Zenés színház

Jonas Kaufmann: "Mindig légy önmagad!"

2013.06.20. 07:04
Ajánlom
Marton Éva hetvenedik születésnapját ünnepelte az Operaház június 16-án. A gálakoncert bombameglepetéssel is szolgált: jeles magyar énekesek mellett két külföldi vendég is érkezett, hogy fellépésével a világhírű énekesnő előtt tisztelegjen. Az egyik: Grace Bumbry. A másik: Jonas Kaufmann. Vele készült az alábbi villámINTERJÚ.

- Bár Magyarországon most lép fel először, magánemberként talán már járt nálunk - mi jut eszébe Magyarországról?

- Először is Liszt, Bartók, Kodály, Lehár és Kálmán Imre zenéje. Azután olyan kiváló karmesterek, mint Reiner, Solti, Fricsay és Fischer, nagy zongoraművészek, mint Cziffra és Anda, természetesen kiemelkedő énekesek, mint Kónya Sándor, Hamari Júlia, Kelemen Zoltán és Marton Éva.

- Aligha van olyan jelentős operaszínpada a világnak, ahol ne énekelt volna már. Van-e kedvence? Hol jobb énekelni, egy klasszikus helyen, mint a milánói Scala vagy a barcelonai Liceu, vagy az új akusztikai csodákban? És egyáltalán: mitől jó egy operaszínpad, egy terem az énekesnek?

- Nincs kifejezett kedvencem, de inkább a klasszikus zenei színpadokat részesítem előnyben. Rajongok a mi müncheni Nemzeti Színházunkért és a drezdai Semperoperért, számomra a legszebb operaházak közé tartoznak, amelyekben valaha is énekeltem. Ami a kérdés második felét illeti, a válasz rendkívül egyszerű egy operaénekes számára: legyen jó az akusztikája! Úgy hallottam, a Buenos Aires-i Teatro Colónnak például különlegesen kiváló az akusztikája.

- Van olyan szerep, amely még nem találta meg, de mindenképp szeretné elénekelni? Egy énekes hangja folyamatosan változik. Mi az a szerep, amellyel majd tíz év múlva ér a csúcsra?

- Meglehetősen sok ilyen van, de a nagy szerepálom, amelyet a leginkább szeretnék majd elénekelni, az az Otello.

- Mi egy rendező legjobb és legrosszabb tulajdonsága, amely egypróbafolyamat során kiderülhet? Kik voltak azok, akikkel a leginkább szeretett dolgozni? És kik azok az énekes partnerek, akikkel a legtöbbet hozták ki egymásból?

- Nem szeretnék neveket említeni, de azok a rendezők, karmesterek és énekes kollégák inspirálnak a leginkább, akik tisztelik a zenét, és képesek minden egyes előadást úgy életre kelteni, hogy a hangzás és a látvány megteremtse a pillanat varázsát - mintha minden ott és akkor születne meg.

- Az operatörténet legismertebb fejezetei a dívák mellett leggyakrabban legendás tenorokról szólnak. Önhöz melyik legenda áll a legközelebb?

- Nem vitás: az általam szeretve tisztelt Fritz Wunderlich.

- Néhány kollégája, például Dietrich Fischer-Dieskau vagy Plácido Domingo egy idő után az éneklés mellett pálcát fogott a kezébe, mások rendezőként is kipróbálták magukat. Önt vonzza valamelyik feladat?

- Néha eljátszadozom a gondolattal, milyen lenne filmszínészként dolgozni. Nem zenés vagy operafilmben, csak éneklés nélkül eljátszani egy szerepet, megjeleníteni egy karaktert. Ám mivel az operaénekesek többnyire évekre előre le vannak kötve, nem tudom, hová férne bele az életembe egy filmes ajánlat, ha megkeresnének egy ilyennel... de majd meglátjuk.

- Mi a legfontosabb tanács, amelyet egy fiatal, a karrierje kezdetén álló kollégának adna?

- „Mindig légy önmagad!" Soha ne próbálj meg más lenni, más hangzást produkálni, mint ami belőled fakad. Koncentrálj arra az adományra, a tehetségedre, ami csakis a tiéd, és hozd ki belőle a legtöbbet!


