Zenés színház

Játék élet és halál között – Philip Glass-bemutató az Eiffel Műhelyházban

2021.11.09. 16:30
Ajánlom
Philip Glass Les Enfants Terribles című darabjának bemutatójára készül az Opera. A Jean Cocteau regényén és az abból készült filmen alapuló darab a külvilágtól fokozatosan elszakadó tinédzserek világába vezet, akiknek bizarr fantáziavilága végül saját magukat is elpusztítja.

1929-ben jelent meg Jean Cocteau regénye, melyből 1950-ben készült film, Jean-Pierre Melville rendezésében, Philip Glass pedig 1996-ban komponálta meg az operáját. Mindhárom alkotás a Les Enfants terribles címet viseli (nyersfordításban Szörnyű gyerekekként lehetne visszaadni, a magyar címváltozatok általában erősen elütnek a regény hangulatától, kivéve az Opera által is használt Veszedelmes éden címet).

A történet középpontjában négy fiatal áll, akiknek kamaszkoruktól a fiatal felnőtt éveikig kísérhetjük figyelemmel az életét. Élisabeth és Paul testvérek, akik furcsa vonzalmat táplálnak egymás iránt,

egyfelől szinte szerelembe hajló szenvedéllyel birtokolják a másikat, máskor majdhogynem vérre menően képesek bántani egymást.

A regény elején Paul megsérül, miután bálványa, az ellenállhatatlan rosszfiú, Dargelos mellkason találja egy hógolyóval. A fiúnak ki kell maradnia az iskolából, furcsán zárt világot képező lakásukban laknak nővérével és magatehetetlen anyjukkal, annak halála után pedig a bűvkörükbe vont barátaikkal.

LesEnfantsTerribles1-fotoNagyAttila-151006.jpg

Les Enfants Terribles (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

Az egyik hozzájuk csatlakozó barát Gérard, Paul iskolatársa, aki Élisabeth iránt táplál vonzalmat, a másik pedig Agathe, akivel a lány rövid manökeni munkája alatt ismerkedik össze, és akinek az arca feltűnően hasonlít Dargelosra – ezzel pedig Paul érdeklődését kelti fel. Ám a magától értetődően kialakuló párok felborítanák a testvérek közös világát:

esténként különleges színházat játszanak, egyfajta saját mitológiával és egymást folyamatosan próbára tevő érzelmi hadviseléssel.

A játék, Paul és Élisabeth fantáziavilága, a regény egyik központi motívuma, ennek során a két testvér egyre jobban elszakad a valóságtól. Együttélésüket csak egy rövid epizód szakítja meg, Élisabeth az amerikai milliomos, Michaël felesége lesz, aki balladisztikus módon bűnhődik meg azért, hogy megközelítette az érinthetetlen lányt: az esküvő után azonnal autóbaleset áldozata lesz.

A négyes most már a Michaëltől Élisabethre hagyott óriási házban játszhatja tovább fantáziavilágát. A lány ugyanakkor nem tudja elfogadni, hogy öccsét az Agathe iránti szerelme elszakítsa tőle, így addig keveri a kártyákat, míg Gérard-ral boronálja össze barátnőjét. A fiatal pár az esküvő után elköltözik, de továbbra is gyakori vendégek a testvéreknél. Az egyik ilyen alkalommal Gérard beszámol róla, hogy újra látta Dargelost, a fiú máig emlékszik ”Hógolyóra”, ahogyan Pault a szerencsétlen eset után hívta, és

egy kamaszkori közös szenvedélyüket felidézve, egy ökölnyi méretű golyót formázó, egzotikus mérget küld neki ajándékba.

A szerelmi csalódás és a nővérével való viaskodás fokozatosan felőrli Paul lelki erejét, egy havas vasárnapon végül búcsúlevelet ír Agathe-nak, és megmérgezi magát. Mikor Élisabeth tudomást szerez a levélről, maga sem akar kimaradni a “játékból”, úgy tervezi, hogy egyszerre hal meg testvérével. A haldokló ágya mellett revolvert fog, és mikor úgy hiszi, Paul már a végét járja, ő is főbe lövi magát. A regény elején elhajított golyó végül célba ért.

LesEnfantsTerribles6-fotoNagyAttila-151044.jpg

Les Enfants Terribles (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

Az író narrációjával készült filmváltozatot 1950-ben mutatták be Párizsban, Nicole Stéphane és Édouard Dermit főszereplésével. A film sok ponton mutat hasonlóságot a későbbi operával: ugyanaz a színész játssza Dargelost és Agathe-ot, és a zenének is nagy szerep jut.

Amíg a testvérek nagyjából normális életet élnek, Vivaldi darabjai szólnak, ám ahogyan távolodnak a valóságtól, Bach négyzongorás versenyműve kezdődik el, sokkal zaklatottabb hangulatot keltve.

Különösen emlékezetes, ahogyan a film kiemeli a befejezés színpadszerűségét: az összeeső Élisabeth kidönt egyet a ház hatalmas terében Paul szobáját elkülönítő paravánok közül, ezzel mintegy véget vet elszigeteltségüknek.

Philip Glass három kamaraoperát is írt Jean Cocteau műveiből, az Orpheusz és A szép és a szörnyeteg után a Les Enfants Terrible a sorban az utolsó. A hivatalosan balett-opera műfaji megjelölést viselő alkotás maga is egyfajta összművészeti produktum, narrátor ismerteti a történteket (egyes feldolgozásokban maga Gérard az), csak a négy főszereplőt formálja meg énekes (Dargelost és Agathe-ot ebben az esetben is ugyanaz a művész). Az anyát, Michaëlt és a többieket pedig táncosok jelenítik meg. A librettó francia nyelvű, de a narrátor általában a célország nyelvén szólal meg. Zenekar helyett három zongora szólaltatja meg a kíséretet, és

a komponistára jellemző repetitív zene az első pillanattól kezdve zsigerileg érezteti a főszereplők megszállottságát,

hasonló hatásmechanizmussal, mint a filmben felcsendülő barokk muzsika.

