Zenés színház

József Attila, a musicalhős

2012.02.10. 11:28
Ajánlom
Én, József Attila a címe Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston darabjának, amelyet Szirtes Tamás és Szente Vajk alkalmazott színpadra. A bemutatóra 2012. február 10-én és 11-én kerül sor. VIDEÓnkból ízelítőt kaphatnak a produkcióból, és arról is, milyen dalszövegíró lenne a költő.

A szerzőpáros a Madách Színház 2009 decemberében kiírt musicalpályázatára adta be a művet, és hat további darabbal együtt bejutott az utolsó fordulóba. Akkor így foglalták össze a még Tiszta szívvel címen futó musicalt: "József Attila élete misztériumjátékszerűen, a rombolás és az építés angyalának kíséretében. Az erős zene újszerűen jeleníti meg a jól ismert verseket."

A darab sajtótájékoztatóján a színház igazgatója, a darab rendezője Szirtes Tamás úgy fogalmazott: József Attilával foglalkozni, akinek munkássága egy évszázadra meghatározta az irodalmi gondolkodást, merész vállalkozás, ugyanakkor az ismeretterjesztés színház feladatai közé tartozik, hiszen - különösen a fiatalok - kevés verset olvasnak, József Attila életműve azonban a zene közvetítésével hozzájuk is eljuthat. Szirtes inspiratívnak, ihletőnek nevezte a zenét, amely a magyar popzenében gyökerezik, a címszerepet Nagy Sándorral (videónkon) váltva alakító Posta Victor így fogalmazott a Fideliónak adott interjúban a zenei világról: "Felvállaltan popzenéről van szó, de miért kellene ezeket a verseket nem kortársi módon, a jelenkor zenéjével előadni? A Jézus Krisztus Szupersztár rock alapú, mégis a bibliai történetet hitelesen feldolgozó musical. Kifejezetten jónak tartom Vizy Márton zenéjét: van egy különös, elidegenítő hatása annak, ahogyan a 20. század első felében játszódó történetben felcsendül egy - talán a leginkább Phil Collinséhoz hasonlítható - zenei világ, ami nagyon váratlanul hat, és szerintem kifejezetten jól megmutatható vele József Attila lélekrajza."

"Ilyen jó versszövegírónk még nem volt" - jegyezte meg Szirtes, aki Szente Vajkkal viszi színre a musicalt, amelynek dalai József Attila-versek, többnyire a szerelmi líra darabjai. A darab a költő első és utolsó szerelme köré épül, az első felvonásban a Vágó Márta-, a második felvonásban a Kozmutza Flóra-szerelmet jelenítik meg, de a kort és a korabeli irodalmi életet is felvázolják. Azt, hogy színészként milyen nehézségekkel jár ez a szerkesztési mód miatt, Posta Victort kérdeztük, aki így világította meg a játékmódot: "valóban olyan, mint két egyfelvonásos dráma, amelyeken belül megvannak a szerepívek, mindkét résznek megvan a maga tetőpontja; és mégsem, mert bár a két szerelemben hasonló érzéseket él meg József Attila - és ezeket a párhuzamokat a rendező, Szirtes Tamás finoman meg is mutatja - mégis a két szerelmi vonal egymásra épül."

Az előadás létrehozását komoly kutató- és műhelymunka előzte meg, szereplők valósak, a történet azonban fiktív. "Azt akarjuk igazolni, hogy a József Attila-versek olyan drámai erővel bírnak, mint akár a Shakespeare-drámák" - fogalmazott a rendező, így a költeményeket nem reális helyzetekben, hanem víziószerű szituációkban viszik színre, s ehhez a formához Tihanyi Ákos nem hagyományos koreográfiát, hanem a színházat és a táncot elegyítő mozgást tervezett. Az Én, József Attila című musical további alkotói Szlávik István díszlettervező, Rományi Nóra jelmeztervező, Kocsák Tibor zenei vezető. A címszerepet Nagy Sándor és Posta Victor alakítják, Vágó Márta szerepében Balla Eszter (videónkon) és Muri Enikő látható, míg Kozmutza Flóra Krassy Renáta és Polyák Lilla lesz. A további közreműködők Barát Attila, Nagy Balázs, Pusztaszeri Kornél, Dobos Judit, Laklóth Aladár, Sándor Dávid, Barabás Kiss Zoltán, Imre Sebastian, Bereczky G. Zoltán, Németh Gábor, Kiss Ernő Zsolt, Wégner Judit, Baranyai Annamária, valamint a Madách Színház Tánckara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Nem csak egy könyv a Budapest Nagyregény – Kiss Noémi a Lírástudók vendége

