Zenés színház

Játék élet és halál között – Philip Glass-bemutató az Eiffel Műhelyházban

2021.11.09. 16:30
Ajánlom
Philip Glass Les Enfants Terribles című darabjának bemutatójára készül az Opera. A Jean Cocteau regényén és az abból készült filmen alapuló darab a külvilágtól fokozatosan elszakadó tinédzserek világába vezet, akiknek bizarr fantáziavilága végül saját magukat is elpusztítja.

1929-ben jelent meg Jean Cocteau regénye, melyből 1950-ben készült film, Jean-Pierre Melville rendezésében, Philip Glass pedig 1996-ban komponálta meg az operáját. Mindhárom alkotás a Les Enfants terribles címet viseli (nyersfordításban Szörnyű gyerekekként lehetne visszaadni, a magyar címváltozatok általában erősen elütnek a regény hangulatától, kivéve az Opera által is használt Veszedelmes éden címet).

A történet középpontjában négy fiatal áll, akiknek kamaszkoruktól a fiatal felnőtt éveikig kísérhetjük figyelemmel az életét. Élisabeth és Paul testvérek, akik furcsa vonzalmat táplálnak egymás iránt,

egyfelől szinte szerelembe hajló szenvedéllyel birtokolják a másikat, máskor majdhogynem vérre menően képesek bántani egymást.

A regény elején Paul megsérül, miután bálványa, az ellenállhatatlan rosszfiú, Dargelos mellkason találja egy hógolyóval. A fiúnak ki kell maradnia az iskolából, furcsán zárt világot képező lakásukban laknak nővérével és magatehetetlen anyjukkal, annak halála után pedig a bűvkörükbe vont barátaikkal.

LesEnfantsTerribles1-fotoNagyAttila-151006.jpg

Les Enfants Terribles (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

Az egyik hozzájuk csatlakozó barát Gérard, Paul iskolatársa, aki Élisabeth iránt táplál vonzalmat, a másik pedig Agathe, akivel a lány rövid manökeni munkája alatt ismerkedik össze, és akinek az arca feltűnően hasonlít Dargelosra – ezzel pedig Paul érdeklődését kelti fel. Ám a magától értetődően kialakuló párok felborítanák a testvérek közös világát:

esténként különleges színházat játszanak, egyfajta saját mitológiával és egymást folyamatosan próbára tevő érzelmi hadviseléssel.

A játék, Paul és Élisabeth fantáziavilága, a regény egyik központi motívuma, ennek során a két testvér egyre jobban elszakad a valóságtól. Együttélésüket csak egy rövid epizód szakítja meg, Élisabeth az amerikai milliomos, Michaël felesége lesz, aki balladisztikus módon bűnhődik meg azért, hogy megközelítette az érinthetetlen lányt: az esküvő után azonnal autóbaleset áldozata lesz.

A négyes most már a Michaëltől Élisabethre hagyott óriási házban játszhatja tovább fantáziavilágát. A lány ugyanakkor nem tudja elfogadni, hogy öccsét az Agathe iránti szerelme elszakítsa tőle, így addig keveri a kártyákat, míg Gérard-ral boronálja össze barátnőjét. A fiatal pár az esküvő után elköltözik, de továbbra is gyakori vendégek a testvéreknél. Az egyik ilyen alkalommal Gérard beszámol róla, hogy újra látta Dargelost, a fiú máig emlékszik ”Hógolyóra”, ahogyan Pault a szerencsétlen eset után hívta, és

egy kamaszkori közös szenvedélyüket felidézve, egy ökölnyi méretű golyót formázó, egzotikus mérget küld neki ajándékba.

A szerelmi csalódás és a nővérével való viaskodás fokozatosan felőrli Paul lelki erejét, egy havas vasárnapon végül búcsúlevelet ír Agathe-nak, és megmérgezi magát. Mikor Élisabeth tudomást szerez a levélről, maga sem akar kimaradni a “játékból”, úgy tervezi, hogy egyszerre hal meg testvérével. A haldokló ágya mellett revolvert fog, és mikor úgy hiszi, Paul már a végét járja, ő is főbe lövi magát. A regény elején elhajított golyó végül célba ért.

LesEnfantsTerribles6-fotoNagyAttila-151044.jpg

Les Enfants Terribles (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

Az író narrációjával készült filmváltozatot 1950-ben mutatták be Párizsban, Nicole Stéphane és Édouard Dermit főszereplésével. A film sok ponton mutat hasonlóságot a későbbi operával: ugyanaz a színész játssza Dargelost és Agathe-ot, és a zenének is nagy szerep jut.

