Zenés színház

Játék, mód

2011.06.12. 13:00
Ajánlom
Opera és operett. Bizonyos vonásaiban két hasonló, mégis összetéveszthetetlen műfaj. A Budapesti Operettszínházban a 2010/2011-es évadban műsorra tűzött két egyfelvonásos opera kapcsán joggal vetődik fel a kérdés: van átjárhatóság a műfajok között? Erről beszélgettünk Geszthy Veronikával, Boncsér Gergellyel és Vadász Dániellel.

Drámai vég és könnyed szórakozás. Áriák és vidám nóták. Nemes pompa és giccsbe hajló csillogás. Talán ezen ellentétpárok jutnak elsőként eszünkbe, ha az operák és az operettek jellemzésére kérnek minket. Ha azonban mélyebbre tekintünk, a különbségek mellett sok hasonlóságot fedezhetünk fel: a hangképzésben éppúgy, mint a dallamvilágban és a történetekben. Nem véletlen tehát, hogy maga az operett kifejezés is utal a gyökerekre: a Mozart adta név jelentése "kis opera".

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem operaszakán végzett Geszthy Veronikát, a 2008-ban a Magyar Állami Operaház ösztöndíját elnyerő Boncsér Gergelyt, és a klasszikus és modern operákat egyaránt éneklő Vadász Dánielt is láthatjuk estéről estére a Budapesti Operettszínház színpadán. Mindkét műfajban képviseltetik magukat, olyan művészek nyomdokaiba lépve ezzel, mint Sárdy János, Sass Sylvia vagy éppen Simándy József, akiknek nem is volt kérdés, hogy a nagy operai szerepek után egy-egy operettel is megörvendeztessék a közönséget.

"Az opera és az operett is ugyanazt a klasszikus hangképzést igényli. Ezen a szinten még nem válnak szét a műfajok. Olyannyira nem, hogy azt mondhatjuk: építik, segítik egymást. Így azt sem választanám szét, hogy valaki operett- vagy operaénekes-e" - kezdte a kérdés megválaszolását Geszthy Veronika, akinek véleményét Boncsér Gergely egészítette ki: "Bár technikailag ugyanazokat a fogásokat alkalmazzuk mindkét műfajban, az operettben a történetek vidámságából, könnyedségéből adódóan több játék engedhető meg." A művésznő szerint azonban ez a nézőpont is hamar megdönthető: gondoljunk csak a Figaro házasságára vagy Donizetti operáira: sok mozgással, fülbemászó dallamokkal ezekben a darabokban is találkozunk. "A legnagyobb különbség abban van, hogy az operákat végigkomponálják, míg az operettekben nagy hangsúlyt kapnak a prózai jelenetek is. Ez pedig - a próza és a klasszikus ének együttes megjelenése - technikailag nehezebbé teszi az operettet: nem egyszerű elsajátítani a beszéd- és énekhang közötti váltást. Mindegyikhez más-más módon használjuk a hangképző szerveinket, és a színpadon mindkettőnek hitelesen kell szólnia."

Boncsér Gergely emlékeztetett rá, hogy a prózamondás a klasszikus értelemben vett színészeknek, a prózistáknak a feladata, mivel azonban a zenés színdarabokban énekesek szerepelnek, így rájuk plusz feladat elsajátítása hárul. Míg a régi időkben a magas szintű éneklés mellett kevésbé volt hangsúlyos a kiváló színészi játék, addig ma ez egy teljesen alapvető elvárás; az operetténeklés ilyenformán sokrétűbb, mozgalmasabb: ének, próza, tánc együtt van jelen. "Az, hogy valaki mindkét műfajban helyt tud állni, pusztán tehetség, adottság kérdése" - tartja az ifjú bonviván, akinek véleményével teljesen egybevágnak Vadász Dániel szavai. "Az, hogy egy operetténekes szokott-e, tud-e operát énekelni - és fordítva -, nem a műfajok közötti átjárhatóságról, hanem magáról az egyén képességeiről ad információt. Ugyanez igaz az operett-musical kapcsolatra is. Ezért úgy vélem, teljesen felesleges mind a műfajok, mind a színészek kategorizálása. Én magamat egyszerűen énekesnek tartom, hiszen az operák és operettek mellett szívesen éneklek dalokat is. A manapság kedvelt mindennemű besorolás sokkal inkább elválasztó, mint összekötő jellegű."

E57584D8-63A1-4679-B81D-5716B0A26264

Gianni Schicchi - Budapesti Operettszínház

A Budapesti Operettszínház 2010/2011-es évadában kísérleti jelleggel, hat alkalommal tűztek műsorra operát. Rögtön kettőt, Puccini Gianni Schicchijét és Vajda János Mario és a varázslóját. Bár a vállalkozás meghökkentőnek tűnik, Szabó P. Szilveszter egy korábbi, a Fideliónak adott interjúban úgy fogalmazott: "az, hogy hol játszunk operát, nem helyfüggő."

"A mai világunk egyre inkább ellaposodó, egyre sivárabbá váló kulturális közegében az embereknek nagy szüksége lenne a többrétű szórakozásra - mondta Boncsér Gergely. - Ezért is fantasztikus Kerényi Miklós Gábor munkája: behozott, és a musicalekhez és operettekhez szokott nagyérdemű elé tett két operát. Megmutatta, hogy az opera nem csak komoly és drámai, hanem, a Gianni Schicchire gondolva, víg is lehet. Bár az operát nemesebb műfajnak tartjuk, de ha magát a teljes szórakoztató szakmát nézzük - amelynek mi is tagjai vagyunk -, akkor a két műfaj ugyanolyan jelentős szerepet tölt be."

