatok feszítenek - a maffia tagjai. Konwitschny ugyanis azt vallja, hogy a történelmileg hű színpad "operamúzeum". A száz évvel ezelőtti emberi problémák ma is élnek, a nézőt ezekkel kívánja szembesíteni, de ehhez nem szükséges korhű díszlet. A fontos az, hogy önmagunkra ismerjünk.
A cseh zeneszerző utolsó alkotása több szempontból is egyedülálló opera. Az ifjú Aljeja és egy prostituált szerepét kivéve csak érett férfihangok monologizálnak benne, cselekmény helyett érzelmi kitörések és viták adják a történetet. Formailag valójában inkább hasonlít a kompozíció egy oratóriumra, mint operára. Peter Konwitschny, aki szünet nélkül tervezi bemutatni a három felvonásos, de csak másfél órás művet, csupán apró változtatásokat képzel el a zürichi előadáshoz képest, az alapkoncepció, a férfiközösség belső feszültségének ábrázolása marad. A rendező sajnálja, hogy Ingo Metzmacher betegsége miatt nem vezényelheti a bécsi premiert, de hangsúlyozta, hogy Franz Welser-Mösttel érdekes beszélgetéseket folytatott az előadásról.
Konwitschny hozzátette: nagyra tartja Welser-Möst karmesteri munkáját, azt, ahogy az énekesekkel és a zenészekkel kommunikál, és nem zárja ki, hogy a bécsi dalszínházzal is kibontakozhat egy hosszabb távú együttműködése, ahogy a grazival és a lipcseivel. Mint a rendező rámutatott, Janácek munkássága rendkívül népszerűvé vált az utóbbi évtizedekben. "Számomra az egyik legnagyobb és legkülönlegesebb zeneszerző" - emelte ki, megjegyezve, hogy A Makropulosz-ügyet valószínűleg Antwerpenben és Grazban, a Jenufát pedig a 2013-14-es évadban Grazban rendezi. A holtak házából egyébként az utóbbi öt évben már másodszor látható Bécsben. 2007-ben a Theater an der Wienben Patrice Chéreau rendező és Pierre Boulez karmester készített belőle sikeres produkciót, amelyet az Opera World című folyóirat szerkesztősége Az év előadásává választott.
hírlevél
