Zenés színház

Jótékony fátylak

2009.07.20. 11:51
Ajánlom
Régi tudás: az Aidának jól áll a szabadtéri színrevitel. Világsztárok, luxuriózus díszletek és afrikai állatsereglet nélkül is remekül megél, mindössze megbízható előadókra és nyáresti hangulatra van szükség a garantált sikerhez. Akárcsak most pénteken a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

Jóllehet, az előadás első pár percében még korántsem tűnt oly bizonyosnak, hogy a debreceni kötődésű Aida-produkció valóban felhőtlen örömöt fog szerezni a szigeti közönségnek. Az előjáték egésze, majd az első felvonás kezdete ugyanis jórészt a hangosítás, pontosabban a hangosítás kalibrálásának áldozatául esett, s a kevéssé vonzó hangzásélményhez, legalább első pillantásra meglehetősen problematikus látvány társult. A színpad hátterét adó óriás vetítővásznon pergő végtelenített felhőátvonulás, a naplemente és a holdkelte ábrázolata éppúgy tartózkodásra sarkallt, akár a díszlet (Dmitry Razumov) fő elemét alkotó két, talántán kartonpapírral burkolt lépcsősor. Hamar kiderült azonban, hogy a szemre legfeljebb csak mérsékelten imponáló, unalombarna monstrumok igen ötletesen, a kifordítom-befordítom funkciónak tökéletesen megfelelve szolgálják a Mariette bej novelláját megéneklő opera színre állítását: templomlépcsőként és palotabelsőként, kaput alkotva és végül persze piramissá összetolva.

Idővel azután a kivetítővel is sikerült megbékélni, amint Viktor Rizsakov rendezésének szolid erényei érzékletessé váltak. Világraszóló ötletek nélkül, de néhány eredeti megoldást felvonultatva munkált ez a rendezés: különös jelentőséggel megajándékozva, ha tetszik, felruházva Aida és Amneris kendőit, fátylait és egyéb kiegészítőit. Ilyesformán például a gusztusos Nílus-parti jelenetben Aida szembeötlően nem egyiptomias ruhadarabja - melyet kényszeredetten és egyszersmind restellnivaló járatlanságról tanúbizonyságot téve leginkább tán bennszülött stólaként azonosíthatnánk - előbb Aida és Amonasro, a szerelem és az etióp honszeretet összecsapásának, majd Radames megkísértésének szemléltető eszközévé lett. Amneris pedig a ruhájából kibomló fekete textíliákkal érzékeltette utóbb a tragikus végkifejletet - egyszerű, ám hatásos látványelem. S bár a diadalmas vonulások és a balettbetétek kivitelezése ezúttal nem bizonyult feszélyezően tökéletesnek, s hozzá még a szándékolatlan komikumot sem nélkülözte, az előadás szerethetőségét mindez alig apasztotta.

A produkció egyébiránt zenei szempontból is kissé aggasztóan indult, hiszen a Kocsár Balázs által dirigált Debreceni Filharmonikus Zenekar hamar feltárta gyenge pontjait, melyek közül különösképpen a rezesek gikszerei váltak utóbb erősen problematikussá. Ám a zenekari hangzás egésze már az első felvonás végére sokat javult, s a Nílus-parti jelenetben és főleg Aida áriájának (O patria mia) kíséretében élményszerű pillanatokat szerzett számunkra. Ugyancsak ezzel a jelenettel és ezzel az áriával ért szerep- és szólamformálásának magaslati pontjára a címszerepben fellépő Annalisa Carbonara. Meglehet, színpadi lénye nem oly gazdagon áradó és vérforralóan izgalmas, mint a DVD-lemezekről ismerős legendás Aidáké, azonban kifejező és üzembiztos hangja, küzdelme a szerepében a bosszúszomjas etióp államférfit, míg operaénekesi minőségében a megbízható középszert képviselő Salvi di Salvóval, s általánosságban a személyes tragédiát szolid játékkal érzékeltető alakítása bő félszáz méterről figyelve is megindítóvá tudott válni. A fáraó leányát, Aida úrnőjét és riválisát éneklő Francesca Provvisionato erősebben kötődött a szerephagyomány klasszikus vonulatához, s egyszersmind az operai színjátszás - szabadtéren máig remekül érvényesülő - illusztratív stílusához: indulati viharzása és szépen kiegyenlített, kellően drámai színezetű mezzoszopránja telivér operai alakítást kínált a közönségnek. A Radamest játszó dél-koreai énekes, a rokonszenves Tae Sung Jung teljesítménye a színre lépés pillanatait keservesen megnehezítő románc, a Celeste Aida kínos lezáró szakasza után sokat javult, panaszos színezetű, olaszos tenorja erőteljesen szólt, s játékának enyhe darabossága sem hatott elidegenítően. Az óegyiptomi spiritus rectort, Ramfist alakító Palerdi András, valamint az egyiptomi uralkodó meglehetősen hálátlan, inkább csak dekoratív szerepében színre lépő, jobban mondva színre cipelt Szvétek László egyaránt a kellő súlyt és jelentékenységet érzékeltetve abszolválta szólamát.

