Zenés színház

Játék élet és halál között – Philip Glass-bemutató az Eiffel Műhelyházban

2021.11.09. 16:30
Ajánlom
Philip Glass Les Enfants Terribles című darabjának bemutatójára készül az Opera. A Jean Cocteau regényén és az abból készült filmen alapuló darab a külvilágtól fokozatosan elszakadó tinédzserek világába vezet, akiknek bizarr fantáziavilága végül saját magukat is elpusztítja.

1929-ben jelent meg Jean Cocteau regénye, melyből 1950-ben készült film, Jean-Pierre Melville rendezésében, Philip Glass pedig 1996-ban komponálta meg az operáját. Mindhárom alkotás a Les Enfants terribles címet viseli (nyersfordításban Szörnyű gyerekekként lehetne visszaadni, a magyar címváltozatok általában erősen elütnek a regény hangulatától, kivéve az Opera által is használt Veszedelmes éden címet).

A történet középpontjában négy fiatal áll, akiknek kamaszkoruktól a fiatal felnőtt éveikig kísérhetjük figyelemmel az életét. Élisabeth és Paul testvérek, akik furcsa vonzalmat táplálnak egymás iránt,

egyfelől szinte szerelembe hajló szenvedéllyel birtokolják a másikat, máskor majdhogynem vérre menően képesek bántani egymást.

A regény elején Paul megsérül, miután bálványa, az ellenállhatatlan rosszfiú, Dargelos mellkason találja egy hógolyóval. A fiúnak ki kell maradnia az iskolából, furcsán zárt világot képező lakásukban laknak nővérével és magatehetetlen anyjukkal, annak halála után pedig a bűvkörükbe vont barátaikkal.

LesEnfantsTerribles1-fotoNagyAttila-151006.jpg

Les Enfants Terribles (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

Az egyik hozzájuk csatlakozó barát Gérard, Paul iskolatársa, aki Élisabeth iránt táplál vonzalmat, a másik pedig Agathe, akivel a lány rövid manökeni munkája alatt ismerkedik össze, és akinek az arca feltűnően hasonlít Dargelosra – ezzel pedig Paul érdeklődését kelti fel. Ám a magától értetődően kialakuló párok felborítanák a testvérek közös világát:

esténként különleges színházat játszanak, egyfajta saját mitológiával és egymást folyamatosan próbára tevő érzelmi hadviseléssel.

A játék, Paul és Élisabeth fantáziavilága, a regény egyik központi motívuma, ennek során a két testvér egyre jobban elszakad a valóságtól. Együttélésüket csak egy rövid epizód szakítja meg, Élisabeth az amerikai milliomos, Michaël felesége lesz, aki balladisztikus módon bűnhődik meg azért, hogy megközelítette az érinthetetlen lányt: az esküvő után azonnal autóbaleset áldozata lesz.

A négyes most már a Michaëltől Élisabethre hagyott óriási házban játszhatja tovább fantáziavilágát. A lány ugyanakkor nem tudja elfogadni, hogy öccsét az Agathe iránti szerelme elszakítsa tőle, így addig keveri a kártyákat, míg Gérard-ral boronálja össze barátnőjét. A fiatal pár az esküvő után elköltözik, de továbbra is gyakori vendégek a testvéreknél. Az egyik ilyen alkalommal Gérard beszámol róla, hogy újra látta Dargelost, a fiú máig emlékszik ”Hógolyóra”, ahogyan Pault a szerencsétlen eset után hívta, és

egy kamaszkori közös szenvedélyüket felidézve, egy ökölnyi méretű golyót formázó, egzotikus mérget küld neki ajándékba.

A szerelmi csalódás és a nővérével való viaskodás fokozatosan felőrli Paul lelki erejét, egy havas vasárnapon végül búcsúlevelet ír Agathe-nak, és megmérgezi magát. Mikor Élisabeth tudomást szerez a levélről, maga sem akar kimaradni a “játékból”, úgy tervezi, hogy egyszerre hal meg testvérével. A haldokló ágya mellett revolvert fog, és mikor úgy hiszi, Paul már a végét járja, ő is főbe lövi magát. A regény elején elhajított golyó végül célba ért.

LesEnfantsTerribles6-fotoNagyAttila-151044.jpg

Les Enfants Terribles (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

Az író narrációjával készült filmváltozatot 1950-ben mutatták be Párizsban, Nicole Stéphane és Édouard Dermit főszereplésével. A film sok ponton mutat hasonlóságot a későbbi operával: ugyanaz a színész játssza Dargelost és Agathe-ot, és a zenének is nagy szerep jut.

