Zenés színház

Jövőre 80 éves a Szegedi Szabadtéri Játékok

2010.08.26. 13:01
Ajánlom
Az ünnepi évad Az ember tragédiájával indul, mely a játékok kezdeti időszakának emblematikus produkciója volt.

Fennállásának 80. évfordulóját ünnepli jövőre a Szegedi Szabadtéri Játékok. A legnagyobb múltú szabadtéri színházi fesztivál 2011-es évadának műsorát ennek szellemében alakította ki az igazgatóság. Az elmúlt évtizedek előtt tisztelegve ünnepi előadásként kerül színre Az ember tragédiája, mely a játékok kezdeti időszakának emblematikus produkciója volt - ezzel visszatér a próza a Dóm térre. Összesen hét produkciót, ebből valamennyi Dóm térit saját bemutatóként láthat a közönség jövő nyáron a Szabadtéri két játszóhelyén. Három operabemutató mellett öt magyar mű is színre kerül.

Hét produkció, tizenkilenc előadás, négy saját bemutató, három opera, öt magyar mű és két musical/zenés játék: ez a 2011-es Szegedi Szabadtéri Játékok műsorterve számokban. A profán adatoknál azonban fennköltebb az a jubileum, melynek jegyében telik hazánk legnagyobb és legkiemelkedőbb múlttal rendelkező nyári zenés színházi fesztiváljának jövő évada: a Szabadtéri ugyanis jövőre ünnepli fennállásának nyolcvanadik évfordulóját. 1931. június 13-án tartották az első előadást a Fogadalmi Templom előtt, ezt követően a szabadtéri előadások minden év nyarán Szeged fő kulturális eseményét jelentették. Juhász Gyula 1926-ban megfogant ötlete nyomán Hont Ferenc vágott bele rendíthetetlen elkötelezettséggel és szeretettel a megvalósításba - Klebelsberg Kunó kultuszminiszter támogatásával és Hevesi Sándor elképzelései mentén.

Az ember tragédiája

Madách Imre drámai költeménye nyitja a Szabadtéri ünnepi évadát. A Tragédia a téren legtöbbet játszott előadások között van - 16 nyáron és 61 előadásban szerepelt műsoron -, a fesztivál dicső kezdeti korszakában szinte minden évben színre került: 1933 és 1939 között évente láthatta a közönség. A háború szülte húsz éves kényszerszünet utáni második évtől, a hatvanas években összesen hatszor, a hetvenes és nyolcvanas években pedig egy-egy évadra tért vissza a darab a Dóm térre. Utoljára 2000-ben láthatták a nézők. Hont Ferenc után Major Tamás, Vámos László és Szinetár Miklós is megkapta a rendezés lehetőség. Ádám, Éva, az Úr és Lucifer szerepeiben olyan színészek álltak színpadra mint Lehotay Árpád, Tőkés Anna, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, Gábor Miklós, Sinkovits Imre, Hegedűs D. Géza és Bánsági Ildikó.

A 2011-ben színre kerülő produkciót Vidnyánszky Attila, a rendezői középgeneráció emblematikus alakja rendezi. 2009-ben és a 2010-ben is az ő koncepciójában színre vitt újszegedi előadásokat - a Sólyompecsenyét és a Tótékat - láthatta a közönség. A vele megkezdett művészi munka kiteljesedését jelenti a Dóm téri prózai bemutató. Főbb szerepekre olyan neves színészeket kíván felkérni a menedzsment, akik más műfajokban már szintén bizonyítottak a Dóm téren. A Tragédia két alkalommal lesz látható.

A szereposztások - mind a Dóm téri, mind az újszegedi produkciók esetében - a szokásos módon jövő év elején, a szerződtetések végével lesznek nyilvánosak.

  

A víg özvegy

A 2011-es évad második bemutatója Lehár Ferenc egyik legnépszerűbb és legjelentősebb operettje, A víg özvegy lesz. A mű - hallatlan sikere mellett - zeneileg rendkívül nagyformátumú, az operaházak repertoárján is gyakran szerepel. A művészeti vezetés nem titkoltan azt a vonalat kívánja folytatni az operett színre állításával, amely a Csárdáskirálynővel kezdődött: hangulatban, szellemiségben és sikerében egyaránt. A szereposztás tekintetében a nagy népszerűségnek örvendő közönségkedvencek mellett operaénekesekre is számítanak. A víg özvegy négy alkalommal kerül színpadra.

