Zenés színház

Járja be velünk az Operettszínház új épületrészét!

2017.03.23. 13:56
Ajánlom
Április 20-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a Budapesti Operettszínház új játszóhelye, a Kálmán Imre Teátrum, amit a színház tőszomszédságában álló volt Moulin Rouge helyén alakítottak ki.

Új játszóhelyet avatni mindig ünnep, ha pedig a múlt egyik darabkáját mentjük meg, állítjuk helyre és vesszük birtokba újra a jelenkor számára, akkor kétszeresen is örülhetünk. A Budapesti Operettszínház vezetőségének régi álma valósul meg a Kálmán Imre Teátrum átadásával, hiszen már az ezredforduló idején felmerült a gondolat, hogy valamilyen módon hasznosítani kéne az 1992 óta üresen álló épületrészt, az egykor szebb időket látott Somossy Orfeumot. 2000-ben kísérlet történt a mulató újjáélesztésére, később azonban már csak szórakozóhely működött benne, míg 2015-ben végleg be nem zárt a Moulin Rouge néven futó létesítmény. A fenntartó, Budapest Főváros Önkormányzata ekkor döntött úgy, hogy többé nem adja ki önállóan az ingatlant, hanem hasznosításra átadja az Operettszínháznak.

A bérleti díjból származó összeg korábban az Operettszínházat illette meg, amely fontos bevételi forrás volt. „Nem is engedhettük volna meg magunknak, hogy ettől eltekintsünk” – mondta el Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, hozzátéve: „Miután a vállalkozó, aki az épületet a Fővárostól bérelte, csődbe ment, felbonthattuk vele a szerződést, az intézmény pedig kapott annyi plusz pénzt, ami után a bérleti díj kiesése nem kulcskérdés az éves költségvetésünkben.”

Az új játszóhely és a hozzátartozó vendéglátóhely tervezése és kialakítása majdʼ két évet vett igénybe. A felújítás során az 1922-es állapotokat állították vissza. Az összesen mintegy 450 millió forintos munkálatok 90 százalékát a kormány, 10 százalékát pedig a főváros finanszírozta. „Eddig is imádtam a lakásfelújításokat, de ez most kicsit nagyobb méretű lett. Furcsa, hogy ezt én mondom ki, de mégis lehet erről beszélni, hogy ez egy színháztörténeti jelentőségű pillanat. Produkciók jönnek-mennek, de egy épület korábbi állapotát visszaállítani, és ennek a hajóskapitányának lenni, nagyon jó dolog” – tette hozzá a főigazgató.

Somossy Orfeum

Somossy Károly 1894-ben nyitotta meg nagyvárosi mulatóját, az ő nevét viselő Somossy Orfeumot a Nagymező utca 17. szám alatt. A munkálatokat Helmer és Fellner építészek végezték. A díszes palotaépület felvette a versenyt a legszebb korabeli színházakkal, műsorában pedig a korszak hazai csillagai mellett külföldi sztárok is felléptek. A költséges üzemeltetés, a luxushonoráriumok miatt az orfeum 1899-ben csődbe ment. Somossy átadta Waldmann Imrének, aki Fővárosi Orfeum néven folytatta a mulató működését 1916-ig. Az épületet ezután Ben Blumenthal vette meg és építtette át, 1922-ben nyílt meg Fővárosi Operettszínház néven. Ezzel egy időben végleg leválasztották az egykori kávézó részt, a télikertet, melyet 1925-től hívtak Moulin Rouge-nak.

Barangolás a történelmi kulisszák között

A felújítás során megváltoztatták az épület homlokzatát, lekerült a Moulin Rouge-t jelképező vörös malom, és a belső terek is megszépültek, amely a régi hangulatot idézi. Azt azonban, hogy az épületben pontosan melyek az eredeti díszítőelemek és részletek, még a legelszántabb kutatók sem tudják felfedni. Különösen szép darab a lépcsősor tetején található félkarú puttó-szobor, ám Lőrinczy György elmondta, nem tudni, melyik felújításnál került ide. „A ruhatárral szemközti falon látható egy kép, amit egy 1894-es metszet alapján készítettünk el. Ezen azt lehet látni, hogy körülbelül hogyan nézett ki az épület egyben, de annyira más volt, hogy ezt ma már nehéz lenyomozni. Van, amit a mostani felújítás során készíttettünk el, mint az üvegfalak vagy a csillárok, de azt is abban a stílusban, ahogy egykor kinézhetett” – tette hozzá.

A bent található játszóhely mobil, tehát fixen nem helyeznek el székeket a nézőtéren, hanem mindig a rendező döntheti el, hogyan nézzen ki a tér. „Még olyan ötlet is felmerült, hogy a gyerekprogramoknál kipakoljuk a székeket, és csak párnákat teszünk be” – jegyezte meg a főigazgató. Az emeleten található a Somossy Szalon, ami az alapító emlékére kapta ezt a nevet, a páholysor előtt pedig egy télikert-hangulatú galéria kapott helyet.

