Zenés színház

Játék élet és halál között – Philip Glass-bemutató az Eiffel Műhelyházban

2021.11.09. 16:30
Ajánlom
Philip Glass Les Enfants Terribles című darabjának bemutatójára készül az Opera. A Jean Cocteau regényén és az abból készült filmen alapuló darab a külvilágtól fokozatosan elszakadó tinédzserek világába vezet, akiknek bizarr fantáziavilága végül saját magukat is elpusztítja.

1929-ben jelent meg Jean Cocteau regénye, melyből 1950-ben készült film, Jean-Pierre Melville rendezésében, Philip Glass pedig 1996-ban komponálta meg az operáját. Mindhárom alkotás a Les Enfants terribles címet viseli (nyersfordításban Szörnyű gyerekekként lehetne visszaadni, a magyar címváltozatok általában erősen elütnek a regény hangulatától, kivéve az Opera által is használt Veszedelmes éden címet).

A történet középpontjában négy fiatal áll, akiknek kamaszkoruktól a fiatal felnőtt éveikig kísérhetjük figyelemmel az életét. Élisabeth és Paul testvérek, akik furcsa vonzalmat táplálnak egymás iránt,

egyfelől szinte szerelembe hajló szenvedéllyel birtokolják a másikat, máskor majdhogynem vérre menően képesek bántani egymást.

A regény elején Paul megsérül, miután bálványa, az ellenállhatatlan rosszfiú, Dargelos mellkason találja egy hógolyóval. A fiúnak ki kell maradnia az iskolából, furcsán zárt világot képező lakásukban laknak nővérével és magatehetetlen anyjukkal, annak halála után pedig a bűvkörükbe vont barátaikkal.

LesEnfantsTerribles1-fotoNagyAttila-151006.jpg

Les Enfants Terribles (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

Az egyik hozzájuk csatlakozó barát Gérard, Paul iskolatársa, aki Élisabeth iránt táplál vonzalmat, a másik pedig Agathe, akivel a lány rövid manökeni munkája alatt ismerkedik össze, és akinek az arca feltűnően hasonlít Dargelosra – ezzel pedig Paul érdeklődését kelti fel. Ám a magától értetődően kialakuló párok felborítanák a testvérek közös világát:

esténként különleges színházat játszanak, egyfajta saját mitológiával és egymást folyamatosan próbára tevő érzelmi hadviseléssel.

A játék, Paul és Élisabeth fantáziavilága, a regény egyik központi motívuma, ennek során a két testvér egyre jobban elszakad a valóságtól. Együttélésüket csak egy rövid epizód szakítja meg, Élisabeth az amerikai milliomos, Michaël felesége lesz, aki balladisztikus módon bűnhődik meg azért, hogy megközelítette az érinthetetlen lányt: az esküvő után azonnal autóbaleset áldozata lesz.

A négyes most már a Michaëltől Élisabethre hagyott óriási házban játszhatja tovább fantáziavilágát. A lány ugyanakkor nem tudja elfogadni, hogy öccsét az Agathe iránti szerelme elszakítsa tőle, így addig keveri a kártyákat, míg Gérard-ral boronálja össze barátnőjét. A fiatal pár az esküvő után elköltözik, de továbbra is gyakori vendégek a testvéreknél. Az egyik ilyen alkalommal Gérard beszámol róla, hogy újra látta Dargelost, a fiú máig emlékszik ”Hógolyóra”, ahogyan Pault a szerencsétlen eset után hívta, és

egy kamaszkori közös szenvedélyüket felidézve, egy ökölnyi méretű golyót formázó, egzotikus mérget küld neki ajándékba.

A szerelmi csalódás és a nővérével való viaskodás fokozatosan felőrli Paul lelki erejét, egy havas vasárnapon végül búcsúlevelet ír Agathe-nak, és megmérgezi magát. Mikor Élisabeth tudomást szerez a levélről, maga sem akar kimaradni a “játékból”, úgy tervezi, hogy egyszerre hal meg testvérével. A haldokló ágya mellett revolvert fog, és mikor úgy hiszi, Paul már a végét járja, ő is főbe lövi magát. A regény elején elhajított golyó végül célba ért.

LesEnfantsTerribles6-fotoNagyAttila-151044.jpg

Les Enfants Terribles (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

Az író narrációjával készült filmváltozatot 1950-ben mutatták be Párizsban, Nicole Stéphane és Édouard Dermit főszereplésével. A film sok ponton mutat hasonlóságot a későbbi operával: ugyanaz a színész játssza Dargelost és Agathe-ot, és a zenének is nagy szerep jut.

Amíg a testvérek nagyjából normális életet élnek, Vivaldi darabjai szólnak, ám ahogyan távolodnak a valóságtól, Bach négyzongorás versenyműve kezdődik el, sokkal zaklatottabb hangulatot keltve.

Különösen emlékezetes, ahogyan a film kiemeli a befejezés színpadszerűségét: az összeeső Élisabeth kidönt egyet a ház hatalmas terében Paul szobáját elkülönítő paravánok közül, ezzel mintegy véget vet elszigeteltségüknek.