LesEnfantsTerribles5-fotoNagyAttila-151025.jpg

Les Enfants Terribles (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

A Magyar Állami Operaház november 13-án mutatja be Les Enfants Terribles – Veszedelmes éden címen Philip Glass operáját, melyet a koreográfus Barta Dóra állít színre, a karmester Dobszay Péter lesz. A négy énekes főszereplő megkettőzve jelenik meg, Rálik Szilvia, Kósa Lőrinc, Ódor Botond, Kálnay Zsófia mellett táncosok is, Furuhashi-Huber Inès, Tarvillo Mahillo Carlos, Bajári Levente, Boros Ildikó és Rónai András alakítják őket. Az előadás négy alkalommal látható az Eiffel Műhelyházban.

Philip Glass: Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden)
Eiffel Műhelyház, november 13., 20., 27., december 4. 19:00

Rendező-koreográfus: Barta Dóra
Karmester: Dobszay Péter
Szereplők: Rálik Szilvia, Kósa Lőrinc, Ódor Botond, Kálnay Zsófia, Szemenyei János

Fejléckép: Les Enfants Terribles (fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

„Erre születtem” – beszélgetés Rálik Szilviával

Kapcsolódó

„Erre születtem” – beszélgetés Rálik Szilviával

Olyan szerepekkel kezdte a pályafutását, amilyenekkel mások inkább végezni szokták, és Rálik Szilviát egyebekben is teljes joggal nevezhetjük szerencsés szopránnak.

Bejártuk az Eiffel Műhelyházat

Bejártuk az Eiffel Műhelyházat

Az október 25-i hivatalos átadóünnepség előtt a sajtó képviselőinek lehetőségük volt megtekinteni az Opera új, multifunkcionális játszóhelyét, ahol a próbatermek, műhelyek és raktárak is helyet kaptak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Művészeit díjazta a Magyar Állami Operaház az évadzáró gálán

308 operaházi, 63 Eiffel műhelyházas és 9 Erkel színházi nagytermi előadásán mintegy 300 ezer nézőt fogadott 141. évadában a Magyar Állami Operaház. Az intézmény a Csillagóra gálán díjátadóval összegezte az évadot, ami azonban még augusztus közepéig tart.
Klasszikus

Hat magyar zongorista vehet részt a Bartók Világverseny élő fordulóiban

A több mint 51 ezer euró (20 millió forint) összdíjazású, zongoristáknak rendezendő szeptemberi megmérettetés rangos nemzetközi zsűrijének elnöke a New York-i Juilliard School tanszékvezetője, Yoheved Kamplinsy lesz.
Klasszikus

„Ha nagy művészek mellett állsz a színpadon, az megváltoztatja a perspektívádat” – beszélgetés Abouzahra Amira hegedűművésszel

Kisgyerekkora óta ismeri a hazai közönség a fiatal hegedűművészt, Abouzahra Amirát, aki idén az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima díjban részesült magyar zeneművészet kategóriában.
Vizuál

Magyar Mozgókép Fesztivál: a Hogyan tudnék élni nélküled? kapta a legjobb játékfilm díját

Orosz Dénes zenés vígjátékát több kategóriában is elismerték. A szemle gáláján díjat érdemelt ki többek között a Véletlenül írtam egy könyvet, a KIX, a Holnap meghalok, a Cipők és Paták, valamint az Ők tudják, mi a szerelem című alkotás is.
Zenés színház

15 sor zenés színház: Együtt! – Szentivánéji álom

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő írás a Magyar Állami Operaház és négy művészeti egyetem Együtt! című produkciójáról szól. 15 sor zenés színház.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

15 sor zenés színház: Együtt! – Szentivánéji álom

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő írás a Magyar Állami Operaház és négy művészeti egyetem Együtt! című produkciójáról szól. 15 sor zenés színház.
Zenés színház hír

Művészeit díjazta a Magyar Állami Operaház az évadzáró gálán

308 operaházi, 63 Eiffel műhelyházas és 9 Erkel színházi nagytermi előadásán mintegy 300 ezer nézőt fogadott 141. évadában a Magyar Állami Operaház. Az intézmény a Csillagóra gálán díjátadóval összegezte az évadot, ami azonban még augusztus közepéig tart.
Zenés színház ajánló

Szörényi Levente: „Az áldozatvállalás kérdése miatt kezdtünk el foglalkozni a Kőműves Kelemennel”

Több mint negyven évvel az ősbemutatót követően a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatják be a Bródy–Szörényi alkotópáros Kőműves Kelemen című rockballadáját Alföldi Róbert rendezésében. A sajtónyilvános olvasópróba után Szörényi Levente nyilatkozott a Fideliónak.
Zenés színház ajánló

Szerelem és végzet – a Margitszigetre érkezik a Rudolf musical

Július 3-án, 4-én és 5-én mutatják be a Margitszigeti Színházban a Rudolf című musicalt. Frank Wildhorn és Jack Murphy világhírű musicalje Budapesten kizárólag a Margitszigeten látható, méghozzá sztárénekesekkel a főszerepben.
Zenés színház interjú

Dénes Viktor: „Egy színész attól színész, hogy sokféle műfajt tud képviselni”

Dénes Viktor 2020-ban csatlakozott a Budapesti Operettszínház társulatához. Elsősorban operettek táncos komikusi szerepeiben találkozhat vele a közönség, egyik legkedvesebb szerepe pedig Mótel a Hegedűs a háztetőn című musicalből. Erősen vonzza őt a film világa is.