2009. július 17. 21:00 - Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Verdi: Aida - a debreceni Csokonai Színház előadása

Az egyiptomi király: Szvétek László

Aida, az etióp hercegnőből lett rabszolganő: Annalisa Carbonara

Amneris, az egyiptomi király lánya: Francesca Provvisionato

Radames, az egyiptomi hadvezér: Tae Sung Jung

Ramphis, a főpap: Palerdi András

Amonasro, az etióp király: Salvi di Salvo

Hírnök: Böjte Sándor

Főpapnő: Gaál-Wéber Ildikó

Közreműködik a Debreceni Filharmonikus Zenekar, a Csokonai Színház Énekkara és a Maróthi György Pedagógus Kórus (karig.: Pálinkás Péter) vez.: Kocsár Balázs

Díszlet, jelmez: Dmitry Razumov

Koreográfus: Gemza Péter

Látvány: Vladimir Gusev

Rendező: Viktor Rizsakov

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Színház

Alföldi Róbertet a Pinceszínházban faggatják

Trezor címmel beszélgetéssorozatot indít a Pinceszínház. Az új, havi rendszerességgel jelentkező sorozat első vendége Alföldi Róbert lesz.
Klasszikus

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.
Klasszikus

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.
Színház

Alkoholba fojtott romantika a Pesti Színház színpadán

Yasmina Reza népszerű drámája, a Bella Figura látszólag egy kellemesen induló, titkos randevú története, a darabból azonban hiányzik az idill. A magyarországi ősbemutatót Török Ferenc rendezi, az előadás október 22-től látható a Pesti Színházban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Minden részlet a helyére kerül

Célegyenesbe ért az Eiffel Műhelyház ünnepélyes átadása. A látványosan megújult egykori mozdonyjavító műhelyben kialakított játszóhelyeket hivatalosan október 25-én veheti birtokba a publikum, ám az elmúlt időszakban az Opera csapata már belakta a komplexum tereit, ahol több nyilvános előadást is tartottak. A munkálatok a járványhelyzet miatti kényszerű bezárás alatt is folyamatosan zajlottak, az utolsó simításokról Józsa Ankát, a Magyar Állami Operaház beruházó építészét kérdeztük.
Zenés színház ajánló

21. századi összművészet – újra műsoron Az úrhatnám polgár

Az elmúlt évad végének izgalmas összművészeti produkciója volt a Molière és Lully közös alkotásából, Az úrhatnám polgárból készített, modern környezetbe helyezett előadás, melyet idén három alkalommal láthat a közönség.
Zenés színház kritika

A művészet lázadása

Hargitai Iván legújabb rendezésével egy örök érvényű történethez nyúl, fiatalok útkeresésén, sikerein és bukásain keresztül beszél az életről. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Fame-előadása eltávolodik a hagyományos színházi keretektől, már-már cirkuszi poronddá változtatva a teret.
Zenés színház interjú

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Isten, haza, család – és ami mögötte van

Alföldi Róbert legújabb rendezésében a kortárs néptánc formanyelvét arra használja, hogy tükröt tartson a valóságunknak, miközben vizsgálat tárgyává teszi a népikultúra egykori berendezkedését, hagyományaink visszásságait.