Zenés színház

Jó bor - Wagner-napok

2016.06.03. 07:44
Ajánlom
Aligha van olyan Wagner-rajongó, akinek június táján nem jelez a biológiai órája: ismét eljött a Budapesti Wagner-napok ideje. Tíz év elteltével immár tizenegyedik alkalommal. MÜPA MAGAZIN

S ezzel akár rövidre is zárhatnánk ajánlónk szövegét. Jó bornak nem kell cégér: márpedig a Budapesti Wagner-napok eseménysorozata tíz év alatt igencsak hasonlatossá vált a jó borhoz. Nem utolsósorban azért, mert évről évre tovább érlelődik mindaz, amit a palackban találunk. Fischer Ádám grandiózus karmesteri koncepciója, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának élményszerű játéka, a visszatérő énekesek nem pusztán vokális perfekcióban kimerülő, hanem sokszor felfedező erejű, színészi többletet is nyújtó alakításai mind-mind többszöri megtekintésre ösztökélik azokat, akik egyszer belekóstoltak e hasonlíthatatlan hangulatú programsorozat ízébe.

A Rajna kincse

A Rajna kincse

Idén hat estén át nézhetünk-hallgathatunk Wagner-operákat a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének színpaddá átalakított pódiumán. A Nibelung gyűrűje ciklus mellett ezúttal A nürnbergi mesterdalnokok 2013-ban, a Wagner-centenárium alkalmából bemutatott produkciója tér vissza két előadás erejéig. Michael Schulz rendezése különösen kedves lehet azoknak, akik az elmúlt évtizedek során megcsömörlöttek a mű elsősorban kritikai olvasatot nyújtó színpadra állításaitól, és a Mesterdalnokok hasonlíthatatlan báját, kedélyét, varázsát is nélkülözhetetlennek tartják. Miközben aligha vitatható, hogy az 1868-as bemutató óta eltelt csaknem másfél száz év alatt számos olyan, nem éppen vonzó jelentésréteg és előadási külsőség tapadt Wagner e különös szeretettel megálmodott operájához, melyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni, éppily jogos lehet az a nézői igény is, hogy a darab művészi hitellel ábrázolt szépsége se menjen veszendőbe. Tallián Tibor írta a muzsika hasábjain egy 1975-ös operaházi előadás kapcsán: „...a Mesterdalnokokat játszani »necesse est«, szinte mindenáron, olyannyira szükséges, mint tán a mester egyetlen más darabját sem – mert ez a mű hasonlíthatatlan fény és erő, nem lehetünk meg hát nélküle.”

A nürnbergi mesterdalnokok: Wagner Münchenben

A nürnbergi mesterdalnokok 1868. június 21-i müncheni ősbemutatója (a ma Bajor Állami Operaháznak nevezett udvari színházban) osztatlan közönségsikert aratott: a  német újraegyesítés lázában égő közönség érthető lelkesedéssel fogadta a mű nemzeti büszkeségre hivatkozó sorait és monumentalitását. A zeneszerző később úgy nyilatkozott, hogy ez  az  opera „emberi és művészi pályám tetőpontja volt”; sőt azt sem félt kijelenteni, hogy „idővel majd kiderül, ez a munkám tökéletesebb az összes többinél”. Wagner a premier II. és III. felvonása után mecénása, II. Lajos bajor király páholyából fogadta a tapsokat. A király rajongása, no meg a zeneszerző elkötelezett híve, Hans von Bülow jelenléte volt az évtized müncheni Wagner-bemutatóinak közvetlen kiváltó oka: három évvel korábban itt szólalt meg először a Trisztán és Izolda, majd nem sokkal A nürnbergi mesterdalnokok után – voltaképpen Wagner elképzelésével ellentétesen – A  Rajna kincse és A walkür is.

