Zenés színház

József Attila, a musicalhős

2012.02.10. 11:28
Ajánlom
Én, József Attila a címe Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston darabjának, amelyet Szirtes Tamás és Szente Vajk alkalmazott színpadra. A bemutatóra 2012. február 10-én és 11-én kerül sor. VIDEÓnkból ízelítőt kaphatnak a produkcióból, és arról is, milyen dalszövegíró lenne a költő.

A szerzőpáros a Madách Színház 2009 decemberében kiírt musicalpályázatára adta be a művet, és hat további darabbal együtt bejutott az utolsó fordulóba. Akkor így foglalták össze a még Tiszta szívvel címen futó musicalt: "József Attila élete misztériumjátékszerűen, a rombolás és az építés angyalának kíséretében. Az erős zene újszerűen jeleníti meg a jól ismert verseket."

A darab sajtótájékoztatóján a színház igazgatója, a darab rendezője Szirtes Tamás úgy fogalmazott: József Attilával foglalkozni, akinek munkássága egy évszázadra meghatározta az irodalmi gondolkodást, merész vállalkozás, ugyanakkor az ismeretterjesztés színház feladatai közé tartozik, hiszen - különösen a fiatalok - kevés verset olvasnak, József Attila életműve azonban a zene közvetítésével hozzájuk is eljuthat. Szirtes inspiratívnak, ihletőnek nevezte a zenét, amely a magyar popzenében gyökerezik, a címszerepet Nagy Sándorral (videónkon) váltva alakító Posta Victor így fogalmazott a Fideliónak adott interjúban a zenei világról: "Felvállaltan popzenéről van szó, de miért kellene ezeket a verseket nem kortársi módon, a jelenkor zenéjével előadni? A Jézus Krisztus Szupersztár rock alapú, mégis a bibliai történetet hitelesen feldolgozó musical. Kifejezetten jónak tartom Vizy Márton zenéjét: van egy különös, elidegenítő hatása annak, ahogyan a 20. század első felében játszódó történetben felcsendül egy - talán a leginkább Phil Collinséhoz hasonlítható - zenei világ, ami nagyon váratlanul hat, és szerintem kifejezetten jól megmutatható vele József Attila lélekrajza."

"Ilyen jó versszövegírónk még nem volt" - jegyezte meg Szirtes, aki Szente Vajkkal viszi színre a musicalt, amelynek dalai József Attila-versek, többnyire a szerelmi líra darabjai. A darab a költő első és utolsó szerelme köré épül, az első felvonásban a Vágó Márta-, a második felvonásban a Kozmutza Flóra-szerelmet jelenítik meg, de a kort és a korabeli irodalmi életet is felvázolják. Azt, hogy színészként milyen nehézségekkel jár ez a szerkesztési mód miatt, Posta Victort kérdeztük, aki így világította meg a játékmódot: "valóban olyan, mint két egyfelvonásos dráma, amelyeken belül megvannak a szerepívek, mindkét résznek megvan a maga tetőpontja; és mégsem, mert bár a két szerelemben hasonló érzéseket él meg József Attila - és ezeket a párhuzamokat a rendező, Szirtes Tamás finoman meg is mutatja - mégis a két szerelmi vonal egymásra épül."

Az előadás létrehozását komoly kutató- és műhelymunka előzte meg, szereplők valósak, a történet azonban fiktív. "Azt akarjuk igazolni, hogy a József Attila-versek olyan drámai erővel bírnak, mint akár a Shakespeare-drámák" - fogalmazott a rendező, így a költeményeket nem reális helyzetekben, hanem víziószerű szituációkban viszik színre, s ehhez a formához Tihanyi Ákos nem hagyományos koreográfiát, hanem a színházat és a táncot elegyítő mozgást tervezett. Az Én, József Attila című musical további alkotói Szlávik István díszlettervező, Rományi Nóra jelmeztervező, Kocsák Tibor zenei vezető. A címszerepet Nagy Sándor és Posta Victor alakítják, Vágó Márta szerepében Balla Eszter (videónkon) és Muri Enikő látható, míg Kozmutza Flóra Krassy Renáta és Polyák Lilla lesz. A további közreműködők Barát Attila, Nagy Balázs, Pusztaszeri Kornél, Dobos Judit, Laklóth Aladár, Sándor Dávid, Barabás Kiss Zoltán, Imre Sebastian, Bereczky G. Zoltán, Németh Gábor, Kiss Ernő Zsolt, Wégner Judit, Baranyai Annamária, valamint a Madách Színház Tánckara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Elhunyt Tresz Zsuzsanna Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező

„Egyedi látásmódja, kreativitása, kitartó, mindig a tökéletes megoldásra törekvése és szakmai alázata példaértékű volt” – írja a vasárnap eltávozott alkotóról a Pécsi Nemzeti Színház.
Vizuál

Lakos Nóra: „Nekem rengeteget segített az írás kamaszként”

„Még egy szerető családban is érezheted magad egyedül, amikor kamasz vagy” – fogalmazott lapunknak Lakos Nóra, akivel legújabb filmje, a Véletlenül írtam egy könyvet kapcsán ültünk le beszélgetni.
Vizuál

Közzétették a 44. Magyar Filmszemle zsűrijének névsorát

A Magyar Filmművészek Szövetsége és a Budapest Film együttműködésében február 3–9. között a budapesti Corvin moziban rendezik meg a 44. Magyar Filmszemlét.
Színház

Index: Májusban feljelentést tettek a Pesti Magyar Színház ügyében

A hírportál cikkéből kiderül: számos szabálytalanságot tárt fel egy vizsgálat, amely nyomán feljelentést tettek a Pesti Magyar Színház belső működésével kapcsolatban. A kérdéses időszakban Zalán János vezette a teátrumot.
Színház

Így szakítunk mi! – Írd meg szakításod történetét, és nyerj Valentin-napi páros jegyet az utolsó budaörsi Szentivánéji álomra!

Búcsúfellépésre készülnek Shakespeare mesteremberei Budaörsön, február 14-én utoljára játsszák a Szentivánéji álmot a Budaörsi Latinovits Színházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Miskolcon mutatják be Cser Ádám új operáját

Az Atelier című egyfelvonásos Ruggero Leoncavallo Bajazzók című művével egy este látható. Az ősbemutatóra január 24-én kerül sor, a produkció rendezője Szabó Máté.
Zenés színház beszámoló

Az utolsó opera – Eötvös Péterről szóló dokumentumfilmet mutattak be

Bár Kalmár András rendező eredetileg úgy tervezte, hogy a komponista első magyar nyelvű operájának létrejöttét mutatja be a filmjében, a sors tragikus fordulattal tette még jelentőségteljesebbé az ő és stábjának munkáját.
Zenés színház gyász

Elhunyt Otto Schenk rendező

A neves osztrák művészt, minden idők egyik legnépszerűbb operarendezőjét, számos legendás produkció alkotóját január 9-én, kilencvennégy éves korában érte a halál.
Zenés színház kritika

Egy különös éjszaka Kafka úr társaságában

Miközben visszatérő panasz, hogy a 20. századi zene nem elég közönségbarát, meglepő, hogy az operaházak alig játsszák Gottfried von Einem darabjait. Kafka nyomán alkotott, izgalmas operáját a bécsi MusikTheater an der Wien mutatta be decemberben.
Zenés színház hír

Búcsúzik az Erkeltől az Opera

Ugyan január 1-jétől nem a Magyar Állami Operaház üzemelteti a II. János Pál pápa téri teátrumot, márciusig még három saját produkciót láthat a közönség az egykori játszóhelyen. Lesz Traviata, János vitéz és Gurre-dalok.