Zenés színház

Járja be velünk az Operettszínház új épületrészét!

2017.03.23. 13:56
Ajánlom
Április 20-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a Budapesti Operettszínház új játszóhelye, a Kálmán Imre Teátrum, amit a színház tőszomszédságában álló volt Moulin Rouge helyén alakítottak ki.

Új játszóhelyet avatni mindig ünnep, ha pedig a múlt egyik darabkáját mentjük meg, állítjuk helyre és vesszük birtokba újra a jelenkor számára, akkor kétszeresen is örülhetünk. A Budapesti Operettszínház vezetőségének régi álma valósul meg a Kálmán Imre Teátrum átadásával, hiszen már az ezredforduló idején felmerült a gondolat, hogy valamilyen módon hasznosítani kéne az 1992 óta üresen álló épületrészt, az egykor szebb időket látott Somossy Orfeumot. 2000-ben kísérlet történt a mulató újjáélesztésére, később azonban már csak szórakozóhely működött benne, míg 2015-ben végleg be nem zárt a Moulin Rouge néven futó létesítmény. A fenntartó, Budapest Főváros Önkormányzata ekkor döntött úgy, hogy többé nem adja ki önállóan az ingatlant, hanem hasznosításra átadja az Operettszínháznak.

A bérleti díjból származó összeg korábban az Operettszínházat illette meg, amely fontos bevételi forrás volt. „Nem is engedhettük volna meg magunknak, hogy ettől eltekintsünk” – mondta el Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, hozzátéve: „Miután a vállalkozó, aki az épületet a Fővárostól bérelte, csődbe ment, felbonthattuk vele a szerződést, az intézmény pedig kapott annyi plusz pénzt, ami után a bérleti díj kiesése nem kulcskérdés az éves költségvetésünkben.”

Az új játszóhely és a hozzátartozó vendéglátóhely tervezése és kialakítása majdʼ két évet vett igénybe. A felújítás során az 1922-es állapotokat állították vissza. Az összesen mintegy 450 millió forintos munkálatok 90 százalékát a kormány, 10 százalékát pedig a főváros finanszírozta. „Eddig is imádtam a lakásfelújításokat, de ez most kicsit nagyobb méretű lett. Furcsa, hogy ezt én mondom ki, de mégis lehet erről beszélni, hogy ez egy színháztörténeti jelentőségű pillanat. Produkciók jönnek-mennek, de egy épület korábbi állapotát visszaállítani, és ennek a hajóskapitányának lenni, nagyon jó dolog” – tette hozzá a főigazgató.

Somossy Orfeum

Somossy Károly 1894-ben nyitotta meg nagyvárosi mulatóját, az ő nevét viselő Somossy Orfeumot a Nagymező utca 17. szám alatt. A munkálatokat Helmer és Fellner építészek végezték. A díszes palotaépület felvette a versenyt a legszebb korabeli színházakkal, műsorában pedig a korszak hazai csillagai mellett külföldi sztárok is felléptek. A költséges üzemeltetés, a luxushonoráriumok miatt az orfeum 1899-ben csődbe ment. Somossy átadta Waldmann Imrének, aki Fővárosi Orfeum néven folytatta a mulató működését 1916-ig. Az épületet ezután Ben Blumenthal vette meg és építtette át, 1922-ben nyílt meg Fővárosi Operettszínház néven. Ezzel egy időben végleg leválasztották az egykori kávézó részt, a télikertet, melyet 1925-től hívtak Moulin Rouge-nak.

Barangolás a történelmi kulisszák között

A felújítás során megváltoztatták az épület homlokzatát, lekerült a Moulin Rouge-t jelképező vörös malom, és a belső terek is megszépültek, amely a régi hangulatot idézi. Azt azonban, hogy az épületben pontosan melyek az eredeti díszítőelemek és részletek, még a legelszántabb kutatók sem tudják felfedni. Különösen szép darab a lépcsősor tetején található félkarú puttó-szobor, ám Lőrinczy György elmondta, nem tudni, melyik felújításnál került ide. „A ruhatárral szemközti falon látható egy kép, amit egy 1894-es metszet alapján készítettünk el. Ezen azt lehet látni, hogy körülbelül hogyan nézett ki az épület egyben, de annyira más volt, hogy ezt ma már nehéz lenyomozni. Van, amit a mostani felújítás során készíttettünk el, mint az üvegfalak vagy a csillárok, de azt is abban a stílusban, ahogy egykor kinézhetett” – tette hozzá.

A bent található játszóhely mobil, tehát fixen nem helyeznek el székeket a nézőtéren, hanem mindig a rendező döntheti el, hogyan nézzen ki a tér. „Még olyan ötlet is felmerült, hogy a gyerekprogramoknál kipakoljuk a székeket, és csak párnákat teszünk be” – jegyezte meg a főigazgató. Az emeleten található a Somossy Szalon, ami az alapító emlékére kapta ezt a nevet, a páholysor előtt pedig egy télikert-hangulatú galéria kapott helyet.

Teátrum Café

Az épületrészhez tartozó kávézó a megnyitót követően, április 20-tól várja a vendégeket. Az új vendéglátóhelyet egybenyitották az előcsarnokkal, így még hívogatóbb lehet a nézők számára, hogy betérjenek egy frissítőre előadás előtt, vagy akár azt követően, hiszen a hely legalább éjfélig nyitva lesz.