Elisabet Strid

Elisabet Strid

Aki látta 2013-ban a Müpa Mesterdalnokok-produkcióját, tanúsíthatja, hogy ez a fény és erő hiánytalanul érvényesül a színpadra állításban; a zenei színvonal pedig a főbb pontokon azonos szereposztás, így James Rutherford (Hans Sachs), Bo Skovhus (Beckmesser), Annette Dasch (Éva) révén garantált. De kíváncsian várjuk az „új beállókat” is: a Wagner-napokon most bemutatkozó Daniel Kirch Stolzingi Walterét, vagy épp Bretz Gábor Pogner mesterét – a magyar basszus néhány éve az Operaházban még a tabulatúrát felolvasó Fritz Kothner szerepét alakította. A Nibelung gyűrűje kilenc éve megkezdett, nyolc éve teljessé vált produkciójának évről évre ismétlődő előadásai – tudhatjuk – sosem kínálnak az előző évivel azonos élményt: a szereposztás itt többnyire dinamikusabban változik, mint a Wagner-napok többi produkciója esetében, vannak persze változtathatatlannak tűnő pontok e négy opera szereposztásában is: Logét például eddig minden alkalommal Christian Franz alakította – így lesz ez most is. Nem csoda: a szerepformálást a közönség évről évre tüntető szimpátiával fogadja, a kritika pedig egyebek mellett a „kongeniális” jelzőt sem sajnálta tőle. Franz idén Az istenek alkonya Siegfriedjeként látható még, a fiatal Siegfriedet pedig Daniel Brenna alakítja, akit 2010-ben a Mózes és Áron magyarországi bemutatóján láthattunk először e falak között. Brünnhildeként partnere az az Elisabet Strid lesz, aki A bolygó hollandi Sentájaként nemcsak színészi játékával, de elsősorban vokális adottságaival nyűgözte le a tavalyi fesztivál közönségét. Siegmundként egy másik hang-nagybirtokost, emellett igazi világsztárt köszönthetünk idén: Johan Botháról a Met-közvetítések és tavalyi budapesti Radamese révén is tudhatjuk, hogy olyan minőségű hőstenor hang birtokosa, amely manapság párját ritkítja. Rúni Brattaberg a három évvel ezelőtti Richard Strauss-bemutató, A hallgatag asszony joviális Sir Morosusa után most teljesen más karakter, Hagen bőrébe bújik a Müpában. S végül, de semmiképp sem utolsósorban: ahogy tavaly, idén is Waltraud Meier alakítja Az istenek alkonya Waltrautéját – bő húszperces jelenete az összes tavalyi előadás leginkább torokszorító pillanatait hozta. Már csak miatta sem tehetjük meg, hogy kihagyjuk az idei Ringet.

Így készült: dokumentumfilm A bolygó hollandiról

A Müpa nem először dokumentálja a Budapesti Wagner-napok egy-egy produkciójának alkotói folyamatát. Idén a 2015-ben nagy sikerrel bemutatott Bolygó hollandi-bemutató létrejöttének körülményeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A tavalyi premier – művészi minőségén túl – már előzetesen is izgalmasnak ígérkezett, legalább két okból. Egyrészt A bolygó hollandi volt az egyetlen Wagner tíz kanonizált operája közül, mely még nem volt hallható a fesztiválon – ezzel teljessé vált a Müpa Wagner-repertoárja. Másrészt öt év után ezzel a produkcióval tért haza a nemzetközi színpadokon legismertebb magyar operarendező, Kovalik Balázs, akinek koncepciója – a Hollandit a saját mítoszától szabadulni képtelen művészként ábrázolta – a viták ellenére is lelkes sikert aratott a közönség és a kritika körében egyaránt. A különleges produkcióról szóló dokumentumfilmet, melyet rendezőként Várbíró Judit jegyez, s melynek operatőre Reich László, június 15-én 19 órától vetítik a Müpa Előadótermében.  

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ők kapták idén a Junior Príma Díjakat a színház- és filmművészet kategóriában

Hat fiatal művész vehette át a Junior Prima Díjat a színház- és filmművészet kategóriában szeptember 22-én, a Haris Parkban. Az elismerést és az azzal járó pénzjutalmat Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója nyújtotta át a 62 jelölt közül kiválasztott fiatal tehetségeknek.
Klasszikus

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Zenés színház

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Színház

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.
Könyv

A férfi, aki tipográfiailag is vicces – Kőhalmi Zoltán a Kult50-ben

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban frappáns című kötetével tette meg első lépését Kőhalmi Zoltán az irodalmi életben. A humorát eddig elsősorban a színpadon és a címlapon bizonyító stand-upos formabontó könyvet hozott létre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Zenés színház interjú

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Zenés színház interjú

„Szeretem az életem úgy, ahogy van”

Mozgalmasan kezdődik az évad Jónás Andrea számára. Próbál a Furcsa pár női változatásban és mindemellett önálló esttel készül. Október 3-án várja a közönséget Élek! címmel a Gaál Erzsébet Stúdióban.
Zenés színház hír

Tapssal tüntettek a nem biztonságos körülmények ellen a madridi operaházban

A Teatro Real közönsége úgy vélte, túl közel ültették őket egymáshoz, tapssal jelezték elégedetlenségüket. Addig-addig, hogy az előadást el sem lehetett kezdeni.
Zenés színház ajánló

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Vállaltan szubjektív beszámoló a „Színház” tollából. Sokszor leírtuk mi magunk is, ahogy mesélik is rólunk: nem csupán egy színház vagyunk, hanem A JASZ-Család. Nem túlzó a jelző, hisz szeretjük egymást, de néha őrületbe kergetjük a másikat.