Zenés színház

José Cura: „A művészetben nincs helye a skatulyáknak”

2018.06.21. 09:20
Ajánlom
José Cura az olasz operairodalom slágereivel és a West Side Story fináléjával tér vissza a VeszprémFestre. Ebből az alkalomból adott interjút a Fideliónak a sokoldalú művész, aki éppen Nabuccót rendez Prágában.

2004-ben az Ön áriaestjével kezdődött a VeszprémFest története. Az idén jubiláló 15 éves fesztiválon  Rost Andrea, Ramón Vargas, Miklós Erika partnereként tér vissza. Milyen emlékekkel jön Veszprémbe, ahol legutóbb egy operagálán lépett fel hat évvel ezelőtt, és nem mellesleg a város díszpolgárává választották?

Örömmel tölt el, hogy részese lehettem a VeszprémFest születésének. Az élet egyik legszebb kalandja látni, ahogy a „ gyermek” felcseperedik. Ugyanakkor szomorú érzéssel tölt el, hogy Kocsis Zoltán már nem lehet közöttünk, hogy vele ünnepeljünk. Annak idején a közös koncertünkön együtt kereszteltük meg ezt a remek kezdeményezést.

A mostani partnereihez milyen szakmai viszony fűzi?

Rost Andreával már többször énekeltem együtt, csodálatos kollégának tartom. Miklósa Erikával és Ramón Vargasszal még nem találkoztunk a színpadon, de mindkettejüket ismerem, művészileg és emberileg egyaránt kiváló személyiségek. A veszprémi koncertünk afféle baráti összejövetelnek ígérkezik.

Nemrég azt nyilatkozta, hogy ezentúl kitüntetett alkalmakra hagyja az éneklést,  igazán karmester  minőségében szeretne kiteljesedni.

Eredeti képesítésem szerint karmester volnék, aki mellesleg énekel. Sok minden érdekel, és tulajdonképpen egyazon dolognak a különböző területeivel foglalkozom. Hittel, kitartással, szorgalommal, tehetséggel igyekszem szolgálni a szerzőket, a műveket, a színházat.  Énekesként csak magamért vagyok felelős. Karmesterként mindenkiért. Ha egy énekes indiszponált, rosszul végzi a dolgát, a kollégái meg a közönség is szenved, de ettől még az előadás megy tovább. Ha egy karmester teszi ugyanezt, az kész katasztrófa. De  az érem másik oldalához tartozik, hogy egy kvalitásos zenekar megoldja a problémát, kijavítja a dirigens által elkövetett hibákat. Sok év kemény munkája, tapasztalata van abban, hogy  nem csak a megszokott szerepkörömben merek kiállni a közönség elé. Az élet túl rövid, a zeneirodalom meg túl gazdag ahhoz, hogy ne  a saját utamat járjam benne.

A klasszikus zene lázadójának is nevezik. Egyszerre  készít meta-showkat, rendez, díszletet- jelmezt tervez,  komponál. Szereti feszegetni a határokat?

A művészetben nincs helye a skatulyáknak. Képesség és mondanivaló alapján dolgozom. A bennem élő rendező az avatott énekesből merít, a bennem élő énekes a karmesterből táplálkozik,  a dirigens énem éppúgy zenei történeteket mesél, mint az énekes.

Emblematikus szerepe az Otello, azt szokta mondani, hogy a velencei mór megformálása adja  a legnagyobb kielégülést. Milyen értelemben?

Az egyik mesterem húsz évvel ezelőtt, amikor először öltöttem magamra Otellót, felhívta rá a figyelmemet, hogy Otellót énekelni olyan, mint a legkiválóbb minőségű bort inni. Apránként lehet csak kortyolgatni, mert megszédül tőle az ember. Igaza volt. Hasonló élményt jelentett, amikor Bach h-moll miséjét vagy Beethoven IX. szimfóniáját először vezényeltem. A legnagyobb mesterműveknél mindig van egy „előtte és utána” állapot, az eufória, a  kiváltság szavakkal le nem írható állapota, hogy megszólaltathatod őket.

Miben változott az évek során az Otello előadásmódja, az értelmezése?