  

Carmen

Az idei, 2010-es évad szakmai berkekben és a közönség körében is leginkább dicsért produkciója a Kerényi Miklós Gábor rendezte Carmen volt. A kritikák dicsérik Kesselyák Gergely energikus karmesteri irányítását, a zenekar és a kórus megbízható helytállását, a szólisták több mint meggyőző teljesítményét. Kero® rendezését pedig a „kifogástalan profizmus" jelzővel írják le. "Az élményopera kellemes élménynek bizonyult" - ítél az Élet és Irodalom kritikusa. „Nagy előadás volt Kero®Carmenje" - írja a Fidelio ítésze.

A Szabadtéri hagyományainak megfelelő továbbjátszás jövőre ez az opera lesz, amikoris a menedzsment szintén számít külföldi vendégművészekre, de új, friss szemléletet hozó szereplőkre is. A buja cigánylány történetét feldolgozó Carment két alkalommal tűzik műsorra.

Valahol Európában

A 2011-es évad új musical-bemutatójának színre vitelét a darab egyértelmű, évek óta tartó töretlen sikere mellett a Szabadtéri saját honlapján közzétett internetes szavazás eredménye is megerősítette: a nézők szinte ostromolták a Szabadtérit a musicalért. Dés László - Nemes István - Böhm György - Korcsmáros György - Horváth Péter: Valahol Európában című művének aktualitását kiemeli, hogy 2011-ben Magyarország az Európai Unió soros elnöke, amely alkalomból a szervezők fel szeretnék kérni Dés Lászlót egy új betétdal, az "Európa Himnusza" megkomponálására.

Újszegedi Szabadtéri Színpad: egyfelvonásos operák és Darvasi László darabja

Jövőre kivételesen zenés darabokat tűznek műsorra az újszegedi játszóhelyen, hiszen a Dóm téri prózai előadás némiképp átírja az eddigi hagyományokat, miszerint a "kisszínpadon" kap helyet a próza. Két operaprodukció is színre kerül Újszegeden: Puccini egyfelvonásos Gianni Schicchije és a magyar opera egyik legjelesebb képviselőjének, Vajda Jánosnak szintén egyfelvonásos Mario és a varázsló című darabja.

A Gianni Schicchi a mester Puccini egyfelvonásosa, melynek librettóját Dante Isteni színjátéka alapján írták és egy dúsgazdag firenzei polgár hagyatékának furfangos elosztásáról szól: Gianni Schicchi a családot a vagyonából kiforgató szélhámos.

Vajda 1988-ban bemutatott egyfelvonásos operája Thomas Mann azonos című elbeszéléséből készült, melyben az illuzionista Cipolla bűvöli meg közönségét, köztük a szerelmi bánatban szenvedő Mario-t. A zene a történet előremenetével párhuzamosan halad a reálisból a szürreálisba. A szereposztás - bár az előadás nem igényel sok szereplőt - parádés lesz, mely garantáltan elnyeri a fiatalabb korosztály tetszését is.

A másik újszegedi bemutató a Szegedhez köthető Darvasi László művéből készült Popeye című zenés produkció lesz. Az előadás zenéjét Pierrot, a dalok szövegét Ganxsta Zolee írta, aki előadóművészként személyesen is közreműködik a produkcióban. A produkció a kecskeméti Katona József Színház vendégjátékaként érkezik Szegedre.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Egy életmű megünneplésének kihívásai

Az idén 85 éves Quincy Jones prominens társasággal ünnepelte a születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában, az ő esetében azonban egy életműkoncert kivitelezése eleve problémás, a megvalósítás viszont a kényszerből leszállított elvárásokat is képes volt helyenként alulról súrolni.
Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Zenés színház

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Vizuál

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.
Zenés színház

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Bordás Barbara: A nők ma bármire képesek!

Mozart-operával folytatódik a Figaro-történet Szentendrén. Susanne szerepében Bordás Barbara lép színpadra, aki beszélgetésünk során elmondta, hogy sosem gondolta volna, hogy ilyen fontos és hosszú szerepben debütálhat operaszínpadon.
Zenés színház interjú

Rab Gyula: „Felüdülést jelent számomra ez a könnyedebb műfaj”

A Junior-díjas Rab Gyula magyarországi karrierjén kívül nemzetközi szinten is sikeres tenorista. Elsősorban operát énekel, de most, a Palotakoncertek vendégfellépőjeként az operett műfajában is belekóstol.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.
Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.