„Az a megállapodásunk a vendéglátóval, aki egy színházszerető ember, hogy addig maradnak, amíg vendég van” – tette hozzá Lőrinczy György, aki szívesen venné, ha a művészek is megkedvelnék az új kávézót. „A környező utcákban volt pár olyan hely, ahová a művészvilág járt, mint például a Thália Café, ami sajnos most zárt be. Azt gondolom, hogy van egy olyan társulati bázisunk, és ismerünk annyi színházi embert, hogy gyakran lehessen művészkollégákkal is találkozni a kávézóban. Egy nagy színészbulival készülünk megnyitni a helyet, hátha sokaknak megtetszik, és kialakul a kötődés.”

Gazdagodó repertoár

A bővülésnek köszönhetően az épületen belül a társulat immár három játszóhelyen – a Nagyszínpadon, a Raktárszínházban és a Kálmán Imre Teátrumban – léphet fel, illetve rendszeresen játszanak az Átrium Film-Színházban is. „Ennél többet nem is akarunk” – jegyezte meg a főigazgató, aki jelenleg a társulat bővítésén sem gondolkodik. „Szokták mondani, hogy a dinoszaurusz is abba halt bele, hogy túl nagyra nőtt. Meg tudjuk úgy oldani, hogy ezeken a kis játszóhelyeken akkor játsszunk, amikor nincsenek hosszú turnéink, azokban a frekventált időszakokban pedig, mint amilyen a december, vagy a január, valószínűleg másképp fogjuk hasznosítani a színházteret, tehát például átengedjük rendezvényeknek.”

A Kálmán Imre Teátrum műsorán operett, opera és musical produkciók mellett az orfeumi hagyományokat megidéző programsorozat is helyet kap majd a nyár folyamán, Orfeum Fesztivál néven. „A kisebb játszóhelyek arra is lehetőséget adnak, hogy a művészeti kísérletezésre helyeződjön a hangsúly. Hála Istennek azzal büszkélkedhetünk, hogy a nagyszínpadon van egy fix közönségréteg, és kialakult az odatartozó művészeti stílus is, amit szeretnek, ezért ezen az új játszóhelyen lehetőségünk van kalandozni, másképp megfogalmazni a zenés színházi témákat” – foglalta össze Lőrinczy György.

A tervek szerint a Kálmán Imre Teátrum jegyárai 2.000 és 15.000 forint között lesznek, ahol áprilisban Kreatív kapcsolatok címmel kortárs operát is műsorra tűznek Székely Kriszta rendezésében. A nyitóelőadás április 20-án a Csárdáskirálynő 1917-es Broadway-változata, a Riviera girl lesz, amelyet a színház művészeti vezetője, Kerényi Miklós Gábor állít színpadra Lévai Enikő, Szabó P. Szilveszter, Barkóczi Sándor, György-Rózsa Sándor, Németh Attila, Vasvári Csaba, Kerényi Miklós Máté, Szendy Szilvi és Kardffy Aisha főszereplésével. A megnyitón a névadó lánya, Kálmán Yvonne is jelen lesz.

„Az alkotás alapvetően androgün dolog”

Kapcsolódó

„Az alkotás alapvetően androgün dolog”

Rendhagyó, progresszív programmal jelentkezik a Budapesti Operettszínház, amelynek fókuszába három női alkotó áll. Duda Éva, Székely Kriszta és Szenteczki Zita sztereotípiákról, közelítési módokról és a műfaji határok elmosódásáról vallott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.
Vizuál

A Pilátus is versenybe szállhat a Golden Globe-ért

Dombrovszky Linda filmjét beválogatták a legjobb idegennyelvű filmnek járó Golden Globe-díjért versenybe szálló alkotások közé, a Foreign Language Film Series 2021 elnevezésű programba.
Vizuál

Raffaello nem szerette az orrát, ezért retusálta azt önarcképein

A reneszánsz olasz festő valószínűleg saját orrának "idealizált" változatát festette meg önarcképein, vélik olasz kutatók.
Színház

„Az én Kisvárdám” – Közkedvelt művészek mesélnek kisvárdai emlékeikről

Az összetartozás évében különösen fontos a magyarországi és a határon túli kulturális, színház szakmai találkozás. Ezzel a sorozattal a szervezők erre szeretnék felhívni a figyelmet.
Színház

Folytatódik a vita az SZFE körül, ezek a legújabb fejlemények

Megszólalt a kinevezett kuratórium két tagja, az egyetem diákjai videóban válaszoltak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Legyünk rá büszkék, és soha ne felejtsük el, honnan érkeztünk!”

Molnár Levente – a nemcsak itthon, de világszerte is ismert és népszerű bariton – nem először alakítja egyik legjelentősebb nemzeti operánk, a Bánk bán címszerepét. Ezúttal augusztus 19-én, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Co-Opera 2020-as bemutatójában, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila által rendezett produkcióban kelti majd életre a magyar történelem egyik legismertebb alakját. Az operaénekessel a közelgő premier kapcsán többek között arról is beszélgettünk, mennyire érzi közel magához a kősziklaként helytálló, hazájához és királyához hűséges nemes karakterét.
Zenés színház musical

Hallgass bele a Diana-musicalbe!

A Diana hercegnő életéről szóló musicalt a hivatalos Broadway-bemutató előtt levetíti a Netflix streamingszolgáltató.
Zenés színház interjú

Ősanya és végzetasszony – Interjú Gál Erika operaénekessel

Gál Erika mindkét karaktert elsőrendűen hozza, azonban az egyik sokkal közelebb áll hozzá. Beszélgetésünkben azt is elmondta, melyik. Az operaénekes azt is bevallotta, hogy keveset ácsingózik az újságírók figyelmére. Ezt azonban egyáltalán nem bánja.
Zenés színház interjú

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház magazin

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.