Amíg a testvérek nagyjából normális életet élnek, Vivaldi darabjai szólnak, ám ahogyan távolodnak a valóságtól, Bach négyzongorás versenyműve kezdődik el, sokkal zaklatottabb hangulatot keltve.

Különösen emlékezetes, ahogyan a film kiemeli a befejezés színpadszerűségét: az összeeső Élisabeth kidönt egyet a ház hatalmas terében Paul szobáját elkülönítő paravánok közül, ezzel mintegy véget vet elszigeteltségüknek.

Philip Glass három kamaraoperát is írt Jean Cocteau műveiből, az Orpheusz és A szép és a szörnyeteg után a Les Enfants Terrible a sorban az utolsó. A hivatalosan balett-opera műfaji megjelölést viselő alkotás maga is egyfajta összművészeti produktum, narrátor ismerteti a történteket (egyes feldolgozásokban maga Gérard az), csak a négy főszereplőt formálja meg énekes (Dargelost és Agathe-ot ebben az esetben is ugyanaz a művész). Az anyát, Michaëlt és a többieket pedig táncosok jelenítik meg. A librettó francia nyelvű, de a narrátor általában a célország nyelvén szólal meg. Zenekar helyett három zongora szólaltatja meg a kíséretet, és

a komponistára jellemző repetitív zene az első pillanattól kezdve zsigerileg érezteti a főszereplők megszállottságát,

hasonló hatásmechanizmussal, mint a filmben felcsendülő barokk muzsika.

LesEnfantsTerribles5-fotoNagyAttila-151025.jpg

Les Enfants Terribles (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

A Magyar Állami Operaház november 13-án mutatja be Les Enfants Terribles – Veszedelmes éden címen Philip Glass operáját, melyet a koreográfus Barta Dóra állít színre, a karmester Dobszay Péter lesz. A négy énekes főszereplő megkettőzve jelenik meg, Rálik Szilvia, Kósa Lőrinc, Ódor Botond, Kálnay Zsófia mellett táncosok is, Furuhashi-Huber Inès, Tarvillo Mahillo Carlos, Bajári Levente, Boros Ildikó és Rónai András alakítják őket. Az előadás négy alkalommal látható az Eiffel Műhelyházban.

Philip Glass: Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden)
Eiffel Műhelyház, november 13., 20., 27., december 4. 19:00

Rendező-koreográfus: Barta Dóra
Karmester: Dobszay Péter
Szereplők: Rálik Szilvia, Kósa Lőrinc, Ódor Botond, Kálnay Zsófia, Szemenyei János

Fejléckép: Les Enfants Terribles (fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

„Erre születtem” – beszélgetés Rálik Szilviával

Kapcsolódó

„Erre születtem” – beszélgetés Rálik Szilviával

Olyan szerepekkel kezdte a pályafutását, amilyenekkel mások inkább végezni szokták, és Rálik Szilviát egyebekben is teljes joggal nevezhetjük szerencsés szopránnak.

Bejártuk az Eiffel Műhelyházat

Bejártuk az Eiffel Műhelyházat

Az október 25-i hivatalos átadóünnepség előtt a sajtó képviselőinek lehetőségük volt megtekinteni az Opera új, multifunkcionális játszóhelyét, ahol a próbatermek, műhelyek és raktárak is helyet kaptak.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.
Vizuál

5 érdekesség az új Woody Allen-filmről

A 86 éves örökifjú Woody Allen újra elbűvölő filmet készített. A filmtörténeti hommage-nak és keserédes vígjátéknak is egyaránt kiváló filmje, a Rifkin fesztiválja az év vége egyik legjobb moziélményének ígérkezik.
Zenés színház

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.
Zenés színház

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Színház

Wunderlich Józsefet két hétre felfüggesztette a Vígszínház

Ahogyan beszámoltunk róla, Wunderlich József a múlt héten többször is nyilvános Facebook-posztban kritizálta a Vígszínház vezetőségét, bírálta a Covid-ellenes intézkedéseket, illetve egy kolléganőjével szembeni bánásmódot. A színház belső vizsgálat lefolytatása mellett döntött.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.
Zenés színház ajánló

Különleges repertoárdarabok újra az Opera Eiffel Műhelyházában!

Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony/ Örkény István–Tóth Péter: Tóték című egyfelvonásosok és a világszerte is ritkán hallható Edgar című Puccini-darab ismét műsoron az Opera Eiffel Műhelyházában.