Zenés színház

Járja be velünk az Operettszínház új épületrészét!

2017.03.23. 13:56
Ajánlom
Április 20-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a Budapesti Operettszínház új játszóhelye, a Kálmán Imre Teátrum, amit a színház tőszomszédságában álló volt Moulin Rouge helyén alakítottak ki.

Új játszóhelyet avatni mindig ünnep, ha pedig a múlt egyik darabkáját mentjük meg, állítjuk helyre és vesszük birtokba újra a jelenkor számára, akkor kétszeresen is örülhetünk. A Budapesti Operettszínház vezetőségének régi álma valósul meg a Kálmán Imre Teátrum átadásával, hiszen már az ezredforduló idején felmerült a gondolat, hogy valamilyen módon hasznosítani kéne az 1992 óta üresen álló épületrészt, az egykor szebb időket látott Somossy Orfeumot. 2000-ben kísérlet történt a mulató újjáélesztésére, később azonban már csak szórakozóhely működött benne, míg 2015-ben végleg be nem zárt a Moulin Rouge néven futó létesítmény. A fenntartó, Budapest Főváros Önkormányzata ekkor döntött úgy, hogy többé nem adja ki önállóan az ingatlant, hanem hasznosításra átadja az Operettszínháznak.

A bérleti díjból származó összeg korábban az Operettszínházat illette meg, amely fontos bevételi forrás volt. „Nem is engedhettük volna meg magunknak, hogy ettől eltekintsünk” – mondta el Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, hozzátéve: „Miután a vállalkozó, aki az épületet a Fővárostól bérelte, csődbe ment, felbonthattuk vele a szerződést, az intézmény pedig kapott annyi plusz pénzt, ami után a bérleti díj kiesése nem kulcskérdés az éves költségvetésünkben.”

Az új játszóhely és a hozzátartozó vendéglátóhely tervezése és kialakítása majdʼ két évet vett igénybe. A felújítás során az 1922-es állapotokat állították vissza. Az összesen mintegy 450 millió forintos munkálatok 90 százalékát a kormány, 10 százalékát pedig a főváros finanszírozta. „Eddig is imádtam a lakásfelújításokat, de ez most kicsit nagyobb méretű lett. Furcsa, hogy ezt én mondom ki, de mégis lehet erről beszélni, hogy ez egy színháztörténeti jelentőségű pillanat. Produkciók jönnek-mennek, de egy épület korábbi állapotát visszaállítani, és ennek a hajóskapitányának lenni, nagyon jó dolog” – tette hozzá a főigazgató.

Somossy Orfeum

Somossy Károly 1894-ben nyitotta meg nagyvárosi mulatóját, az ő nevét viselő Somossy Orfeumot a Nagymező utca 17. szám alatt. A munkálatokat Helmer és Fellner építészek végezték. A díszes palotaépület felvette a versenyt a legszebb korabeli színházakkal, műsorában pedig a korszak hazai csillagai mellett külföldi sztárok is felléptek. A költséges üzemeltetés, a luxushonoráriumok miatt az orfeum 1899-ben csődbe ment. Somossy átadta Waldmann Imrének, aki Fővárosi Orfeum néven folytatta a mulató működését 1916-ig. Az épületet ezután Ben Blumenthal vette meg és építtette át, 1922-ben nyílt meg Fővárosi Operettszínház néven. Ezzel egy időben végleg leválasztották az egykori kávézó részt, a télikertet, melyet 1925-től hívtak Moulin Rouge-nak.

Barangolás a történelmi kulisszák között

A felújítás során megváltoztatták az épület homlokzatát, lekerült a Moulin Rouge-t jelképező vörös malom, és a belső terek is megszépültek, amely a régi hangulatot idézi. Azt azonban, hogy az épületben pontosan melyek az eredeti díszítőelemek és részletek, még a legelszántabb kutatók sem tudják felfedni. Különösen szép darab a lépcsősor tetején található félkarú puttó-szobor, ám Lőrinczy György elmondta, nem tudni, melyik felújításnál került ide. „A ruhatárral szemközti falon látható egy kép, amit egy 1894-es metszet alapján készítettünk el. Ezen azt lehet látni, hogy körülbelül hogyan nézett ki az épület egyben, de annyira más volt, hogy ezt ma már nehéz lenyomozni. Van, amit a mostani felújítás során készíttettünk el, mint az üvegfalak vagy a csillárok, de azt is abban a stílusban, ahogy egykor kinézhetett” – tette hozzá.

A bent található játszóhely mobil, tehát fixen nem helyeznek el székeket a nézőtéren, hanem mindig a rendező döntheti el, hogyan nézzen ki a tér. „Még olyan ötlet is felmerült, hogy a gyerekprogramoknál kipakoljuk a székeket, és csak párnákat teszünk be” – jegyezte meg a főigazgató. Az emeleten található a Somossy Szalon, ami az alapító emlékére kapta ezt a nevet, a páholysor előtt pedig egy télikert-hangulatú galéria kapott helyet.

Teátrum Café

Az épületrészhez tartozó kávézó a megnyitót követően, április 20-tól várja a vendégeket. Az új vendéglátóhelyet egybenyitották az előcsarnokkal, így még hívogatóbb lehet a nézők számára, hogy betérjenek egy frissítőre előadás előtt, vagy akár azt követően, hiszen a hely legalább éjfélig nyitva lesz.