Aki "bátor" volt, és megnézte az előadásokat, az nagyon jól szórakozott, hiszen Puccini vígoperája is modern környezetben került bemutatásra, de úgy, hogy közben a darab mondanivalója teljes egészében megmaradt és nem sérült. Vajda János pedig eleve kortárs szerző, az ő műve kevésbé kanonizálódott, így könnyebben hozzá lehetett nyúlni. Az előadás kapcsán Szabó P. Szilveszter személye külön érdekesség, hiszen ő musicalénekesként szerepelt - operett- és operaénekesek oldalán - egy operában. Geszthy Veronika elmondta, hogy a szerző természetesen mindvégig tudott a próbafolyamatokról és Kerényi Miklós Gábornak, a színház főigazgatójának elképzeléseiről a színrevitellel kapcsolatban. "A Mario és a varázslónak már olyan modern zenei világa van, hogy teljes mértékben beleillik Szabó P. Szilveszter - kifejező, sokszínű, nem "operás" - hangja." Cipolla karakterének megformálásról a művész korábban elmondta, a feladathoz elsősorban színészként, nem pedig énekesként kellett közelítenie, mert ha elkezdi utánozni az operistákat, az első percben elvérzik és nevetségessé válik.

Tudnunk kell még, hogy az operák és az operettek is - és itt is rokon a két műfaj - akusztikus környezetre íródtak, szimfonikus zenekari kísérettel, ami nem elnyomja, hanem megsegíti az énekhangot, így alapvetően nincs is szükség erősítésre. Bár az említett két darabnál a Nagymező utcai teátrum kevésbé megfelelő akusztikájára hivatkozva használnak mikroportot, Kerényi Miklós Gábor elmondása szerint távlatilag az erősítés adhatja vissza az operák elvesztett népszerűségét, illetve a Vajda-zene esetében olyan színeket is meg tud mutatni, ami a mai fiatal, nem operába járó közönséget ráébreszti arra, micsoda nagyszerű muzsikát hall.

Az operettek meg- és felújítására több példát is láttunk már, míg az operák „felfrissítése", mai korba helyezése - a nyugati országokkal ellentétben - Magyarországon még sehol sem tart. "Ez részben politikai okok, részben a folyamatos vezetőségváltások és egy stabil koncepció hiánya miatt van. Kétségtelen, hogy ma hazánkban az operett örvend nagyobb népszerűségnek, ami a komoly, és áldozatos munkát dicséri" - mondta Boncsér Gergely. Geszthy Veronika szerint azonban nehezebb dolga van az operarendezőknek: "Abból kifolyólag, hogy az operák teljes librettóját megzenésítették, sokkal inkább meg van kötve a rendezők keze. Rövidíteni, húzni természetesen szoktak a műveken, de nagy átírásra nincs lehetőségük. Nem úgy, mint az operetteknél, ahol egészen nyugodtan raknak át dalokat egyik felvonásból a másikba, vagy éppen szólóból duettet írnak, a prózai részek megváltoztatása pedig szinte már magától értetődő. Megjegyzem, én ezzel nem mindig értek egyet." Vadász Dániel megállapításai nyomán elmondhatjuk, hogy a titok az igaz és érvényes gesztusokkal teli színházban rejlik. Abban, hogy hús-vér embereket, valódi karaktereket lásson a néző a színpadon. "Ha hitelesen, igaz ember módjára játszunk, akkor a közönség velünk jön, és bárhova elvihetjük őket, műfajtól függetlenül" - mondta ki a végszót Geszthy Veronika.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Vizuál

Mutatjuk, hol találja a ma 75 éve elhunyt Róth Miksa alkotásait!

Sőt, galériánkban azokat az enteriőröket is, amelyek már elpusztultak. Róth elsőként ismerte fel a monarchiában a Tiffany-üveg alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és mesteri szintre emelte az üvegművészetet. 1944. június 14-én halt meg Róth Miksa üvegfestő és üvegmozaik-készítő.
Vizuál

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.
Könyv

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Könyv

Simon Márton nyitotta meg a 90. Ünnepi Könyvhetet Budapesten

Simon Márton költő ünnepi beszédével megnyílt a 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok csütörtök délután a Duna-korzón, Budapesten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.
Zenés színház operett

Népi tánc színesíti idén a Budavári Palotakoncerteket

Elemi szenvedélyek – ez a címe a Budapesti Palotakoncertek idei gálaműsorának, amelyet a budai vár Oroszlános udvarában rendeznek augusztus 2-án és 3-án.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.
Zenés színház koktélparti

5 dolog, amit talán nem tudtál Wagner Ringjéről

Wagner tetralógiája, A Nibelung gyűrűje megkerülhetetlen monstruma a zenetörténetnek. Összeszedtünk öt dolgot, amit talán nem tudtál róla.
Zenés színház interjú

Kendi Lajos: Sportot űztem a beugrásokból

Kendi Lajos baritont, a tavalyi szegedi Rigoletto főszereplőjét nem kell bemutatni a magyar operaszerető közönségnek. Az énekes elmesélte, hogy miért szerette sokáig a merész beugrásokat, és miért meghatározó mű a Figaro házassága karrierjében.