Philip Glass három kamaraoperát is írt Jean Cocteau műveiből, az Orpheusz és A szép és a szörnyeteg után a Les Enfants Terrible a sorban az utolsó. A hivatalosan balett-opera műfaji megjelölést viselő alkotás maga is egyfajta összművészeti produktum, narrátor ismerteti a történteket (egyes feldolgozásokban maga Gérard az), csak a négy főszereplőt formálja meg énekes (Dargelost és Agathe-ot ebben az esetben is ugyanaz a művész). Az anyát, Michaëlt és a többieket pedig táncosok jelenítik meg. A librettó francia nyelvű, de a narrátor általában a célország nyelvén szólal meg. Zenekar helyett három zongora szólaltatja meg a kíséretet, és

a komponistára jellemző repetitív zene az első pillanattól kezdve zsigerileg érezteti a főszereplők megszállottságát,

hasonló hatásmechanizmussal, mint a filmben felcsendülő barokk muzsika.

LesEnfantsTerribles5-fotoNagyAttila-151025.jpg

Les Enfants Terribles (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

A Magyar Állami Operaház november 13-án mutatja be Les Enfants Terribles – Veszedelmes éden címen Philip Glass operáját, melyet a koreográfus Barta Dóra állít színre, a karmester Dobszay Péter lesz. A négy énekes főszereplő megkettőzve jelenik meg, Rálik Szilvia, Kósa Lőrinc, Ódor Botond, Kálnay Zsófia mellett táncosok is, Furuhashi-Huber Inès, Tarvillo Mahillo Carlos, Bajári Levente, Boros Ildikó és Rónai András alakítják őket. Az előadás négy alkalommal látható az Eiffel Műhelyházban.

Philip Glass: Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden)
Eiffel Műhelyház, november 13., 20., 27., december 4. 19:00

Rendező-koreográfus: Barta Dóra
Karmester: Dobszay Péter
Szereplők: Rálik Szilvia, Kósa Lőrinc, Ódor Botond, Kálnay Zsófia, Szemenyei János

Fejléckép: Les Enfants Terribles (fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

„Erre születtem” – beszélgetés Rálik Szilviával

Kapcsolódó

„Erre születtem” – beszélgetés Rálik Szilviával

Olyan szerepekkel kezdte a pályafutását, amilyenekkel mások inkább végezni szokták, és Rálik Szilviát egyebekben is teljes joggal nevezhetjük szerencsés szopránnak.

Bejártuk az Eiffel Műhelyházat

Bejártuk az Eiffel Műhelyházat

Az október 25-i hivatalos átadóünnepség előtt a sajtó képviselőinek lehetőségük volt megtekinteni az Opera új, multifunkcionális játszóhelyét, ahol a próbatermek, műhelyek és raktárak is helyet kaptak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Monumentális nagyregénnyel jelentkezik Darvasi László

Június elején jelenik meg Neandervölgyiek címmel a József Attila-díjas Darvasi László eddigi leghosszabb regénye. A háromkötetes, több évtizedet felölelő műben a magyar vidék, a főváros és a nagyvilág történetei kapcsolódnak össze.
Zenés színház

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.
Színház

Megtartotta tavaszi bemutatóit a Loupe Színházi Társulás

A csapat elsőként a Lányok, fiúk! című monodrámát mutatta be Lovas Rozi főszereplésével, az előadás a családon belüli erőszak témájára reflektál. Áprilisban pedig A kezdet/vége című produkció is debütált, amelyet Sean O’Casey műve nyomán Horváth János Antal írt és rendezett.
Plusz

A sokoldalú Liszt Ferenc – itt vannak a Liszt Ünnep első programjai

Liszt Ferenc művészetének más-más oldalát mutatja be Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra, a Kolozsvári Magyar Opera, illetve Francesco Tristano is. Október 9-én indul a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál.
Klasszikus

TITOK a Pannon Filharmonikusokkal

A társulat új évadában arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a TITOK? A Pannon Filharmonikusok budapesti bérletsorozata már elérhető, áprilisban pedig Pécsett is meghirdetik új évaduk programját.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

A Föld forog tovább, és ezek a csodák újra és újra megtörténnek

Kocsis Dénes a Budapesti Operettszínház vezető művésze, a musicalirodalom legnagyobb szerepeit tudhatja maga mögött. Ezúttal Frank Wildhorn Carmenjében mutatkozik be április 19-én a Nagymező utcai teátrumban.
Zenés színház ajánló

Meseoperát mutatnak be a Vigadóban

Engelbert Humperdinck Jancsi és Juliska című darabját láthatja a közönség a Szent István Filharmonikusok Pastorale című ifjúsági sorozatában, április 20-án és 21-én.
Zenés színház interjú

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.
Zenés színház ajánló

Gálaesttel támogatja az autistákat a Budapesti Operettszínház

Április 23-án Együtt az Autistákért címmel rendeznek jótékonysági estet, amelyen a legnépszerűbb operett-, illetve musicalrészleteket hallhatja a közönség az Operettszínház sztárjainak előadásában. 
Zenés színház interjú

„A klasszikus zenében a sokoldalúság gyanakvást szül” – interjú José Curával

A karmesterként és zeneszerzőként is aktív művésszel a a VeszprémFestre tervezett, argentin dalokra és operaáriákra épülő koncertjének műsoráról, a zenei sokoldalúságról és a társadalmi felelősségvállalásról is beszélgettünk.