„Az a megállapodásunk a vendéglátóval, aki egy színházszerető ember, hogy addig maradnak, amíg vendég van” – tette hozzá Lőrinczy György, aki szívesen venné, ha a művészek is megkedvelnék az új kávézót. „A környező utcákban volt pár olyan hely, ahová a művészvilág járt, mint például a Thália Café, ami sajnos most zárt be. Azt gondolom, hogy van egy olyan társulati bázisunk, és ismerünk annyi színházi embert, hogy gyakran lehessen művészkollégákkal is találkozni a kávézóban. Egy nagy színészbulival készülünk megnyitni a helyet, hátha sokaknak megtetszik, és kialakul a kötődés.”

Gazdagodó repertoár

A bővülésnek köszönhetően az épületen belül a társulat immár három játszóhelyen – a Nagyszínpadon, a Raktárszínházban és a Kálmán Imre Teátrumban – léphet fel, illetve rendszeresen játszanak az Átrium Film-Színházban is. „Ennél többet nem is akarunk” – jegyezte meg a főigazgató, aki jelenleg a társulat bővítésén sem gondolkodik. „Szokták mondani, hogy a dinoszaurusz is abba halt bele, hogy túl nagyra nőtt. Meg tudjuk úgy oldani, hogy ezeken a kis játszóhelyeken akkor játsszunk, amikor nincsenek hosszú turnéink, azokban a frekventált időszakokban pedig, mint amilyen a december, vagy a január, valószínűleg másképp fogjuk hasznosítani a színházteret, tehát például átengedjük rendezvényeknek.”

A Kálmán Imre Teátrum műsorán operett, opera és musical produkciók mellett az orfeumi hagyományokat megidéző programsorozat is helyet kap majd a nyár folyamán, Orfeum Fesztivál néven. „A kisebb játszóhelyek arra is lehetőséget adnak, hogy a művészeti kísérletezésre helyeződjön a hangsúly. Hála Istennek azzal büszkélkedhetünk, hogy a nagyszínpadon van egy fix közönségréteg, és kialakult az odatartozó művészeti stílus is, amit szeretnek, ezért ezen az új játszóhelyen lehetőségünk van kalandozni, másképp megfogalmazni a zenés színházi témákat” – foglalta össze Lőrinczy György.

A tervek szerint a Kálmán Imre Teátrum jegyárai 2.000 és 15.000 forint között lesznek, ahol áprilisban Kreatív kapcsolatok címmel kortárs operát is műsorra tűznek Székely Kriszta rendezésében. A nyitóelőadás április 20-án a Csárdáskirálynő 1917-es Broadway-változata, a Riviera girl lesz, amelyet a színház művészeti vezetője, Kerényi Miklós Gábor állít színpadra Lévai Enikő, Szabó P. Szilveszter, Barkóczi Sándor, György-Rózsa Sándor, Németh Attila, Vasvári Csaba, Kerényi Miklós Máté, Szendy Szilvi és Kardffy Aisha főszereplésével. A megnyitón a névadó lánya, Kálmán Yvonne is jelen lesz.

„Az alkotás alapvetően androgün dolog”

Kapcsolódó

„Az alkotás alapvetően androgün dolog”

Rendhagyó, progresszív programmal jelentkezik a Budapesti Operettszínház, amelynek fókuszába három női alkotó áll. Duda Éva, Székely Kriszta és Szenteczki Zita sztereotípiákról, közelítési módokról és a műfaji határok elmosódásáról vallott.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Színház

Alföldi Róbertet a Pinceszínházban faggatják

Trezor címmel beszélgetéssorozatot indít a Pinceszínház. Az új, havi rendszerességgel jelentkező sorozat első vendége Alföldi Róbert lesz.
Klasszikus

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.
Színház

Alkoholba fojtott romantika a Pesti Színház színpadán

Yasmina Reza népszerű drámája, a Bella Figura látszólag egy kellemesen induló, titkos randevú története, a darabból azonban hiányzik az idill. A magyarországi ősbemutatót Török Ferenc rendezi, az előadás október 22-től látható a Pesti Színházban.
Klasszikus

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Minden részlet a helyére kerül

Célegyenesbe ért az Eiffel Műhelyház ünnepélyes átadása. A látványosan megújult egykori mozdonyjavító műhelyben kialakított játszóhelyeket hivatalosan október 25-én veheti birtokba a publikum, ám az elmúlt időszakban az Opera csapata már belakta a komplexum tereit, ahol több nyilvános előadást is tartottak. A munkálatok a járványhelyzet miatti kényszerű bezárás alatt is folyamatosan zajlottak, az utolsó simításokról Józsa Ankát, a Magyar Állami Operaház beruházó építészét kérdeztük.
Zenés színház ajánló

21. századi összművészet – újra műsoron Az úrhatnám polgár

Az elmúlt évad végének izgalmas összművészeti produkciója volt a Molière és Lully közös alkotásából, Az úrhatnám polgárból készített, modern környezetbe helyezett előadás, melyet idén három alkalommal láthat a közönség.
Zenés színház kritika

A művészet lázadása

Hargitai Iván legújabb rendezésével egy örök érvényű történethez nyúl, fiatalok útkeresésén, sikerein és bukásain keresztül beszél az életről. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Fame-előadása eltávolodik a hagyományos színházi keretektől, már-már cirkuszi poronddá változtatva a teret.
Zenés színház interjú

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Isten, haza, család – és ami mögötte van

Alföldi Róbert legújabb rendezésében a kortárs néptánc formanyelvét arra használja, hogy tükröt tartson a valóságunknak, miközben vizsgálat tárgyává teszi a népikultúra egykori berendezkedését, hagyományaink visszásságait.