Amíg a testvérek nagyjából normális életet élnek, Vivaldi darabjai szólnak, ám ahogyan távolodnak a valóságtól, Bach négyzongorás versenyműve kezdődik el, sokkal zaklatottabb hangulatot keltve.

Különösen emlékezetes, ahogyan a film kiemeli a befejezés színpadszerűségét: az összeeső Élisabeth kidönt egyet a ház hatalmas terében Paul szobáját elkülönítő paravánok közül, ezzel mintegy véget vet elszigeteltségüknek.

Philip Glass három kamaraoperát is írt Jean Cocteau műveiből, az Orpheusz és A szép és a szörnyeteg után a Les Enfants Terrible a sorban az utolsó. A hivatalosan balett-opera műfaji megjelölést viselő alkotás maga is egyfajta összművészeti produktum, narrátor ismerteti a történteket (egyes feldolgozásokban maga Gérard az), csak a négy főszereplőt formálja meg énekes (Dargelost és Agathe-ot ebben az esetben is ugyanaz a művész). Az anyát, Michaëlt és a többieket pedig táncosok jelenítik meg. A librettó francia nyelvű, de a narrátor általában a célország nyelvén szólal meg. Zenekar helyett három zongora szólaltatja meg a kíséretet, és

a komponistára jellemző repetitív zene az első pillanattól kezdve zsigerileg érezteti a főszereplők megszállottságát,

hasonló hatásmechanizmussal, mint a filmben felcsendülő barokk muzsika.

LesEnfantsTerribles5-fotoNagyAttila-151025.jpg

Les Enfants Terribles (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

A Magyar Állami Operaház november 13-án mutatja be Les Enfants Terribles – Veszedelmes éden címen Philip Glass operáját, melyet a koreográfus Barta Dóra állít színre, a karmester Dobszay Péter lesz. A négy énekes főszereplő megkettőzve jelenik meg, Rálik Szilvia, Kósa Lőrinc, Ódor Botond, Kálnay Zsófia mellett táncosok is, Furuhashi-Huber Inès, Tarvillo Mahillo Carlos, Bajári Levente, Boros Ildikó és Rónai András alakítják őket. Az előadás négy alkalommal látható az Eiffel Műhelyházban.

Philip Glass: Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden)
Eiffel Műhelyház, november 13., 20., 27., december 4. 19:00

Rendező-koreográfus: Barta Dóra
Karmester: Dobszay Péter
Szereplők: Rálik Szilvia, Kósa Lőrinc, Ódor Botond, Kálnay Zsófia, Szemenyei János

Fejléckép: Les Enfants Terribles (fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

„Erre születtem” – beszélgetés Rálik Szilviával

Kapcsolódó

„Erre születtem” – beszélgetés Rálik Szilviával

Olyan szerepekkel kezdte a pályafutását, amilyenekkel mások inkább végezni szokták, és Rálik Szilviát egyebekben is teljes joggal nevezhetjük szerencsés szopránnak.

Bejártuk az Eiffel Műhelyházat

Bejártuk az Eiffel Műhelyházat

Az október 25-i hivatalos átadóünnepség előtt a sajtó képviselőinek lehetőségük volt megtekinteni az Opera új, multifunkcionális játszóhelyét, ahol a próbatermek, műhelyek és raktárak is helyet kaptak.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.
Színház

Szabálytalan utak szabadsága – beszélgetés Pelsőczy Rékával és Vajdai Vilmossal

Pelsőczy Réka és Vajdai Vilmos pályájuk kezdete óta, megszakítás nélkül a Katona József Színház tagjai, akiket rendezőként és színművészként is, egyaránt jegyez a szakma és a nagyközönség. A két művésszel a Katona első évtizede kapcsán beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Stephanie Blythe Gianni Schicchi szerepét énekli San Diegóban

Az énekesnő már korábban is énekelt férfi hangtartományban, egy koncertszerű Carmen-előadásban Don Joséként lépett színpadra. Most baritonszerepben debütál majd.
Zenés színház interjú

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Zenés színház ajánló

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház magazin

Ahol a legnagyobbaknak is remegett a lába – Felfedezőúton a milánói Scalában

Új sorozatunkban a világ leghíresebb operaházaiba kalauzoljuk el olvasóinkat, megismerhetik a helyek történetét, építészeti sajátosságait, de azt is elmeséljük, nekünk milyen tapasztalataink voltak ott, és mire számítson, aki felkeresné az operajátszás ezen nevezetességeit.
Zenés színház interjú

Dinamikus, modern és mai – Beszélgetés Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel

Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettje a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt is tiszteleg. A Budapesti Operettszínház készülő előadásáról Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel beszélgettünk.