Teátrum Café

Az épületrészhez tartozó kávézó a megnyitót követően, április 20-tól várja a vendégeket. Az új vendéglátóhelyet egybenyitották az előcsarnokkal, így még hívogatóbb lehet a nézők számára, hogy betérjenek egy frissítőre előadás előtt, vagy akár azt követően, hiszen a hely legalább éjfélig nyitva lesz.

„Az a megállapodásunk a vendéglátóval, aki egy színházszerető ember, hogy addig maradnak, amíg vendég van” – tette hozzá Lőrinczy György, aki szívesen venné, ha a művészek is megkedvelnék az új kávézót. „A környező utcákban volt pár olyan hely, ahová a művészvilág járt, mint például a Thália Café, ami sajnos most zárt be. Azt gondolom, hogy van egy olyan társulati bázisunk, és ismerünk annyi színházi embert, hogy gyakran lehessen művészkollégákkal is találkozni a kávézóban. Egy nagy színészbulival készülünk megnyitni a helyet, hátha sokaknak megtetszik, és kialakul a kötődés.”

Gazdagodó repertoár

A bővülésnek köszönhetően az épületen belül a társulat immár három játszóhelyen – a Nagyszínpadon, a Raktárszínházban és a Kálmán Imre Teátrumban – léphet fel, illetve rendszeresen játszanak az Átrium Film-Színházban is. „Ennél többet nem is akarunk” – jegyezte meg a főigazgató, aki jelenleg a társulat bővítésén sem gondolkodik. „Szokták mondani, hogy a dinoszaurusz is abba halt bele, hogy túl nagyra nőtt. Meg tudjuk úgy oldani, hogy ezeken a kis játszóhelyeken akkor játsszunk, amikor nincsenek hosszú turnéink, azokban a frekventált időszakokban pedig, mint amilyen a december, vagy a január, valószínűleg másképp fogjuk hasznosítani a színházteret, tehát például átengedjük rendezvényeknek.”

A Kálmán Imre Teátrum műsorán operett, opera és musical produkciók mellett az orfeumi hagyományokat megidéző programsorozat is helyet kap majd a nyár folyamán, Orfeum Fesztivál néven. „A kisebb játszóhelyek arra is lehetőséget adnak, hogy a művészeti kísérletezésre helyeződjön a hangsúly. Hála Istennek azzal büszkélkedhetünk, hogy a nagyszínpadon van egy fix közönségréteg, és kialakult az odatartozó művészeti stílus is, amit szeretnek, ezért ezen az új játszóhelyen lehetőségünk van kalandozni, másképp megfogalmazni a zenés színházi témákat” – foglalta össze Lőrinczy György.

A tervek szerint a Kálmán Imre Teátrum jegyárai 2.000 és 15.000 forint között lesznek, ahol áprilisban Kreatív kapcsolatok címmel kortárs operát is műsorra tűznek Székely Kriszta rendezésében. A nyitóelőadás április 20-án a Csárdáskirálynő 1917-es Broadway-változata, a Riviera girl lesz, amelyet a színház művészeti vezetője, Kerényi Miklós Gábor állít színpadra Lévai Enikő, Szabó P. Szilveszter, Barkóczi Sándor, György-Rózsa Sándor, Németh Attila, Vasvári Csaba, Kerényi Miklós Máté, Szendy Szilvi és Kardffy Aisha főszereplésével. A megnyitón a névadó lánya, Kálmán Yvonne is jelen lesz.

„Az alkotás alapvetően androgün dolog”

Kapcsolódó

„Az alkotás alapvetően androgün dolog”

Rendhagyó, progresszív programmal jelentkezik a Budapesti Operettszínház, amelynek fókuszába három női alkotó áll. Duda Éva, Székely Kriszta és Szenteczki Zita sztereotípiákról, közelítési módokról és a műfaji határok elmosódásáról vallott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Színház

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.
Vizuál

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

A négyzet, a Táncterápia, a Férfiak fecskében, vagy személyes kedvencünk, a Tű, cérna, szerelem is bekerültek a Cirko Film új online videotékájába, ahol március 30-ig az is kényelmesen mozizhat, aki valami miatt nem jut el a moziba.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Szente Vajk rendezésében jön a zenés Liliomfi

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának március 23-i adásában beszélgetünk a Madách Színház új bemutatójáról a rendezővel, Szente Vajkkal, és vendégünk lesz továbbá Dobod Dániel zeneszerző, Simon Kornél színművész és G. Horváth László hegedűművész.
Zenés színház varázsfuvola

Papagenóból Csubakka lesz ebben a Varázsfuvola-rendezésben

A legtöbbet fecsegő operahős szőrbundát és rózsaszín melllbimbókat kapott a Norvég Nemzeti Opera előadásában. Nézze meg a teljes előadást!
Zenés színház magazin

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Zenés színház opera

Edita Gruberová visszavonul

Utolsó operaelőadására készül a neves szlovák szopránénekesnő, aki a közelmúltban az Erkel Színházban is fellépett.
Zenés színház hír

101 éves korában elhunyt Bán Elemér operaénekes

A művészt a debreceni Csokonai Színház – melynek örökös tagja volt – saját halottjának tekinti.