Huszonkét társával együtt ő is tagja a Budapest Nagyregény szerzőgárdájának, és elmesélte, miért érdekes számára Cinkota és a XVI. kerület, amelynek történetét ő írta meg. Kiss Noémi azt is elmondta, miért tartja nagy vívmánynak, hogy a vaskos kötet szerzőinek fele nő.
Színház

Elhunyt Bajomi Nagy György, az Örkény Színház művésze

A Gábor Miklós- és Jászai Mari-díjas színművész 56 éves volt.
Színház

Egy vezető távozása és figyelmeztetés lett a következménye a Katonában egy színházjegy-akciónak

Két munkatársat figyelmeztetésben részesítettek, egy vezető beosztású dolgozó pedig elhagyja a színházat, miután kiderült, hogy DK-tagok kaphattak kedvezményes jegyeket.
Vizuál

Ridley Scott filmjében Napóleon csak egy díszlet a saját életében

Hiába lett rendkívül látványos Ridley Scott Napóleonja, az európai történelem egyik legnagyobb hatású alakjáról végső soron csak egy sekélyes, koncepciótlan filmet sikerült rendeznie, amely ráadásul hemzseg a tárgyi tévedésektől.
Vizuál

A fekete arany és a fehér ördög – kritika a Megfojtott virágokról

Martin Scorsese egy három és fél órás krimi-drámával tért vissza, amelyben az amerikai történelem egy kevéssé ismert, sötét foltját mutatja be. Megfojtott virágok című filmjében a művészet klasszikus témáiról beszél, hogy megmutassa, mi is volna eredetileg a mozi célja.   

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Negyven százalékkal csökkenti kórusa létszámát a Bayreuthi Ünnepi Játékok

A neves Wagner-fesztivál anyagi nehézségekkel indokolta, hogy százharmincnégy fős énekkarát mindössze nyolcvan főre csökkenti. A Német Opera- és Táncegyüttesek Szövetsége azt javasolta az Ünnepi Játékok vezetőségének, fontolják meg a döntést.
Zenés színház ajánló

Eötvös Péter-ősbemutatóra készül az Opera

A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényéből írt Valuska címmel operát, amelyet december 2-án mutat be a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza.
Zenés színház kritika

A nevetés védelme – Ligeti-bemutató Bécsben

A Ligeti-évforduló alkalmából újabb darabbal gyarapodott a magyar művek (egyébként nem túl nagy) száma a nemzetközi operarepertoáron. A Le Grand Macabre november 17-i előadásán jártunk.
Zenés színház interjú

„A művészet mindig arra késztet, hogy változtassunk a nézőpontunkon” – interjú Stefan Herheim operarendezővel

Stefan Herheim, napjaink egyik legelismertebb rendezője, az elmúlt évad óta Bécs „második operaházának” a MusikTheater an der Wiennek az igazgatója. Händel Theodorájából kiindulva vallásról, intézményesülésről és az operai önreflexióról beszélgettünk vele.
Zenés színház kritika

Megváltástörténet a kávézóban – Händel Theodorája a MusikTheater an der Wienben

Öt ember egy kávéházban – öt történet arról, mi történhet, ha az embert megérinti a természetfeletti. Händel Theodorája nem is játszódhatott volna térben és időben közelebb a közönségéhez, mint ahogyan a bécsi MusikTheater an der Wienben színre kerül.