Egy példával élve, fiatalabb koromban őszre festették a hajamat meg a szakállamat, hogy úgy nézzek ki, mint egy ötvenes férfi. Manapság már nincs rá szükség, és ez oly sok mindent megmagyaráz.  Az egyik legszebb dicséretet, amit az utóbbi években kaptam arra vonatkozott, hogy a testbeszédem mennyit fejlődött, és ezáltal a karakter is rengeteget gazdagodott. Ma már sokkal többet tudok arról a férfiról, akit megedzett az élet, a becsületről, árulásról, hiszékenységről.  Pláne amióta rendezem is az Otellót. Nem hiszem, hogy valaha  véglegesen megfejtem őt, de egyre mélyebben érzem belülről. Az úgy teszek, mintha érteném  mit éreztől eljutottam az érzem amit érezig.

Tavaly nagy elismerést szerzett a bonni és a Monte Carló-i operában bemutatott Peter Grimessel a saját rendezésében és interpretálásában. Britten zenedrámájáról eddigi pályafutása legnagyobb kihívásaként beszélt.

A pályafutásom legnagyobb kihívása maga a pályafutásom. Hogy tudjam folytatni, friss és hajlékony maradjon a hangom, beérjek rendezőként, elfogadjanak zeneszerzőként. Ami Peter Grimes-et illeti, jó ideje mondogattam mindenhol, hogy mennyire szeretnék megbirkózni vele; a nyelvezete, a zenéje, az esztétikája annyira eltérő attól, amit eddig csináltam. Olyan érzés, mintha mindent a nulláról kellene kezdeni.

José Cura

José Cura (Fotó/Forrás: Sandra Ott)

Mi hiányzik még a repertoárjából?

Néhány bariton szerepben szeretnék megmártózni, méghozzá rövid időn belül, amikor még könnyen el tudom énekelni a tenor repertoárt, hogy elkerüljem a rosszindulatú összehasonlításokat más művészekkel, meg az olyan jellegű megjegyzéseket, mint:” Biztos, azért váltott, mert már képtelen kiénekelni a magasabb hangokat!” Amióta létezik az opera műfaja,  tudatlanságból  és legendából  terjeng ez a hiedelem. Emellett nagy álmom, hogy prózai színészként is kipróbálhassam magam  színpadon, filmen egyaránt. De ki tudja,  mit hoz a jövő.

 

Újra opera Veszprémben

Kapcsolódó

Újra opera Veszprémben

Erős programmal várja közönségét az idén 15. évét ünneplő VeszprémFest.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Zenés színház

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.
Klasszikus

Jascha Heifetz ujjai lassított felvételen: ezért volt ő a 20. század Paganinije!

A filmrészlet az 1951-es Of Men and Music című portréból megmutatja, hogy a mindig tökélyre törekvő Heifetz milyen technikás játékos volt.
Klasszikus

Lehet, hogy hiába gyakorolsz, minden a genetikán múlik

Sokan úgy tartják, hogy a kimagasló eredményekhez gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás kell. Nos, ez nem igaz, sokkal több múlik a genetikán.
Tánc

Nálunk vetítik először a Rudolf Nurejev-portréfilmet

Április 2-án egyetlen alkalommal - a Rudolf Nureyev Nemzetközi Balettverseny részeként - eredeti nyelven, angolul, felirat nélkül vetítik az Urániában a White Crow című portréfilmet, még a hivatalos, New York-i premiervetítés előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház varázsfuvola

Papagenóból Csubakka lesz ebben a Varázsfuvola-rendezésben

A legtöbbet fecsegő operahős szőrbundát és rózsaszín melllbimbókat kapott a Norvég Nemzeti Opera előadásában. Nézze meg a teljes előadást!
Zenés színház magazin

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Zenés színház opera

Edita Gruberová visszavonul

Utolsó operaelőadására készül a neves szlovák szopránénekesnő, aki a közelmúltban az Erkel Színházban is fellépett.
Zenés színház hír

101 éves korában elhunyt Bán Elemér operaénekes

A művészt a debreceni Csokonai Színház – melynek örökös tagja volt – saját halottjának tekinti.
Zenés színház hír

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.