Jonas Kaufmann 1969-ben született Münchenben. Előbb matematikusnak tanult, majd a Müncheni Zeneakadémián szerzett opera- és koncerténekesi diplomát 1994-ben. A diploma megszerzése előtt már több kisebb szerepet énekelt a Bajor Állami Operaházban. 1995-ben - egy krízis után - Michael Rhodes amerikai bariton segítségével új énektechnikát sajátított el. Előbb német operaházakban énekelt, majd Chicago, Párizs, Milánó operaszínpadai, illetve a Salzburgi Ünnepi Játékok hozták meg nemzetközi sikereit. Azóta a világ legjelesebb operaházainak visszatérő vendége, lemezei a legnevesebb lemezkiadóknál jelennek meg. Mozart- és Wagner-szerepei (legutóbb februárban debütált a Met Parsifaljában) mellett elsősorban a spinto-szerepekben ér el kiugró sikereket (például a Carmen Don Joséja vagy a Tosca Cavaradossija).

Jonas Kaufmann így ír pályája kezdetéről saját honlapján: „Sokan azt hiszik, mindig is sikeres művész voltam, noha valójában hosszú ideig az is kétséges volt, egyáltalán énekesnek tanulok-e, és később sem tűnt úgy, hogy a siker elérhető közelségben lenne. Első saarbrückeni szerződésem idején még azzal a gondolattal is eljátszottam, hogy feladom a pályát. A zene kezdettől az életem része volt, a klasszikus zene szeretetét a családomnak, szüleimnek köszönhetem. A nagyszobában volt édesapám LP-gyűjteménye - kizárólag klasszikus zenéből -, köztük számos egyáltalán nem „könnyű" szerzővel (Bruckner, Mahler, Sosztakovics, Rachmaninov). Vasárnap délelőtti kedves elfoglaltságunk a közös zenehallgatás volt: nővéremmel helyet foglaltunk a barna heverőn, és „rendelhettünk" is. Egy pianinónk is volt; nyolcévesen kezdtem zongorázni, de nem ez volt a legkedvesebb elfoglaltságom. Nagyapám viszont gyakran ült le, hogy kedvenc Wagnereit játssza és énekelje (természetesen a női szólamokat is), Wagner-szeretetemet alighanem tőle örököltem. Emellett nővéremmel eljárogattunk a Bajor Állami Operaház gyerekelőadásaira. Iskolás koromban kezdtem kórusban énekelni, az énekkar végigkísérte a tanulmányaimat. Középiskolás koromban már München másik operaházának kórusában is énekeltem."

Kaufmann ma generációjának legkeresettebb tenorja - ő az „ügyeletes sztártenor". S hogy mennyire nem véletlenül, arról most először a budapesti közönség is meggyőződhetett.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Vizuál

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Jazz/World

Kizökkenés a mából – Megjelent Orbán Bori első albuma

A Kaláka Kiadó gondozásában látott napvilágot Orbán Bori első lemeze Ma chanson címmel. Az album készüléséről, terveiről és vágyairól faggattuk a fiatal énekesnőt.
Plusz

A nyugalom fesztiválja vár a Káli-medencében

Pál István Szalonna és Bandája, Nagy Feró, Ferenczi György és a Pesti Rackák, a Szent Efrém Férfikar, a Fonó zenekar, de Pély Barna is ott lesz a Kőfeszten, aminek idén is a Káli-medence ad otthont augusztus 4. és 8. között. A fesztivál tíz településen, ingyenes programokkal várja az érdeklődőket.
Klasszikus

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.
Zenés színház interjú

"Science fictionszerű fantáziatúra" – Dömötör András a Figaro³ című előadásról

Tematikus évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja címmel, amelynek záró darabja a Beaumarchais Figaro-trilógiájának (A sevillai borbély, a Figaro házassága és A bűnös anya) operaváltozataiból készült, Figaro³ című előadás. A produkció rendezőjét, Dömötör Andrást kérdeztük.
Zenés színház interjú

Minden este egy robbanás – Interjú Alföldi Róberttel

A legendás West Side Story bemutatójával zárja idei évadát a Szegedi Szabadtéri Játékok. A mű, musicaltől szokatlan módon, olyan kérdéseket is feszeget, mint a bevándorlás, társadalmi különbségek, faji előítéletek és az erőszak. A most készülő produkcióról a rendezővel, Alföldi Róberttel beszélgettünk.
Zenés színház magazin

Turandot a Kőfejtőben – Ázsiai környezetet varázsoltak Szentmargitbányára (GALÉRIA)

Július 14-én tartották Puccini operájának premierjét különleges környezetben, a Szentmargitbányai Kőfejtőben.
Zenés színház interjú

"Kellő hittel, elszántsággal és felkészültséggel" - Beszélgetés Homonnay Zsolttal

Harminc éve van a pályán, és nemrég nagy szakmai elismerésben részesült. Befejezte rendezői tanulmányait, és szeptembertől már az SZFE-n tanít, ráadásul nyáron sem pihen, és lassan az újabb évadra is megkezdődik a felkészülés. Homonnay Zsolttal, a Budapesti Operettszínház művészével beszélgettünk. (X)